A 370 ezer lakosú Izland soha nem rendelkezett haderővel, de stratégiai helyzete miatt – félúton Norvégia és Kanada keleti partja között - a hidegháború kezdetén a NATO alapító tagja lett. Az USA egyik legnagyobb katonai bázisa Izlandon, Keflavíkban helyezkedett el 1951 és 2006 között. Ez a tengeri és légi támaszpont kulcsszerepet játszott a szovjet tengeralattjárók elleni védekezésben.
A NATO 2008 óta rotálja vadászrepülő alakulatait Izlandon - a fogadó ország biztosítja a hátteret az ide települt harcászati repülőknek, amik a NATO integrált légvédelmi rendszerén belül látják el fegyveres légvédelmi készenléti szolgálatukat (Quick Reaction Alert).
Hidegen fújnak a szelek
A Krím 2014-es elfoglalása óta viszont újra hideg szelek fújnak a NATO és Moszkva között. A 2018-as amerikai katonai költségvetésben „pár tucat millió dollárt” különítettek el a keflaviki bázis modernizációjára, amely azt is jelezheti, hogy Washington visszatérne a bázisra. Katonai megfigyelők szerint ugyanis az orosz tengeralattjárók mára észrevétlenül elérhetik az amerikai keleti partvidéket.
Az izlandi bázis lehetővé teszi a nagy hatótávolságú, „Jet P-8 Poseidon” típusú felderítő repülőgépek állomásoztatását a szigeten. Erre szükség van, hiszen egy új tanulmány szerint a mélytengeri kábelek egyszerre létfontosságú, és egyben védtelen infrastruktúrát jelentenek Amerika és Európa között. Márpedig az adathordozó kábeleken naponta 15 millió pénzügyi tranzakció fut, 10 milliárd dolláros összértékben. Ellenséges tengeralattjárókkal viszonylag könnyű megrongálni ezeket a kábeleket, viszont a javításuk annál komplikáltabb.
Izland geopolitikai felértékelődését jól jelezte, hogy 2019 őszén Mike Pence amerikai alelnök a szigetországba látogatott, hogy ott „nemzetbiztonságra fókuszáló” tárgyalásokat folytasson. 1951 óta Reykjavik és Washington között szerződés szabályozza a védelmi együttműködést, amely nemcsak hogy hatályban van, hanem 2016-ban még kiegészítésre is került.
Az ország számos együttműködési platformon vesz részt Észak-Európában - többek között az Északi Tanácsban és az EU balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiájában - valamint az Északi-sarkvidéki Tanácsban és az Északi Dimenzió fórumában.
Reakciók Oroszország ukrajnai inváziójára
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának 2022 februári kezdete óta Izland kül- és biztonságpolitikáját a többi nyugati országgal való kapcsolatainak elmélyítésére összpontosítja, hogy megvédje a szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
Reykjavík élesen elítélte Moszkva agresszióját, rámutatva, az invázió jelenti a második világháború óta a legnagyobb veszélyt az európai biztonságra. A kormány kiemelte azt is, hogy a háború következtében megnövekedett az állam katonai jelentősége, és ezért meg kell erősíteni az intézményi és társadalmi ellenálló képességet a kibertámadásokkal szemben, valamint a kritikus infrastruktúra ellenőrzését. A háború kapcsán az izlandi kormány megerősítette, hogy támogatja a NATO keleti és északi szárnyának megerősítését az új stratégiai koncepciónak megfelelően.
Izland azon is dolgozik szövetségeseivel és az EU-val, hogy az Oroszországgal és Belarusszal szembeni összes szankciót a nemzeti jogba bevezesse. Ugyanakkor az állami intézmények rámutatnak a gazdasági függőség veszélyére más autoriter államoktól, köztük Kínától.
Izland politikai, pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. Az ország mintegy 2000 ukrán menekültet fogadott be, kilenc tonna téli katonai ruhát küldött ukrán katonáknak, és részt vesz kiképzésükön. Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir külügyminiszter északi és balti társaival együtt pedig tavaly novemberben Kijevbe látogatott.
Mindössze egy héttel az invázió után Kanadával és az Egyesült Államokkal együtt Izland megtagadta a részvételt az Oroszország által vezetett Sarkvidéki Tanács ülésein.
A skandináv kormányfők 2022 augusztusi nyilatkozata kifejezte az elkötelezettséget a védelmi és biztonsági együttműködés elmélyítésére, nemcsak a gyakorlatok, a védelmi tervezés és a kiberbiztonság terén, hanem a társadalmak ellenálló képességének és gazdasági biztonságának növelése révén is.
Az északi országok kohéziójának erősítése az Északi Miniszterek Tanácsának is célja, amelyben idén Izland tölti be az elnöki posztot.
Új nyitás Közép-Európa felé
Az ukrajnai orosz invázió kezdete után Izland megerősítette a kapcsolatokat a közép-európai országokkal. 2022 augusztusában a balti államok elnökei és a diplomácia vezetői látogatást tettek Reykjavikban (1991-ben Izland elsőként ismerte el függetlenségét, amire ezek az országok a mai napig hivatkoznak kölcsönös kapcsolataikban).
Guðni Thorlacius Jóhannesson elnök tavaly augusztusban Szlovéniába és októberben Szlovákiába látogatott. A találkozók témái között szerepelt a védelem és biztonság, a kereskedelem és az energia (kibocsátáscsökkentés, geotermikus energia, hidrogéntermelés) terén folytatott együttműködés.
Viszont csökken az angolszász vonzerő. 
