Tovább növelte Washington és Peking közötti feszültséget az a tény, hogy az új hongkongi nemzetbiztonsági törvény elfogadását követő órákban rögtön le is tartóztattak csaknem 400 tüntetőt. Emellett a brit külügyminiszter is a hongkongi autonómiával szembeni nyílt erőszakként jellemezte a törvényt, amely megsérti a megállapodást Londonnal, és amellyel kapcsolatban mind az EU, mind a G7 már a válaszlépés mikéntjét fontolgatja. Valóban, a törvény lehetővé teszi, hogy – különösen válsághelyzetben – Peking széleskörű felügyeletet gyakoroljon. A szakadár törekvések-, a felforgatótevékenység-, és a terrorizmus gyanúsítottjai menetrendszerűen a kínai bíróságok elé kerülnének, amelyeket a kommunista párt ellenőriz.
Lecsapnak a szakemberekre
Nem véletlen, hogy az ellenzéki Demosisto párt azonnal felbomlott a törvény elfogadásának hírére, és többen külföldről folytatják politikai ellenállásukat. Döntésüket azzal indokolták, hogy nehezen tudnák folytatni tevékenységüket, de hozzátették, hogy tagjaik a jövőben is a demokráciapárti mozgalom frontvonalában harcolnak majd. „Többé már nem légből kapott, hogy az ember az életéért és a biztonságáért aggódjon, ha Hongkongban részt vesz a demokratikus ellenállásban” – fogalmazott a párt egyik alapítója, Joshua Wong.
A korábbi gyarmattartó, az Egyesült Királyság, azonnal lecsapott a jól képzett, gazdag, kulturálisan pedig félig-meddig akár angolnak is tekinthető hongkongiakra. Dominic Raab brit külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy az 1997 előtt született, közel 3 millió hongkongi számára könnyített letelepedési jogot biztosítanának, amely „megnyitja az utat az állampolgárság felé.”
Tajpej a maga részéről bejelentette, hogy megnyitott egy új irodát („Taiwan-Hong Kong Office for Exchanges and Services”), amely segíti a városállam lakóit a Tajvanra költözéssel, munkahely felkutatással, tanulmányokkal és befektetésekkel kapcsolatban. A tajvani elnökasszony már egy hónapja megígért minden „szükséges segítséget” azon hongkongiak számára, akik a növekvő elnyomás elől menekülni kényszerülnek. Caj Jing-ven a múlt év végén kijelentette: meggyőződése, hogy a szigetországban sem működne az „egy állam két rendszer” modell. „A demokrácia és az önkényuralom nem működhet egyszerre egy országban.”
Tokió és Washington is lép
Közben a japán kormányzó párt felső köreiben egyre inkább úgy gondolják, hogy globális pénzügyi központtá fejleszthetnék a szigetországot, ha sok menekülő hongkongi pénzügyi szakembert oda tudnának csábítani. A parlament már tegnap megkezdte a vitáját annak az előterjesztésnek, amely Tokiót még csábítóbbá tenné a Hongkongot elhagyó személyek és cégek számára. Japán le van maradva a versenytársakhoz képest, eddig az egész világból csak 13 ezer magas szintű szakembernek adott ki erre szabott különleges vízumot.
Washington is pillanatok alatt lépett. Egy kétpárti szenátusi bizottság kedden azt javasolta, hogy az üldözésnek kitett hongkongiak gyorsított eljárással megkaphassák a menekült státuszt az USA-ban. A törvényjavaslat a legutóbbi amerikai törvénykezési nyomásgyakorlásnak tekinthető Kína irányába. Az elmúlt hónapokban a kongresszus már elfogadott olyan javaslatokat, amelyek szankciók alá helyezték a hongkongi autonómiát aláásó és az ujgur kisebbség elnyomásában együttműködő kínai hivatalnokokat.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Magyarországra is meghívta. 
