Európa hétfőn aktiválta polgári védelmi mechanizmusát, hogy gyorsan megsegítse a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés áldozatait. Mintegy 19 EU-ország küldött összehangolt kutató- és mentőcsoportokat, valamint egészségügyi segélyt. Az EU a Copernicus műholdrendszert is aktiválta, hogy a vészhelyzetben feltérképezze az érintett területet.
A hétfői földrengések a világ második legnagyobb szeizmikus régiójában, az úgynevezett „Alpide-övben” történtek. A WHO szerint a halálos áldozatok száma a jelenlegi hivatalos nyolcszorosára nőhet. Az eseményeket áttekintő térképek azt mutatják, hogy potenciálisan 23 millió ember van kitéve a tragikus rengéseknek, köztük körülbelül ötmillióan a legszegényebb néprétegekből.
Belpolitikai játszma
Erdogan elnök telefonon beszélt Meral Aksenerrel, az ellenzéki jobboldali nacionalista Iyi - magyarul Jópárt - vezetőjével, hogy megvitassák a földrengést. Továbbra is homályos, hogy Erdogan miért dacol a hagyományokkal, hogy őt hívja elsőnek, nem pedig a legnagyobb ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjét, Kemal Kilicdaroglut, ahogy az ilyen körülmények között szokás lenne.
A lépés további találgatásokat váltott ki, miszerint Erdogan éket akar verni a Jópárt és a CHP közé a május 14-i elnök- és parlamenti választások előtt. Aksener köztudottan ellenzi Kilicdaroglu azon törekvését, hogy a hat ellenzéki párt szövetségének elnökjelöltje legyen.
A legközvetlenebb kérdés az, hogy a parlamenti és az elnökválasztást a tervezettnek megfelelően május 14-én megtartják-e. Ez két tényezőtől függ: hogy a választások fizikai feltételei fennállnak-e a választáshoz közeledve, illetve, hogy Erdogan úgy dönt-e, hogy neki kedvez-e a az első földrengés után kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbítása, és elhalasztják-e a szavazást a június 18-i határidőn túlra. A török elnök tegnap 10 tartományt „katasztrófa-övezetnek” nyilvánított, ahol 3 hónapig tart a rendkívüli állapot.
A gazdasági játszma
Törökország a legrosszabb gazdasági válsággal néz szembe azóta, hogy Erdogan és kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-ben hatalomra került: az éves infláció 58 százalékon áll, a líra 30 százalékot esett a dollárhoz képest tavaly, az ország folyó fizetési mérlegének hiánya pedig a GDP 5,2 százalékán áll.
A visszaesés ellenére Erdogan és pártja osztogatásba kezdett az elmúlt hetekben és az elnök népszerűsége kétéves csúcsot ért el. Erdogan 2,3 millió munkavállaló korengedményes nyugdíjazási ajánlatával, energia-támogatással és félmillió otthon felállításával édesgeti magához az alacsony jövedelmű családokat.
A kulcsfontosságú teszt az, hogy a kormány most hogyan kezeli ezt a vitathatatlanul óriási válságot, amellyel most hivatalában szembesült. A koalíciós kormány szánalmas reakcióját az 1999-es északnyugat-törökországi hatalmas földrengésre széles körben az AKP felemelkedésének meghatározó tényezőjének tekintik.
Ezzel szemben a jelenlegi kormány nem sokkal azután mozgósította a mentőcsapatokat - köztük 3500 katonát -miután hétfőn helyi idő szerint hajnali 4 óra 17 perckor lecsapott az első, a Richter-skála szerinti 7,8-as rengés. A pragmatikus Erdogan gyorsan levetkőzte nacionalizmusát, hogy üdvözölje a nyugati országok, köztük Izrael és - Törökország ősi riválisa - Görögország segélyeit, és hétnapos nemzeti gyászt hirdetett. Peking 6 millió, Szöul 5 millió dollár azonnali segélyt utalt át. Katar 10 ezer konténerházat küld.
Lloyd Austin védelmi miniszter hétfőn telefonon beszélt török kollégájával, Hulusi Akarral, miközben Washington készen áll arra, hogy további támogatást nyújtson a helyreállítási erőfeszítésekhez. Antony Blinken külügyminiszter is beszélt kollégájával, Mevlut Cavusogluval.
Hova fordul a nép hangulata?
Valóban, egy hatékony katasztrófaelhárítás akár meg is erősítheti az AKP vezetőjét, és kiválthatja a nemzeti szolidaritás érzését Erdogan vezetése alatt.
Mivel a tömegmédia jó 80 százaléka Erdogan üzleti barátainak kezében van, a beszámolók a kormány lépéseiről mindenképpen kedvezőek lesz. Ám a közhangulat hamarosan megváltozhat, mivel széles körben elterjedt hírek szerint a túlterhelt mentőcsapatok nem érkeznek meg időben.
A kétségbeesés szítja a közvélemény haragját a dél-mediterrán Iskenderun városában, ahol sok lakos panaszkodik, hogy nem tudták elérni a kutató-mentő munkatársakat. Egy újságíró - aki hétfő este óta tartózkodik a városban - azt állította, hogy a több mint 180 ezres városban a kutató-mentők száma nem haladja meg az 50-et.
Valóban, épületek ezrei dőltek össze 10 törökországi városban, ami megnehezíti a mentők munkáját. A hivatalos adatok szerint Törökország déli határvidékén, Hatay tartományban haltak meg a legtöbben – helyi tudósítások szerint a tartomány épületeinek több mint fele összedőlt.
Mindenki versenyt fut az idővel, hogy túlélőket találjon, ahogy a hőmérséklet fagypont alá süllyed az éjszaka folyamán.
Akárcsak 1999-ben, az építési szabályzatokkal és biztonsági szabványokkal kapcsolatos kérdések a példátlan korrupció által jellemzett két évtizedes AKP-uralommal kapcsolatban óhatatlanul napirendre fognak kerülni. Erdogan oligarchái, akik az „Ötök bandájaként” ismertek, dollármilliárdokat kerestek nyilvános pályázatokon.
A török rezsim elnyomó gépezete márpedig nem tűri a disszonáns hangokat. Egy isztambuli ügyész tegnap nyomozást indított két neves újságíró, Enver Aysever és Merdan Yanardag ellen a kormány földrengésre való felkészültségét kritizáló megjegyzéseik miatt. Az ügyész mindkét újságírót azzal vádolja, hogy „nyíltan gyűlöletre és ellenségeskedésre szítják az embereket”.
Donald Trump aláírta, jöhetnek az amerikai szankciók Oroszország ellen. 
