Az EKB honlapján közölt elemzés szerint az euróövezeti gazdaságok számára korlátozott hatással jár csak az olajárak drágulása. Eszerint egy feltételezett 40 százalékos olajár-emelkedés mintegy 0,8 százalékkal vetheti vissza a gazdasági növekedést ahhoz képest, amilyen növekedési potenciállal az euróövezet a 2017-2020-as négy évben rendelkezett. Az Európai Bizottság az elkövetkező négy évre 5,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre.
Az olajárak drágulása a szűk ellátási keresztmetszeteknek, valamint az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó kínálati sokkal magyarázható. A Brent és a WTI típusú kőolaj világpiaci ára a háború kitörése után pár héttel megközelítette a hordónkénti 140, illetve a 130 dolláros árat, azóta azonban recessziós félelmek miatt 100 dollár környékére korrigáltak a jegyzések.
Az euróövezet monetáris hatóságának júniusi makrogazdasági előrejelzésében azzal számoltak, hogy az olajárak a 2022-2024 közötti időszakban a koronavírus-járvány előtti szintekhez képest (2017-2019) 40 százalékkal drágulnak.
Az olajárak jelenlegi emelkedési üteme azonban egyelőre kisebb, mint az 1973-as és az 1979-es sokk idején és gazdasági hatásaik is korlátozottabbak - állapították meg az EKB közgazdászai. Úgy vélik, ez összefügghet a rugalmasabb munkaerőpiacokkal, valamint a monetáris politikák és a fejlett gazdaságok reálgazdaságának jóval hatékonyabb működésével. Az első olajársokk idején 1973-ban, 2010-es árakon számolva 1000 dollár érték előállításához egy hordó olajra volt szükség, mintegy ötven évvel később ehhez már csak feleannyira.
Az orosz-ukrán háború és az elszabaduló energiaárak ellenére jól teljesített az euróövezet gazdasága a második negyedévben. Éves összevetésben 4 százalékkal nőtt az eurót használó 19 ország bruttó hazai terméke, az első negyedévhez képest pedig 0,7 százalékos volt a bővülés, jóval az elemzők által várt 0,2 százalék felett.
(MTI)
Megalakult a felügyelőbizottság. 
