Mi változott az elmúlt években?
Samu János vezető elemző szerint az elmúlt évtizedben, vagyis a 2000-es évek elején a világban, különösen Amerikában divat volt a hitelből fogyasztás. Így zajlott egy növekedés, aminek már nem volt meg a reális alapja, de húzta magával a világ többi részét. A fizetési mérlegek végül felborultak, a hitellufi kipukkadt, 2008-ra összeomlás lett belőle.
A válságból kivezető út a monetáris felpörgetés volt, így a gazdaságok hamar helyreálltak, viszont megemelkedtek a költségvetési hiányok, melyeket viszont ki kellett egyensúlyozni. Ez különösen Európában volt nehéz időszak, de mára kialakult egy egyensúly, ami alapvetően exportvezérelt, viszonylag kis belső fogyasztással.
Erre a legjobb példa Németország, melynek hatalmas export-többlete részben Kínába áramlott, ahol most visszaesik a lassulás miatt. Ugyanakkor Amerikában is szépen megindult a növekedés, és itt az emelkedő bérdinamikának köszönhetően a belső fogyasztás vezérli, és az erősödő dollár miatt a Kínából kieső európai exportot is fel tudja szívni.
Az olajár
A nyersanyag árak, és ezen belül különösen az olajár csökkenése több lényeges hatást okozott. Európában mindenképpen előny, hisz itt nekünk ez egy erős cserearány javulás. Ugyanakkor az olajtermelő országokban komoly változás történt: az eddigi évi kb. 400 milliárd dolláros többlet eltűnt, sőt hiány jelentkezik.
Ezek voltak az ún. petrodollárok, melyek folyamatos keresletet jelentettek a kötvény-, és részvénypiacokon, emelkedést indukálva. Ez most kiesett, kisebb a kereslet, ugyanakkor a pénz a másik oldalon megvan: az importőröknél, fogyasztóknál marad, akik el is költik, tehát fogyasztásbővülést okoz.
A Concorde véleménye szerint egyébkén már az eltúlzott szakaszba ért az olajáresés: a kitermelők egyre kétségbeesettebben borítják a piacra az olajat, olyanok, mint a tőzsdei zuhanás utolsó szakaszában, amikor a befektetők ész nélkül szabadulnak részvényeiktől. Ez azonban óhatatlanul megfordul, és egy kisebb korrekció az év folyamán bekövetkezhet.
Növekedés
Európa egy szép növekedési pályán van, melyből nem kevés az olajáresés okozta fogyasztásbővülés számlájára írható. Jelenleg átlagosan 1,5-1,6 százalék a növekedés, és bővül, miközben a kontinens egyes részei, mint pl. a mi régiónk valamint Spanyolország ennél jóval nagyobb ütemben növekszik. Amerikában is egészséges a növekedés, a megfelelő bérdinamika és így fogyasztás fűti a gazdaságot, nem valószínű, hogy újra recesszióba csúszna.
Sokan félnek Kínától, noha ott a 10 százalék fölötti növekedés már súlyos egyensúlytalanságokkal párosult. Túl nagy volt már a hitelfelvétel, és sok ésszerűtlen beruházást finanszíroztak hitelből, ennek óhatatlanul véget kellett érnie. Még a mostani 6,5 százalékos növekedés sem kevés, valószínűleg tovább fog csökkenni, de miután a világgazdaság összességében egészséges, Kína helyett más piacok fogják felvenni az eddig oda irányuló exportot.
Hazai körkép
A magyar gazdaság szép növekedési pályára állt, amely jó eséllyel 2,5-3 százalékosra is gyorsulhat. Különösen jól jön a költségvetésben jelentkező 3-400 milliárd forintos tartalék, amelyet a kormány valószínűleg a gazdaságban hagy, kompenzálva ezzel a kieső EU-pénzek hatását.
A forintot az elemző alulértékeltnek tartja, gyengélkedését rövidtávon a devizaadósság forintra cserélése, ezen belül különösen a Templeton kivonulása okozta. Ezek a hatások meg fognak szűnni, nem várható egyéb jelentős külföldi kivonás, így a forintra nehezedő nyomás megszűnik.
A piacok
Befektető szemmel nézve már nem ilyen örvendetes a helyzet, Móró Tamás vezető stratéga szerint a piacok olyanok lesznek, mint tavaly: nem mennek sehová. Az amerikai részvények kissé túlárazottak, különösen annak tekintetében, hogy a vállalati eredmények növekedése lelassult, részben a dollár erősödése miatt, részben a bérnövekedés miatt. A német papírok valamivel olcsóbbnak tűnnek, de ha Amerika nem megy, egyedül a német börze sem valószínű, hogy nagyot tudna ralizni.
A hazai részvénypiacot kedvelik, mivel most mi vagyunk a kedveltek, és a lengyelek a rosszcsontok, mint mi voltunk 3-4 éve. Akkor nálunk érvényesült az a gazdaságpolitika, hogy a vállaltoktól szednek be több közpénzt a lakosság helyett, most a lengyeleknél indul ugyanez, míg nálunk már fellélegezhetnek például a bankok.
Ez a kedvező jelenség viszont tavaly nagyrészt beárazódott a tőzsdén, hisz az OTP kétszeresére emelkedett, és a BUX maga is 50 százalékot ment. További nagy emelkedés már nem valószínű. Ha valami lehetőséget jelenthet, akkor azok a várható új bevezetések.
Mibe fektessünk?
Felmerül a kérdés ezek után, hogy akkor mibe lehet idén fektetni? Az elemző szerint a részvényeket kerülni kell, legfeljebb nagy pánikokban érdemes vásárolni. Kiemelt azonban egy csoportot: a román részvényeket, ezen belül is a bankpapírokat, melyeket érdemes lehet megvenni.
A kockázatkedvelőbbek vehetnek rubelt, miután az olajáresés miatt már meglehetősen sokat esett, és ha van egy kis korrekció az olajban, akkor a rubel elsőként fog ugrani rá. Ráadásul a rubel kamata is magas.
Végül marad a kötvénypiac: ha 4 százalékos hozamú, kis kockázatú kötvényt találunk, akkor a jelen hozamkörnyezetben meg kell vele elégedni. . Példa erre a Mol dolláros kötvénye, és ha valaki fél a dollár ingadozásától, le is fedezheti, még így is megfelelő a hozam.
A vámemelés különösen Indiát sújthatja. 
