Az 1979-es forradalommal megalakult, 83 millió lakosú Iráni Iszlám Köztársaság június 18-án tartja 13. elnökválasztását. Az egész elnökválasztási folyamatot az 1989 óta hatalmon levő Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szorosan ellenőrzi. A perzsa államban a legfontosabb politikai hatalmat a választásnak soha alá nem vetett Hámenei hivatala és a forradalmi gárda (IRGC) őrzi, az elnöki hivatal csak utánuk következhet.
Hámenei kinyújtott keze
De az iszlám köztársaság minden 4 évben egyfajta PR-manőverként megtartja az elnökválasztást. Már ennek a procedúrája is rendkívül vitatott, hiszen a 12-tagú Őrök Tanácsa választja ki a jelölteket. A Tanács hat vallásjogászát a Legfőbb Vezető delegálja, hat civil jogászát pedig a legfőbb igazságügyi méltóság jelöli ki és a parlament hagyja jóvá. A tanács tagjai hat évre szóló mandátumot kapnak, időszakosan választják őket, vagyis a tanács fele háromévente cserélődik.
Az Őrök Tanácsának egyik fő feladata az, hogy választott testületekbe jelölteket (elnök, parlament, Szakértők Tanácsa) alapos vizsgálatnak vessék alá, „megszűrjék” őket abból a szempontból, hogy életvitelükben megfelelnek-e az iszlám köztársaság alkotmányában foglaltaknak.
Az alkotmány kimondja feltételként, hogy a jelöltnek iráni nemzetiségűnek, büntetlen előéletűnek, 40 és 70 év közöttinek, továbbá vezetői feladatok ellátásához kellően megfontoltnak kell lennie. Mindemellett kikötés, hogy higgyen az iszlám köztársaság alapelveiben és hivatalos vallásában.
Jóllehet az elnök nevezi meg a kormány minisztereit, ezek névsorát a parlamentnek, az úgynevezett ’medzslisz’-nek jóvá kell hagynia; emellett nem az elnök, hanem a Legfőbb Vezető felügyeli a fegyveres és a biztonsági erőket, az igazságszolgáltatást, és ő hozza meg az ország biztonságát és külpolitikáját érintő legfontosabb döntéseket is. Az elnök legfőbb feladata, hogy irányítsa és összehangolja a miniszterek munkáját, és ő felelős a politika végrehajtásért is. Komoly informális politikai hatalmat biztosít viszont az elnök számára, hogy ő nevezi ki az állam- és kormányapparátus vezetőit.
Elkaszált mérsékelt jelöltek
Múlt csütörtökön Ali Hámenei jóváhagyta az Őrök Tanácsa döntését, amely 592 jelentkezőből csak hét jelölt indulását engedélyezte – ezek közül öten ultrakonzervatívnak számítanak. 1979 óta a Tanács még soha nem hagyott jóvá női jelöltet.
A mostani határozat ellen Haszan Róháni elnök is tiltakozott, hiszen elutasították a két legjelentősebb, mérsékelt politikusként számon tartott jelölt, Eszhak Dzsahangiri jelenlegi alelnök és Ali Laridzsáni volt parlamenti elnök indulását.
A véreskezű Raiszi
A jóváhagyottak listáján van a keményvonalasok jelenlegi favoritja, Ebrahim Raiszi, Irán legfőbb bírója. Elemzők szerint a mérsékeltnek számító jelöltek eltávolítása egyértelműen neki kedvez. Raiszi 2017-ben már indult a választáson, ám akkor alulmaradt a jelenlegi elnökkel szemben, aki mostani, második mandátuma után nem indulhat újra.
A 60 éves Raiszi az Őrök Tanácsának döntése után nemcsak toronymagas esélyesnek számít, hanem sokan már a törékeny egészségi állapotú Ali Hámenei utódját látják benne, aki júliusban tölti be 82. életévét. A nép körében Raiszi gyűlölt figurának számít, mivel 1988-ban Teherán főügyészeként több ezer iráni politikai fogoly kivégzéséért ő volt a felelős.
1988 nyarán több ezer fiatal politikai foglyot és ellenzékit végeztett ki a rezsim, rögtönítélő bíróságok ítélete alapján. Őket jelöletlen tömegsírokban földelték el.
Megfigyelők Raiszi elnökségétől Hámenei ajatollah külpolitikájának folytatását várják: feszült, harapós viszony az Egyesült Államokkal, folytatódó támogatás az IRGC szíriai, libanoni, iraki és jemeni harcaihoz, valamint a hadi-gazdaság fenntartása. Szakértők a szabadságjogok további megkurtítására számítanak, többek között a közösségi médiával kapcsolatban. Akár egy nemzeti intranet létrehozását sem tartják kizártnak.
Elszakadva a köznéptől
Az iráni szavazók többsége mára teljesen elvesztette hitét abban, hogy a választás bármifajta javulást hozna az életében. A gazdaságot sújtja a mindent átható korrupció, a dilettantizmus és Amerika büntető szankciói is, amelyek mára gyakorlatilag megrendítették az iráni középosztályt.
A jelenlegi iráni politikai osztály hitelessége csúnyán beomlott a 2019 novemberi országos sztrájkok alkalmával. Ezek a gazdasági nehézségek és a széleskörű korrupció elleni, teljesen legitim tüntetések voltak, ehhez képest véresen verte le őket a rezsim.
A nagyarányú választási részvételt a vezetés az 1979-es forradalom óta az iszlám köztársaság legitimációjaként értelmezi, ám aktivisták ezúttal a Twitteren „Nem az iszlám köztársaságra” hashtaggel ellátott üzenetekben buzdítanak a távolmaradásra. Hámenei ezzel szemben választásra biztat és hangsúlyozza, hogy annak eredménye évekre meghatározza az ország életét.
Törökország népirtással vádolja az izraeli miniszterelnököt és több miniszterét. 
