Mostani összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy mégis milyen válságok zajlanak jelenleg a világban, hiszen napjaink súlyos humanitárius és politikai válságainak sora messze nem áll meg az orosz-ukrán háborúnál, a tálibok afganisztáni uralmánál, a szír polgárháborúnál, vagy a törökországi földrengéseknél és azok utóéleténél. De nézzük, melyek azok az országok még, ahol emberek tömegeinek mindennapjai fordultak fel fenekestül valamilyen válság miatt!
Szudán
Az egyik legfrissebb, jelenleg is zajló válság a szudáni. A hányattatott sorsú afrikai országban azután robbant ki egy katonai krízis, hogy a Hemedti néven is emlegetett Mohamed Hamdan Daglo tábornok vezette Félkatonai Gyors Támogató Erők (RSF) megtámadták az ország de facto vezetőjének, Abdel-Fattah Burháninak irányítása alatt álló hadsereg több támaszpontját.
A nyugat-szudáni darfúri háború egykori milicistáiból szerveződött RSF és a 2021 októberében a hatalmat magához ragadó Burháni hadserege között a konfliktus kirobbanása előtti napokban már izzott a feszültség, a felek egymást vádolták a nyílt ellenségeskedés kirobbantásával. A mostani krízis azért is rendkívül veszélyes, mert végleg alááshatja a demokratikus átmenetet abban az országban, ahol 2019-ig Omar el-Bésir diktátor volt hatalmon. Az egyebek mellett háborús bűnökkel is vádolt egykori vezető több mint 26 évig uralkodott, és megdöntésére pont a most összecsapó RSF és a hadsereg fogott össze.
A Guardian cikke szerint a korábbi felkelés óta folyamatos az igény arra, hogy a katonaság kerüljön civil felügyelet alá, és az egyébként rendkívül brutális RSF-et integrálják a hadseregbe. A demokratikus átmenet részeként az ország civil társadalma emellett azt is követelné, hogy a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és más iparágakban lévő jövedelmező katonai részesedéseket adják vissza. Külföldi megfigyelők régóta figyelmeztetnek arra, hogy miután elgyengültek a 2019-es hatalomváltást követő törekvések egy polgári kormány megválasztására, elkerülhetetlen volt egy nyílt katonai konfliktus a milícia és a hadsereg között – ez zajlik jelenleg is.
Dél-Szudán
A 2011-ben létrejött ország szintén rendkívül nehéz időszakát éli, a bizonytalan politikai helyzet, az elharapódzó erőszak és bűnözés mellett Dél-Szudánban a klímaváltozás okoz óriási problémát. Az ENSZ az országról szóló jelentése szerint április és július között nagyságrendileg 7,7 millió ember nem juthat elegendő ételhez, az alultáplált gyermekek száma pedig legalább 1,4 millió fő lesz.
A világ legfiatalabb országa emellett egy elképesztő vízözönnel is küzd, a negyedik éve tartó áradásoknak és esőzéseknek egyszerűen nem akar vége szakadni, az elöntött területek méretét az ENSZ több mint 47 ezer négyzetkilométerre becsüli (szerk: ez nagyobb terület, mint Magyarország fele, Dél-Szudán területének pedig közel 8 százaléka), ami miatt minimum 1 millió embert vált otthontalanná. A krízis vége nem látszik, ráadásul az áradások pont az ország legszegényebb részeit érintik, a nemzetközi szervezet becslései szerint már 541 ezer tonnányi gabonaféle hiányzik az élelmiszerbiztonsághoz.
A több mint négy éve tartó áradások magyarázatát jelenleg is keresik azon túl is, hogy a klímaváltozáshoz köthető. Egy ehhez hasonló elhúzódó esős évszakra korábban sosem volt még példa az ország történetében, hiszen Dél-Szudán egy része gyakorlatilag mocsárvidékké változott. Az UNHCR szóvivője, Charlotte Hallqvist többek között abban jelölte meg a probléma forrását, hogy a leesett nagy mennyiségű eső által okozott áradásnak egyszerűen nincsen ideje elapadni, mielőtt megérkezik a csapadék újabb adagja - így a vízszint még az elméleti száraz időszakban is emelkedik vagy stagnál.
Jemen
A sííta-húszik 2004 óta gyakorlatilag folyamatosan lázadoznak a kormányzat ellen, és a 2011-ben kezdődő arab tavasz során meg is bukott a korábbi elnök Ali Abdalláh Száleh, akinek helyére a jelenleg is az elnöki tisztséget betöltő Abdrabbu Manszúr Hádi került, ám a hatalomváltás nem zajlott simán. Így az átmeneti időszakban a felkelők komoly területeket szereztek az északi régiókban, és elfoglalták a fővárost, Szanaát is. Hádi elmenekült, és az arab világ más országaihoz folyamodott segítségért, így egy Szaúd-Arábia vezette koalíció bombázásokkal és légi támadásokkal megkezdte a kormány hatalmának helyreállítását. A Shelterbox nemzetközi segélyszervezet emlékeztet: az az eredetileg néhány hetesre tervezett háború 2015 márciusa óta tombol, nemzetközi megfigyelők egyebek mellett háborús bűnökkel is megvádolták a koalíciót a nagyszámú civil áldozatok miatt.
Az UNICEF beszámolója szerint a polgárháború sújtotta országban a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válsághelyzete alakult ki, ahol összesen több mint 11 millió gyermek szorul a segítségnyújtás egy vagy több formájára.
Az ENSZ gyermekjogi szervezete emellett figyelmeztet, hogy Jemen társadalmi-gazdasági rendszere továbbra is a teljes összeomlás szélén áll, miközben a fegyveres konfliktus, a kitelepítések, az időjárási és éghajlati sokkok miatt rendkívül magas a fertőző betegségek kockázata. A jelentés szerint milliók nem férnek hozzá biztonságos vízhez, higiéniai és egészségügyi szolgáltatásokhoz, és az országban továbbra is rendszeresen kitör a kolera, a kanyaró, a diftéria, valamint más, oltással egyébként megelőzhető betegségek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának irodája (UNHCR) jelenleg úgy becsüli, hogy legalább 4,5 millió embert üldözött el otthonából a jemeni krízis.
A nemzetközi megfigyelők várakozása szerint a jemeni helyzet a közeljövőben romlani fog, ugyanis a tavaly áprilisban kötött tűzszünet 2022 utolsó hónapjaiban összeomlott, így ismét rohamosan romolhat a lakosság helyzete.
Szomália
Az Albert Einstein alapította nemzetközi segélyszervezet, az International Rescue Committee (IRC) 2022-es válságfigyelő listájának élére sorolta a szomáliai helyzetet. A pocsék közbiztonság, általános szegénység, erőszak, és az emberi jogok kifogásolható szintje mellett a válság fő mozgatórúgója mégis a szárazság, ugyanis az országban idén ötödjére nem érkezett meg az esős évszak – az IRC várakozása szerint az év közepére több mint 8 millió ember él majd válságos szintű élelmiszerhiányban. Az ország egészségügyi minisztériumának április elején kiadott jelentése arról számolt be, hogy 2022-ben a szárazság 43 ezer halálesetért volt felelős.
Az ország az orosz-ukrán háborút is rendkívüli mértékben megszenvedi, az importfüggőség katasztrofálisnak bizonyul, hiszen a gabonájának 90 százalékát Oroszországból és Ukrajnából kapja, azaz ennek egy része jelenleg más országokban van elakadva.
Az iráni hadsereg átszámítva 9 millió forint vérdíjat tűzött ki amerikai katonák megölésére vagy fogságba ejtésére. 
