1p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

A kínai Huawei mobil távközlési berendezés gyártó konszern feladta az amerikai piac meghódítására tett próbálkozását, mivel törekvése több alkalommal is biztonsági aggodalmak miatt emelt gátakba ütközött - írja a brit Financial Times.

"Nem érdekel bennünket többé az amerikai piac" - jelentette ki Eric Xu ügyvezető alelnök a vállalat elemzőknek rendezett éves tájékoztatóján kedden. Értékesítési árbevétele alapján a világ második legnagyobb mobil távközlési hálózatiberendezés-gyártója az elmúlt egy év alatt az Egyesült Államokról fokozatosan más térségekre helyezte át terjeszkedésének súlypontját. A Huawei annak ellenére sem tudott szerződést kötni  egyetlen vezető amerikai hálózati szolgáltatóval sem, hogy beszállítói kapcsolatban áll a világ 45 legnagyobb szolgáltatójával.

Nem hagyják el a piacot
(helyesbítés)
A Financial Times cikkében az hangzott el, hogy az USA már nem érdekli a Huaweit, azaz a távközlési berendezések  értékesítése, s ebben a szegmensben a terjeszkedés nem szerepel az elsődleges célok között - a társaság azonban nem kíván kívonulni az Egyesült Államokból. A kutatás-fejlesztési központ és az okostelefon-értékesítés továbbra is prioritás marad, sőt, kisebb, alternatív szolgáltatóknak még távközlési berendezéseket is eladunk - korrigálta cikkünk megjelenését követően az MTI hírügynökség híradását a társaság.

A harmadik legnagyobb amerikai mobilszolgáltató, a Sprint Nextel és az annak megvásárlására pályázó japán Softbank éppen az elmúlt hónapban kötelezte el magát az amerikai képviselőház hírszerzési állandó bizottsága előtt, hogy nem vásárolnak hálózati berendezést a kínai vállalattól. Az Egyesült Államok képviselőházi hírszerzési állandó bizottsága tavaly október elején potenciális nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a kínai Huawei és a ZTE vállalatot.

A Huawei már ezt megelőzően is üzleti nehézségekbe ütközött az Egyesült Államokban a kínai hadsereggel való állítólagos összefonódása miatt. A konszern 2008-ban visszalépett az amerikai 3Com technológiai vállalat megvásárlásától, mivel tudomására jutott, hogy az akvizíció nem fogja megkapni Washington jóváhagyását. Két évvel később a Sprint Nextel hálózatát próbálták megvásárolni, ami szintén kormányzati közbelépésre hiúsult meg. A Huawei számos más kisebb távközlési akvizíciós kísérlete is sikertelen volt az Államokban. 2011-ben például egy mindössze 2 millió dolláros távközlési technológiai szabvány megvásárlásától esett el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály: nem indítottunk kamatcsökkentési ciklust
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 17:20
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Makro / Külgazdaság Mit adtak nekünk az akkumulátorgyárak?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 17:00
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Makro / Külgazdaság Ukrajna bekeményit: kedden is megbombázták a Barátság vezeték betáplálási pontját
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 16:20
Rádupláztak a hétfői támadásra, újabb drónokat küldtek Tatárföldre, ahonnan a Barátságot is táplálja Oroszország.
Makro / Külgazdaság Bár nő az orosz olajexport, estek az energiaexport bevételek
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:20
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Makro / Külgazdaság Ukrajna: már több megoldást is kínáltunk olajügyben, de Orbán Viktornak nem érdeke a megegyezés
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:00
Az uniós tiszviselőknek már van terve a válság megoldására. Az ukrán vezetés tárgyalna Magyarországgal, de nem kapnak érdemi választ – állítják.
Makro / Külgazdaság Itt a kamatdöntés: Varga Mihályék elkezdték a lazítást, de mi lesz így a forinttal?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 14:02
Közel másfél év után kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank.
Makro / Külgazdaság Tavaly harmadával esett a német autóexport Kínába
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 13:43
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Makro / Külgazdaság Nem akármit válaszolt Orbán Viktor az uniós figyelmeztetésre
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 12:04
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat kaszált néhány Mol-vezető, amikor leállt a Barátság kőolajvezeték?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 11:41
Bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség.
Makro / Külgazdaság Új terület került a fókuszba: felkészül a kiskereskedelem Nagy Márton szavai után?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 11:14
Ismét felerősödött a külföldi cégek túlsúlyával kapcsolatos retorika Magyarországon. A bankszektor után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kiskereskedelmi ágazatot „fájó pontként” jellemezte, ahol csökkent a magyar tulajdon aránya az elmúlt 15 évben. Eközben a kereskedelem inkább a folyamatos és hirtelen jogszabályváltozások súlyát nyögi, naponta 9 bolt zár be Magyarországon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG