Ahol az unortodoxia öl, butít és nyomorba dönt

„A heterodoxia túladagolása megölhet” - írja a Project Syndicate oldalon Ricardo Hausmann, egykori venezuelai tervezési miniszter és egyetemi professzor. (A heterodoxia az unortodoxiához hasonló fogalom, a hagyományostól, a fő áramlattól eltérőt jelent.) A 2008-as válság óta divat lett a közgazdászokat hibáztatni, és újfajta közgazdasági gondolkodásra biztatni.

Ám nem minden jó, ami új, és nem minden új, ami jó – folytatja a közgazdász. A kínai Kulturális Forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából emlékeztet arra, hogy milyen következményei lehetnek, ha az ortodoxiát kihajítják az ablakon. Ám Venezuela újabb keletű katasztrófája is jó példa erre. A világ legnagyobb olajtartaléka felett élő emberek jelenleg szó szerint éheznek, sőt meghalnak az élelmiszer- és gyógyszerhiány következtében.

Piacgazdaságban van WC-papír

Venezuela az iskolapéldája annak, milyen veszélyekkel jár, ha a közgazdasági alapelveket elveti valaki. Az egyik ilyen elv, hogy a szociális célok elérésének a legjobb eszköze a piac. A piacgazdaságban mindenki olyan dolgokat csinál, ami másoknak hasznos, és az élelmiszer, szappan vagy WC-papír megvásárlásából nem lesz politikai rémálom, mint Venezuelában.

Az árak nem kell hogy igazságosak legyenek, az árak egy fontos információs rendszert képeznek, ami megmutatja a gazdasági szereplőknek, hogy mit állítsanak elő. Az árak szabályozása kiiktatja ezt a funkciót, és hiányt okoz a gazdaságban. Venezuelában a „Tisztességes költségekről és árakról szóló törvénynek” köszönhetően a földművesek nem termelnek, a mezőgazdasági cégek bezárnak, a termékek a feketepiacra vándorolnak. Az országban a világ egyik legmagasabb inflációja tombol, a kiskereskedőket börtönbe zárják áruvisszatartásért, a határokat lezárják a csempészet megakadályozása érdekében.

12 tojást vagy 1000 liter benzint

Az árak fixálása egy rövid út a zsákutcába, a hosszabb út ugyanoda pedig az ártámogatások rendszere – írja a szerző. Venezuela többet költ a benzin és az elektromos áram ártámogatására, mint egészségügyre és közoktatásra. Egy napi minimálbérből 12 tojást vagy 1000 liter benzint lehet venni. A dollár feketepiaci és hivatalos árfolyama között mintegy százszoros a különbség, de persze hivatalos árfolyam mellett nem kapható semmi.

Egy másik hagyományos bölcsesség, hogy nagyon nehéz az állami vállalatoknál a megfelelő érdekeltségi rendszert megteremteni, ezért állami tulajdonban lehetőleg csak kevés céget szabad hagyni, stratégiai ágazatokban vagy olyanokban, ahol a piaci mechanizmus nem működik jól. (Az állam a legrosszabb tulajdonos, ezt a magyar szocializmus tapasztalataiból is tudhatjuk – a szerk.)

Államosítva csökken a termelés

Hugo Chávez 2006-os újraválasztása után azonban farmokat, szupermarketeket, bankokat, telekomcégeket, energiaszolgáltatókat, olajcégeket és a legkülönbözőbb cikkeket termelő gyárakat államosított, az államosítás után ezek termelékenysége össze is omlott. A 2004-2013 közötti magas olajárak idején Venezuela túlköltekezett, fülig eladósodott, ahelyett, hogy a többletbevételeket félretette volna rosszabb napokra.

Az ortodoxia a történelem során összegyűjtött fájdalmas tapasztalatokat összegzi, de nem mindegyik igaz a jövőre nézve. A hibák javításához, a fejlődéshez szükség van heterodox gondolkodásra, de óvatosan kell vele bánni – fejezi be a szerző.