A Samsung Electronics korábbi elnöke, Lee Kun-hee csinos vagyont hagyott családjára, ám nem tehermentesen - írja a Business Insider dél-koreai forrásokat idézve.
A dél koreai üzleti mágnás 1987-től 2008-ig, illetve 2010-től 2020-ban bekövetkezett haláláig vezette a világ egyik legsikeresebb elektronikai vállalatát. Vagyonát a Reuters 2020 októberében 21 milliárd dollárra becsülte. Ezzel ő volt a leggazdagabb koreai, leszámítva Kim Dzsongun észak-koreai diktátort, akinek egy egész országa van, amelynek GDP-je becslések szerint 2023-ban valamivel több mint 48 milliárd dollár lehetett.
Ahogy a The Korea Times beszámolójából kiderült az örökösök jelentős részvénypakettet dobtak piacra a rájuk hagyott vagyonból, miután az országban 50 százalékos adó sújtja az örökségeket. Ez a világ második legnagyobb örökösödési adója. A cikk szerint 12 ezer milliárd dél-koreai vont kell kiperkálniuk, ami nagyjából 9 milliárd dollárnak - 3114 milliárd forintnak - felel meg. A család 2021-ben azt tudatta a sajtóval, hogy állampolgári kötelességük befizetni a közterhet, ami mind dél-koreai, mind világszinten a legnagyobb örökösödés után fizetett adó lesz.
Műalkotások is "mentek"
A törlesztés jegyében Lee özvegye és két lánya összesen kétmilliárd dollár értékű részvényt adott el. Az értékesítést a Samsung-papírok záróárához képest 1,2-2 százalék közti diszkonttal olajozták meg – derült ki a Korea Economic Daily gazdasági napilap tudósításából. A család ezenfelül 2021-ben elajándékozott 23 ezer darabot műgyűjteményéből a dél-koreai nemzeti múzeumnak. Köztük Salvador Dalí és Pablo Picasso alkotásait is. Ezzel igyekeztek mérsékelni adótartozásukat. Jótékonykodásra 900 millió dollárt szántak – derült ki korábbi hírekből.
A Samsung napi irányítása 2014 óta gyakorlatilag Lee fia, Jay Y. Lee kezében van a BBC korábbi beszámolója szerint. Az ifjabb Lee kétszer került szembe a börtönbüntetés lehetőségével, mert a vádak szerint megvesztegette az ország egyik korábbi elnökét, hogy segítsen neki a Samsung élén maradni. Az ügy felmentéssel végződött 2022-ben, miután az igazságügyi minisztérium úgy ítélte meg, az ifjabb Leenek üzletemberként kulcsszerepe van abban, hogy segítsen leküzdeni az országok gazdasági válságát.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
