Az Indo-csendes-óceáni térség a globális geopolitikai aréna egyik legfeszültebb színtere. Holott a világgazdaság 10 legnagyobb gazdaságából 6 ebben a térségben található, és a világ teljes tengeri kereskedelmének fele a térségen halad át. A világ 10 legnagyobb hadseregéből 8 szintén itt állomásozik – köztük ráadásul közülük 5 nukleáris hatalom.
A Trump-korszak üzenetei
Olyan feltörekvő nagyhatalmakat találunk a térségben, mint Kína és India, olyan erős középhatalmakat, mint Japán és Ausztrália és természetesen jelen van a globális hegemón Egyesült Államok is. Ez utóbbit szívesen kiszorítaná a térségből Kína, amint folyamatosan kóstolgatja a második világháború után lefektetett játékszabályokat és erőviszonyokat.
Trump Fehér Háza tavaly január 5-én oldotta fel a titkosítását az Indo-pacifikus térségre vonatkozó stratégiáját, amely szerint Washington meg akarja őrizni stratégiai elsőségét a térségben. A stratégiai dokumentum felszólítja a döntéshozókat, hogy erősítsék meg a legfontosabb szövetségesek katonai képességeit, így Japánét, Dél-Koreáét és Ausztráliáét.
2020 augusztusában Stephen Biegun, akkori külügyi helyettes államtitkár egy amerikai-indiai biztonságpolitikai fórumon elárulta, hogy az USA a NATO mintájára Kína ellenében formalizálni akarja katonai kapcsolatait Indiával, Japánnal és Ausztráliával. Biegun hozzátette, hogy Washington szeretné, ha idővel aztán Vietnám, Dél-Korea és Új-Zéland is csatlakozna ehhez a szövetséghez.
Nyílik az új front
Miközben Peking nyomást gyakorol Tajvanra, Washington jelzést küld a kommunista rezsimnek egy lehetséges 2. front létrehozására. A pekingi háborús tervezők figyelmét minden bizonnyal nem kerüli el, hogy az Egyesült Államok és India úgy döntött: idén októberben magashegyi harci kiképzést folytatnak India Kínával határos régiójában.
A „Yudh Abhyas” közös gyakorlatot - ami lefordítva „Háborús Gyakorlatot” jelent -, a dél-ázsiai ország Uttarakhand államában tartják meg október 14. és 31. között. Bár a közös gyakorlatok nem újkeletűek, a helyszínnek és az időzítésnek geopolitikai jelentősége van, különösen azután, hogy Kína példátlan hadgyakorlatokat tartott Tajvan körül az elmúlt napokban.
A hadgyakorlattal Új-Delhi világosan jelzi, hogy nem teszi félre a Kínával kapcsolatos aggodalmait, nem riad vissza az Egyesült Államokkal való együttműködéstől és nem ad vétójogot Kínának a partnerségeit illetően. A gyakorlat és annak helyszíne tükrözi az Egyesült Államok és India közötti kapcsolatok megerősödését az elmúlt néhány évben.
Kína és India 1962-ben a térségben már vívott egy véres háborút a himalájai határon, amelyet akkor India megalázó módon elvesztett. A mostani gyakorlatokra tehát az akkori kínai-indiai háború 60. évfordulóján kerül sor.
A részletek is árulkodóak
Az idei hadgyakorlat a tervek szerint a hideg időjárási műveletekre, valamint a nagy magasságban végzett műveletekre összpontosít, amely különleges kihívásokat jelent. A gyakorlat egy parancsnoki szolgálati gyakorlatból és egy terepgyakorlatból áll majd, amely a kritikus készségek és harci feladatok kiképzését foglalja magában, ami egy érvényesítési gyakorlathoz vezet.
A gyakorlatokra több mint 3000 méteres magasságban kerül sor Uttarakhand Auli régiójában, kevesebb mint 100 kilométerre a tényleges ellenőrzési vonaltól („Line of Actual Control”) – amely a de facto határ India és Kína között, kölcsönösen elfogadott határ hiányában.
Noha India korábban is helyszínt adott a Yudh Abhyas gyakorlatnak Uttarakhandban, így 2014-ben, 2016-ban és 2018-ban is, ezeket a gyakorlatokat a hegy lábánál tartották, több mint 300 km-re a határtól. Ez tehát egy új fejlemény.
A tavalyi gyakorlat szintén a magaslati, hideg éghajlatú edzésekre összpontosított, de az Alaszkában zajlott. Idén a nagy magasság és a határterülethez való közelség kombinációja azt mutatja, hogy Washington és Új-Delhi új fejezetet nyit.
Aztán ott van az időzítés. Október közvetlenül azelőtt lesz, hogy a várakozások szerint novemberben Hszi Csin-ping kínai elnök a kommunista párt feszült hangulatú kongresszusán harmadik ciklusára törekszik főtitkárként. Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatásához hasonlóan a hadgyakorlat politikailag érzékeny időszakban jön a kínai vezető számára.
Lehetett volna provokatívabb is
India legalább némi visszafogottságot tanúsított a helyszín megválasztásakor. Ha a hadgyakorlatot Ladakhban vagy India északkeleti Arunachal Pradesh államában tervezték volna, akkor még nagyobb figyelmet kelthetett volna Pekingben.
A ladakhi Galwan-völgyben 2020 júniusában egy véres összecsapásban 20 indiai és négy kínai katona vesztette életét, fokozva a határon kialakult feszültséget. Peking azt állítja, hogy Arunachal Pradesh Dél-Tibet része, ellenzi Újdelhi határozott álláspontját, miszerint az állam India szerves részét képezi.
Az elit egységek már gyakorlatoznak
Az októberi gyakorlatok előtt az Egyesült Államok és India elit különleges erői újabb közös gyakorlatot kezdtek az észak-indiai Himachal Pradesh dombos államban. A háromhetes gyakorlat, amelynek 13. kiadása hétfőn kezdődött, "célja a legjobb gyakorlatok és tapasztalatok megosztása olyan területeken, mint a közös küldetéstervezés és a hadműveleti taktika, valamint a két nemzet különleges erői közötti interoperabilitás javítása" - közölte az indiai védelmi minisztérium.
A közlemény szerint mindkét hadsereg csapatai közösen képeznek ki, terveznek és hajtanak végre különleges műveleteket, terrorelhárító műveleteket, légideszant műveleteket szimulált hagyományos és nem szokványos forgatókönyvek szerint a hegyvidéki terepen.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Egészségügyi okokból távozott. 
