A friss inflációs adatok alapján a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolt mutató 3,45 százalék volt az év első négy hónapjában. Áprilisban 4,3 százalékkal drágult a nyugdíjasok élete - legutóbb tavaly augusztusban volt erre példa, azóta alacsonyabb volt ez a mutató.
Az év elején 3 százalékkal emelkedtek az ellátások, vagyis ha ehhez mérjük a négyhavi átlagot, akkor a nyugdíjasok reálértéken eddig veszítettek az évben, ha viszont figyelembe vesszük, hogy februárban megérkezett az első heti részlet a négy év alatt visszaépülő, a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló törvényben rögzített 13. havi nyugdíjból, akkor már kedvezőbb a kép, mert azzal együtt havi szinten mintegy 5 százalékkal emelkedik idén a járandóság.
Ha pedig mindehhez hozzávesszük, hogy nyáron 0,6 százalékkal tovább emelkedik a nyugdíj - tekintettel a tervezettnél magasabb inflációval - akkor azt kapjuk, hogy már 5,7 százalék közelében járunk (a nyugdíprémium idei kifizetésével most nem számolunk, mert az a gazdasági növekedéshez kapcsolódik, de összességében az is növeli az idősek elkölthető jövedelmét).
A részleteket vizsgálva azt látjuk, hogy míg korábban az élelmiszerek drágulása volt a felelős az infláció elszállásáért, most nem ez a termékcsoport húzta a drágulást. Ami azért fontos esetünkben, mert az idősek fogyasztásában ez a termékkör nagyobb súlyt tesz ki, mint az aktív háztartásokéban. A KSH jelentése szerint az élelmiszerek átlagosan 2,4 százalékkal drágultak idén áprilisban tavaly áprilishoz képest, eközben a tartós fogyasztási cikkek - vélhetően nem függetlenül a forint árfolyamának alakulásától - 3,4 százalékkal kerültek többe, a szeszes italok, dohányáruk pedig 1,2,2 százalékkal. Utóbbiban nagy szerepe volt a dohánytermékek jövedéki adója áprilisi emelésének.
Az elmúlt két évben egyébként változatosan alakult a nyugdíjas infláció az év első négy hónapjában: míg két éve 3,3 százalékon állt - tehát alacsonyabban mint most - tavaly a 4 százalékot is meghaladta ez a mutató.
Lapunk rendszeresen közöl árfelmérést a hivatalos adat megjelenése előtt, kollégáink három hipermarketet keresnek fel tesztvásárlásra. Legutóbb azt tapasztalták, hogy főleg az étolaj ára kezdett el száguldani. Ezt most megerősítette a KSH jelentése, amelyben azt írják, hogy az étolaj 22,8 százalékkal drágult áprilisban egy év alatt, messze a legmagasabb mértékben a statisztikai hivatal által kiemelt egyéb termékekhez képest: a büféáruk 7,8 százalékkal drágultak, a rizs 7,7, a margarin 7,5 százalékkal, a liszt pedig 7,4 százalékkal ebben az időszakban.
Mint cikkünk elején jeleztük, áprilisban hónapok óta nem látott magasságban járt a nyugdíjasok inflációja. Szakértők szerint a következő időszakban is ehhez kell hozzászokni, aztán a nyáron majd eldől, milyen irányt vesz az infláció: ha a gazdasági újranyitás a szolgáltatások (elsősorban vendéglátás) árrobbanását hozza, akkor tartósan be kell rendezkednünk a magas inflációra, más esetben az év második felében korrigálhatnak az árak.
Lapunk foglalkozott már a jövő évi nyugdíjtervekkel is, cikkünk megjelenését követően a Demokratikus Koalíció vezetése a svájci indexálás visszaállítását követelte a kormánytól, egyben ígéretet tettek arra, hogy visszaállítják ezt a nyugdíjszámítási módot (amely az infláció mellett a béreket is figyelembe veszi a járandóságok megállapítása során). Azzal érveltek, hogy egyre jobban szétnyílik az olló a nyugdíjak és a bérek között, mert a kormány az előbbiek esetében csak az inflációnak megfelelő mértékű emelést hagy jóvá, miközben a bérek ennél adott esetben jóval nagyobb ütemben emelkednek. A kormány, illetve a Fidesz válasza erre az volt, hogy a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésével a nyugdíjak reálértékének a rendszeres emelésekkel biztosított megőrzése felett további jövedelmet biztosítanak az idősek számára.
A kereslet csökken, a kínálat nő – de meddig? 
