Pénzügyi elemzők szerdai értékeléseikben ismét kiemelték a magyarországi kockázati tényezők közül az IMF/EU-megállapodás körüli bizonytalanságot.
A Commerzbank szakértői Londonban szerdán összeállított napi devizapiaci áttekintésükben úgy fogalmaztak, hogy "a magyar kötvénypiacra vetett egyetlen pillantás mindent elárul". A tízéves lejáratú kötvények hozama a korábbi hónapokban 7-8 százalék volt, az elmúlt napokban azonban átlépte a 10 százalékos küszöböt, miközben a CDS-jegyzések is rekordra emelkedtek.
| A CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerdai jegyzésben 687 bázispont közelében mozgott az előző esti 650 bázispontos záró után. A magyar CDS-tranzakciók már a szerdai londoni nyitás után átlépték a 680 bázispontos szintet, és a kereskedés korai szakaszában 682 bázispontra drágultak, majd innen tovább emelkedtek. |
A Commerzbank elemzői szerint ez "valószínűleg csak az első benyomás arról", hogy mi fog történni, "ha a magyar kormány nem enged a nemzetközi együttműködés kérdésében".
A cég szerint ugyanakkor az IMF-védőháló "egyre valószínűtlenebbnek tűnik", tekintettel "a kormány makacs hozzáállására".
Nem mindenki szerint lesz megállapodás
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető felzárkózó térségi közgazdásza, William Jackson szerdai helyzetértékelésében szintén azt írta, hogy jóllehet "Magyarországról egyre rosszabb hírek érkeznek", az IMF/EU-tárgyalások múlt havi félbeszakadásától a befektetésre ajánlott hitelminősítői osztályzatok megvonásán át a kötvényhozamok emelkedéséig, ennek ellenére is azonban "elenyészőben lévőnek tűnnek" az IMF-megállapodás esélyei.
Jóllehet a valutaalappal jövő szerdán informális tárgyalások kezdődnek, ám a jegybanktörvény és a gazdasági stabilitásról szóló jogszabály elfogadása nyomán "a legjobb esetben is halványak bármiféle egyezség elérésének kilátásai" - vélekedett szerdai elemzésében a Capital Economics londoni közgazdásza.
Az államosított nyugdíjvagyon miatt van még ideje a kormánynak?
Jackson szerint a magyar kormánynak egyelőre van ideje kivárni, hogy javulnak-e a külső kondíciók, mivel a jegybanknál lévő betétei és a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosításából befolyt mintegy 8 milliárd euró fedezi az idei első félévi finanszírozási igényeket.
A külső fejlemények azonban azt eredményezhetik, hogy a kormánynak végül nem marad választási lehetősége. Kritikus ebből a szempontból, hogy a magyar bankok finanszírozása erőteljesen függ a nyugat-európai tulajdonos bankok hiteleitől, és a következő tizenkét hónapban a magyar bankszektornak hozzávetőleg 19 milliárd euró devizaadósságot kell megújítania; ez a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 20 százaléka.
Most jön csak a neheze
Ha az euróövezeti szuverén adósságválság teljes körű bankválsággá fajul, és a hitelforrások befagynak, akkor a magyar kormány számára nem marad más lehetőség, mint a visszatérés az IMF-hez - áll a Capital Economics vezető közgazdászának szerdai elemzésében.
Jackson szerint mivel az euróövezeti problémák valószínűleg még tovább mélyülnek, és "nincs jele annak, hogy javulna a magyar gazdaságpolitika hitelessége", a magyar befektetési termékek jó eséllyel "rázós időszak" előtt állnak.
Jöhet a 7%-os alapkamat
A Capital Economics szakértője szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy a magyar jegybank továbbra is kamatemelésekkel próbálkozik a tőkekiáramlás megakadályozása és a forint erősítése végett. A cég jelenleg azzal számol, hogy az MNB ebben a hónapban újabb 0,50 százalékpontos emeléssel 7,50 százalékra emeli alapkamatát.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője szerdai kommentárjában úgy fogalmazott: tekintettel a forintra nehezedő nyomásra, kérdéses, hogy az MNB meddig tud várni a további agresszív kamatemelésekkel. Az RBS ugyanakkor kétli, hogy a magyar jegybank közvetlen agresszív devizapiaci beavatkozással próbálkozna, "különösen egy olyan időszakban, amikor a problémák a szélesebb értelemben vett gazdaságpolitikai hitelességgel kapcsolatosak" - közölte a cég vezető londoni elemzője.
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek december 15-től a párizsi Louvre dolgozói, tiltakozásul a „romló munkakörülményeik” és az „elégtelen források” miatt. 
