Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia koronahercege az Öböl-menti Együttműködési Tanács szombati csúcstalálkozóján Dzsiddában Joe Biden amerikai elnök megjegyzéseire reagálva elmondta, hogy nemcsak Szaúd-Arábia, hanem az Egyesült Államok is követett el hibákat - számolt be egy szaúdi tisztségviselő a találkozó után kiadott nyilatkozatban.
A szombati találkozó elején Joe Biden, mint ahogy azt már korábbi nyilatkozataiban is jelezte, szóvá tette a 2018-ban meggyilkolt újságíró, Dzsamal Hasogdzsi esetét a szaúdi trónörökösnek, ezzel fókuszba helyezve az emberi jogi kérdéseket. Amerikai hírszerzési jelentések ugyanis korábban arra a következtetésre jutottak, hogy Mohamed bin Szalmán hercegnek közvetlen szerepe volt az újságíró meggyilkolásának elrendelésében.
A szaúdi monarchia kritikusaként ismert, Egyesült Államokban élő Hasogdzsit 2018-ban Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán ölte meg egy halálbrigád. Az amerikai hírszerzés szerint valószínűleg a trónörökös rendelhette el Hasogdzsi halálát.
A trónörökös ezúttal is cáfolta az állítást, amely évekig tartó feszültséget okozott a két ország között. Hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arábia intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy megelőzzék a Hasogdzsi meggyilkolásához hasonló "hibákat", s hozzátette: "az Egyesült Államok is követett el hibákat, beleértve az iraki háborút".
Felhozta továbbá Sirín Abu Akla, az al-Dzsazíra hírtelevízió palesztin újságírójának esetét is, akit az izraeli-palesztin konfliktus során májusban lőttek agyon.
Mohamed bin Szalmán herceg emellett elmondta, hogy bizonyos értékek és értékrendek ráerőszakolása más országokra visszafelé sülhet el, utalva ezzel az iraki és afganisztáni amerikai katonai tevékenység és úgynevezett demokrácia-export következményeire.
Biden erre reagálva azt fejtegette, hogy "nem minden ország cselekszik mindig helyesen, még az Egyesült Államok sem". Kitartott azonban azon álláspontja mellett, miszerint országa mindig is az emberi jogok védelme mellett áll ki és a jövőben hirdeti azokat.
Az amerikai elnök ugyanakkor leszögezte, hogy "minden országban, amelynek képviselői az asztalnál ülnek, változatlanul folytatni fogjuk a terrorizmus elleni tevékenységeinket".
A szaúdi koronaherceg a tárgyaláson felszólította Iránt, hogy működjék együtt a térség országaival. Biden pedig azt szögezte le, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megakadályozzák Irán atomhatalommá válását.
Az Ukrajnát ért orosz támadás és a közel-keleti országok közti feszültségre reagálva Biden kijelentette: "nem fogjuk feladni (a térséget) és nem hagyunk olyan légüres teret, amelyet Oroszország, Kína vagy Irán tölt be".
Az energiabiztonságot és az alternatív nyersanyagforrásokat illetően a szaúdi koronaherceg szerint egységes összefogásra van szükség ahhoz, hogy életben tudják tartani a világgazdaságot, különösen a koronavírus-járvány és a jelenlegi "geopolitikai helyzet" fényében.
Elmondta ugyanakkor, hogy az energiaforrásokra vonatkozó "irreális szabályok és irányelvek" csupán inflációhoz, a munkanélküliség növekedéséhez és súlyosbodó szociális és biztonsági problémákhoz vezetnének. Mint fogalmazott: "valószerű és felelős" megközelítésre van szükség a fenntartható energiaforrásokra történő fokozatos áttéréshez.
Az amerikai elnök hangot adott abbéli reményének, hogy a térség, élén Szaúd-Arábiával, a világ legnagyobb olajexportőrjével, még jobban kiveszi részét az energiapiacon, és hozzájárul a magas gázolajárak okozta válság - ezzel a négy évtizedes csúcsot elért amerikai infláció - enyhítéséhez.
Mind Rijád, mind Washington egyúttal közös közleményben fejezte ki a globális energiapiacok stabilitása iránti elkötelezettségét.
A megbeszéléseket követően közzétett nyilatkozatban az Egyesült Államok üdvözölte az OPEC+ korábban bejelentett termelés növelését.
Az "OPEC+" néven ismert informális együttműködés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjait, valamint Oroszország vezetésével a szervezeten kívüli nagy olajtermelőket tömöríti.
A bejelentések között szerepelt azt is, hogy kivonják az amerikai és más országokból származó békefenntartókat a Szaúd-Arábiának Egyiptomtól átengedett Tiran-szigetről, ahol egy 1978-as egyezmény keretében állomásoztak. Az Akabai-öböl bejáratánál található Tiran stratégiai jelentőségét az adja, hogy Eilat izraeli kikötőjéből a Vörös-tengerre kivezető egyetlen útvonalon fekszik.
Washington mindemellett üdvözölte Szaúd-Arábia döntését, hogy megnyitja légterét az Izraelbe tartó, illetve onnan induló polgári repülőgépek előtt, amit korábban ritka kivételektől eltekintve nem engedélyezett.
A mostani tárgyalások alkalmával Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok egyúttal tizennyolc beruházási megállapodást is aláírt, az energetika, a kommunikáció, az űrkutatás és az egészségügy területén. A közlés szerint megállapodások születtek az 5G-s és 6G-s kommunikációs hálózatok kiépítése és a kiberbiztonsági együttműködés terén is.
Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a nap folyamán arról beszélt, hogy Biden közel-keleti körútjának utolsó állomásán tett látogatásának fő céljai közé tartozik a két ország közti kapcsolatok helyreállítása és az energiabiztonságról szóló tárgyalások lefolytatása.
Biden mindemellett biztosította a találkozó résztvevőit afelől, hogy az Egyesült Államok továbbra a Közel-Kelet aktív és elkötelezett partnere marad. Hangsúlyozta továbbá: "annak ellenére is együtt tudnunk dolgozni, hogy nem mindenben értünk egyet." Újságíróknak Biden kíséretének tagjai elmondták, hogy Washington azon iparkodik, hogy Izraelt, illetve az izraeli védelmi rendszert is integrálja a térségbe. Erről azonban kétoldalú tárgyalásokat folytatnak majd az érintett államokkal.
A csúcstalálkozón az amerikai elnök megbeszéléseket folytatott Egyiptom, Jordánia, Irak, valamint az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel. A hét emírségből álló föderáció vezetőjét meg is hívta Washingtonba.
(MTI/Reuters/dpa)
A Nézőpont szerint a Tisza 40 százalékon áll. 
