|
| Jair Bolsonaro a tavaly októberi elnökválasztáson. EPA/ANTONIO LACERDA |
Treze de Maio egy kisváros Dél-Brazíliában, és legutóbb arról vált nevezetessé, hogy lakosainak mintegy kilencven százaléka szavazott Jair Bolsonaróra a tavalyi elnökválasztáson.
Végre egy olyan elnökünk van, aki érti, hogy mit akarunk
- mondta a Financial Timesnak Elton do Nascimento, egy helyi szupermarket menedzsere.
Család, vallás, biztonság
Szerinte a város, amelyet nagyrészt fehérek laknak, a konzervatív értékek miatt – vallás, család, erőskezű vezetés – állt be rekordarányban Bolsonaro mögé, emellett a fegyvertartás könnyítésére tett ígéretek is növelték a politikus népszerűségét.
Miközben a brazil gazdaság kihívások előtt áll, és reformokra szorulna, a brazil elnök a politikacsinálásra koncentrál: országát egy globális kultúrharc főszereplőjeként láttatja, és ehhez – írja a brit lap – Donald Trump, Orbán Viktor és Benjamin Netanyahu nacionalista politikájából merít inspirációt. (Az elnök beiktatási ceremóniáján a magyar miniszterelnök is részt vett - a szerk.)
A balközép ellenpólusa
Az elmúlt hetekben ismét felmelegítette a fegyvertartás, valamint a kereszténység témáját, élesen bírálta a „marxista kultúrát”, a „gender ideológiát” és a környezetvédők „hisztériáját” az erdőirtások terjedése miatt.
Meg fogunk szabadulni ettől a sok hülyeségtől – a korrupt és kommunista hülyeségtől
- mondta például múlt héten.
Az elnök, aki a múltban sértő megjegyzéseket tett a fekete bőrű brazilokra, a nőkre és a homoszexuálisokra, és szimpatizál a diktatúra időszakával, az országot több mint három évtizedig uraló baloldali és centrista erők ellenpólusának állítja be magát. Egyszerű üzenetekkel nyeri meg az embereket, akik aggódnak a bűnözés és csalódottak az életszínvonal csökkenése miatt.
Kultúrharcot hirdet
Azt ígéri, hogy keményen fellép a bűnözőkkel és a korrupcióval szemben, és visszatér a konzervatív társadalmi értékekhez.
„Hisz abban, hogy ő testesíti meg a nemzet, a család, a vallás és a biztonság értékeit. Szerintem nem alkalmas a kormányzásra. (...) Abban érdekelt, hogy kultúrharc legyen”
- véli Eduardo Wolf, a Sao Paulo-i Pontifícia Katolikus Egyetem professzora. Ernesto Araújo brazil külügyminiszter szerint ugyanakkor az elnök elkötelezett a valódi, az emberekhez közelálló demokrácia iránt.
Bár a választásokat nagy fölénnyel nyerte meg – több mint 57 millióan szavaztak rá –, hatalma korántsem korlátlan: legvitatottabb javaslatai (például a fegyvertartás könnyítése elnöki rendelettel) elbuktak a Kongresszusban vagy a Legfelsőbb Bíróságon.
Magyar mix
Bolsonaro rossz szemmel nézi a kormányával szemben kritikus civil szervezeteket is – nemrég például azt sugallta, hogy ők szították a tüzeket az Amazonasban.
Az elnök Magyarország és a Fülöp-szigetek keverékévé teszi Brazíliát. Azt állítja, hogy ő az Egyesült Államok legjobb barátja, és megakadályozza, hogy olyanok legyünk, mint a szocialista Venezuela
- mondta az FT-nek viccelődve Guilherme Casaroes, a Getulio Vargas alapítvány munkatársa.
A lap szerint a gazdaságot eközben recesszió fenyegeti, és reformokra lenne szükség. Feladat van bőven: a drága nyugdíjrendszer átalakításának befejezésén túl a privatizáció levezénylésén át az adórendszer nagyjavításáig. Szakértők szerint politikai sikerét leginkább a gazdasági nehézségek veszélyeztethetik.
Ég az Amazonas
Na meg az – tesszük hozzá –, ha még sokáig fog lángolni az esőerdő. Emiatt ugyanis egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, számos környezetvédő szervezet egyenesen őt teszi felelőssé a természeti katasztrófáért.
Azt állítják, hogy Bolsonaro a földek megtisztítására (felégetésére) ösztönözte a farmereket, akiknek új területekre van szükségük az állattenyésztéshez – vagy legalábbis szemet hunyt a pusztítás felett. Szerintük hatalomra kerülése óta felgyorsult az esőerdő irtása, a farmerek pedig nem tudták kontrollálni a tüzeket.
Szakértők szerint a katasztrófa részben a szárazságra, részben az illegális erdőirtásra vezethető vissza. A több dél-amerikai országra kiterjedő, fél Európa nagyságú Amazonas a világ legnagyobb esőerdeje. Egymillió őslakosnak, valamint hárommillió állat- és növényfajnak otthona, és kulcsszerepet játszik a globális felmelegedés lassításában.
Nem akar szankciókat
Az elnök múlt héten mindenesetre a hadsereget is bevonta a lángok elleni küzdelembe – 44 ezer katona áll készenlétben –, és már harci gépek is részt vesznek az oltásban.
Televíziós beszédében ugyanakkor hozzátette: erdőtüzek mindenhol vannak a világon, és azok nem szolgálhatnak ürügyként az esetleges nemzetközi szankciókra.
(Miért nyert Bolsonaro? Interjúnk a témában Lénárt András Latin-Amerika szakértővel. A héten pedig egy brazil környezetvédelmi szakértővel közlünk majd interjút az Amazonas-katasztrófájával kapcsolatban.)
Eközben tárgyalások is kezdődnek. 
