Tegnap tovább eszkalálódott a politikai feszültség Washington és Peking között. Egyrészt Trump egy Twitter-üzenetében a járvány kapcsán tömeggyilkossággal vádolta meg Kínát. Másrészt Pompeo külügyminiszter gratulált Caj Jing-vennek, Tajvan újraválasztott elnökének, aki beiktatási beszédében elutasította az ”egy ország, két rendszer” elvét. A félreértések elkerülése végett Pompeo lépésére elsőként a kínai Védelmi Minisztérium reagált, amely szerint a Néphadsereg (PLA) adott esetben „minden szükséges lépést megtesz Kína szuverenitásának védelmében”.
Ahhoz képest, hogy amerikai külügyminiszter évtizedek óta először gratulált nyilvánosan a megválasztott tajvani vezetőnek - egyben „elnöknek” nevezve őt -, a kínai kommunista párt reakciója hűvös és lekezelő maradt. A pekingi vezetésnek vissza kell fognia a nacionalista indulatokat, hiszen az elmúlt hetekben a szociális médiát elöntötték azon vélemények, miszerint a hadseregnek most kell kihasználnia a járvány okozta amerikai meggyengülést, és eljött az ideje lerohanni Tajvant. Peking soha sem zárta ki Tajvan fegyveres visszafoglalását, de helyi szakértők szerint a kommunista vezetés egyelőre kivár és hosszabb távban gondolkodik.
Fogyatkozó számú tehetségek
Bár az európai közvélemény egyelőre nem nagyon értesült róla, Washington az utóbbi hónapokban padlógázzal tartóztatja le azon, többségében kínai származású kutatókat, akik részt vesznek Peking 2008-ban létrehozott „Ezer Tehetség Programjában.” A Pentagon legutóbbi (2019. májusi) jelentése a kínai hadseregről megállapítja, hogy az „Ezer Tehetség Program” nemcsak kereskedelmi célokat szolgál, hanem támogatja a Kínai Néphadsereg nagyarányú modernizációs programját. Trump környezetéből nézve ez a program egy olyan államilag támogatott agyelszívó, technológia-fejlesztő és hírszerző stratégia, amelynek keretében Kína a mesterséges intelligencia (AI), a robotika és a génmanipuláció terén átvenné a globális vezetést.
Egy februári előadásában Christopher Wray, az FBI igazgatója kijelentette: „Kína veszélyezteti az amerikai gazdaságot – és nemzetbiztonságot – azon lankadatlan erőfeszítésével, amellyel érzékeny technológiákat és a tulajdonost illető információkat lop el amerikai vállalatoktól, akadémiai intézetektől és egyéb szervezetektől”. Hozzátette, hogy az FBI és az Igazságügyi Minisztérium felelősségre vonja az ebben résztvevőket és megvédi az amerikai innovációkat.
Véget ért egy korszak
Valójában a kínai gazdasági kémkedés megállítására Jeff Sessions legfőbb ügyész már 2018 novemberében útnak indította azt a „Kína Kezdeményezés” nevű programot, amelyet az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági részlege működtet. A szenátus 109 oldalas kétpárti jelentése ezzel kapcsolatban tavaly megállapította, hogy a világ országai közül Kína próbálja legagresszívabban kihasználni az USA nyitottságát, külön kiemelve az „Ezer Tehetség Program”-ot, amellyel behatoltak amerikai laboratóriumokba. A Kezdeményezés útnak indítása óta az amerikai igazságszolgáltatás több tucat professzort, mérnököt és üzletembert vont vád alá és börtönzött be.
A Kezdeményezés vezetője, John Demers szerint azon 6 ezer kínai kutató közül, akik ösztöndíjat kaptak az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézettől, 180-an jelenleg vizsgálat alatt állnak szellemi tulajdonjog megsértésének vádjával. Az amerikai Oktatási Minisztérium jelenleg 9 egyetemet vizsgál azon 1965-os törvény alapján, amely szerint jelenteni kell (kellett volna) minden olyan külföldi adományt, amely meghaladja a 250 ezer dollárt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Marco Rubio elsősorban energetikai kérdésekről tárgyalt Pozsonyban. 
