A Barclays közgazdászai, akik a napokban tettek tájékozódó látogatást Magyarországon, tárgyalásaikról befektetőknek összeállított, szerdán Londonban ismertetett értékelésükben leírták, hogy az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz.
A monetáris testület külsős tagjainak érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.
| A KSH csütörtökön teszi közzé az infláció szeptemberi alakulásával kapcsolatos jelentését. |
A külsős tagok azzal is érveltek, hogy mivel a költségvetési intézkedések lassítják a gazdasági növekedést, a kívánatossal ellenkező hatást gyakorolna, ha az MNB - éppen e költségvetési intézkedések inflációs következményeire válaszul - feszes kamatpolitikával gyengítené még tovább a növekedést.
Gerhardt Ferenc és Kocziszky György, a Monetáris Tanács két külsős tagja a napokban egy interjúban azt mondták, hogy a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést mint módszert. A két tanácstag megfogalmazása szerint a megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat. Részletek >>
Simor András a legutóbbi, csökkentést hozó kamatdöntés utáni sajtótájékoztató végén jelezte, újabb kamatvágás csak akkor következhet, ha a középtávú inflációs kockázatok mérséklődnek, a kedvező piaci feltételek pedig tartósan kedvezőek maradnak
Ellentétes információk. 
