Tegnap kezdődött a dél-olaszországi Kalábria tartományban az a per, amelyben a ‘Ndrangheta nevű bűnszervezet több száz feltételezett tagja áll bíróság elé. A 355 feltételezett maffiatagot és korrupt tisztviselőt a ‘Ndrangheta utáni hosszas nyomozást követően vették őrizetbe 2019 decemberében, 2500 rendőr egyidejű bevetésével. A nyomozás kiterjedt Németországra, Svájcra és Bulgáriára is.
A vádiratban gyilkosságok, kábítószer-kereskedelem, zsarolás és pénzmosás szerepelnek. A perben várhatóan 900 tanú fog vallomást tenni, az eljárás akár két évig is eltarthat. A vádlottak száma a 400 főt is meghaladja azzal a 92 személlyel együtt, akik a gyorstárgyalást választották, így tett például Giancarlo Pittelli ügyvéd, Silvio Berlusconi volt miniszterelnök Forza Italia pártjának volt szenátora.
A ‘Ndrangheta Olaszország legbrutálisabb és legbefolyásosabb maffiaszervezetének számít. Eredetileg a csontszegény Kalábria régió fővárosában, Catanzaroban jött létre. Megfigyelők szerint a gigaperrel az olasz állam azt a határozott jelzést akarja küldeni, hogy az igazságszolgáltatásnak van ereje felvenni a harcot a szervezett bűnözéssel szemben.
Bukás szélén a kormány
Olaszország végre megkapta Brüsszeltől a 196 milliárd eurós COVID-segélycsomagot, de most a parlamentnek kellene eldöntenie, hogy mire menjen a pénz. De a koalíciós partnerek most olyan szinten hajba kaptak ezen, hogy Matteo Renzi kisebb koalíciós pártja tegnap bejelentette, hogy kilépteti két miniszterét a kormányból, amelynek azáltal megszűnik a többsége a parlamentben.
A jelenlegi koalíció legkisebb tömörülése, az Italia Viva nyughatatlan elnöke, Matteo Renzi volt miniszterelnök ezzel megtette a jobboldalnak azt a szívességet, hogy felrobbantotta a koalíciót. Pedig ezzel politikai öngyilkosságot követhet el. Egy előrehozott választás esetén ugyanis valószínűleg saját pártja sem jutna be a parlamentbe.
Renzi távozásával Conte megpróbálkozhat egy kormány-átalakítással, illetve alternatívaként a köztársasági elnök egy szakértőt ajánlhat új kormányfőnek. A politikai szakértők az elmúlt órában két nevet vitattak meg: egyrészt Mario Draghit, az Európai Központi Bank volt vezetőjét, másrészt Marta Cartabiat, aki az olasz Alkotmánybíróságot vezette.
Súlyos kérdőjelek
A jelenlegi tervek szerint a friss EU-pénzekből 32 milliárd euró folyna infrastrukturális projektekbe – vasút, autópálya, kikötők s logisztika – , az ország gazdaságának zöldítésére 69 milliárd fordítódna, de az egészségügyre csupán 19,7 milliárd. Renzi joggal rótta fel, hogy arányaiban túl kevés pénz megy az egészségügyre és a jövőbe mutató befektetésekbe.
Helyi közgazdászok az átutalt óriási összeget az utolsó esélynek tartják, hogy Olaszország kikecmeregjen a tartós válságából. A GDP a jegybank számításai szerint a COVID-krízis hatására tavaly az 1998-as szintre zuhant. 2500 ezermilliárd eurós államadósságával – amely tavaly a második negyedévben a GDP 149,4 százalékának felelt meg – pedig az EU-n belül a második legeladósodottabb ország.
A kétségeket tovább növelik az EU-bizottság statisztikái a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan. Róma ugyanis ebben az időszakban az EU támogatási pénzeinek csak a 40 százalékát tudta lehívni. Ezzel Olaszország az EU-tagállamok között az egyik utolsó helyet foglalja el.
A szakértők szintén rámutatnak a Dél-Olaszország krónikus függésére az átutalásoktól. A kormány tervei között nincsen lépés arra vonatkozóan, hogy a korrupcióval összefonódó rendszereket megreformálják.
A maffia már várja
A közgazdászokat az is felháborítja, hogy az EU ingyen pénzének szagát megérezve a kormányzat az olasz polgárokat hetek óta fogyasztói termékek vásárlására ösztönzi. Két hete jelentette be a kormány, hogy 2000 és 6000 euró közötti támogatást ad új autó vásárlása esetén – függetlenül attól, hogy dízel, vagy elektromos autóról van szó. De van támogatás új bicikli és szemüveg vásárlására is.
A nagy politikai nyomás alatt álló, dél-olasz származású Conte miniszterelnök pedig folyamatosan rámutat, hogy milyen sok pénz folyik mostantól Délre.
Conte ráadásul autósztrádákat ígér Kalábriába és Szicíliába. Pont oda, ahol évtizedek óta semmi sem lett a tervekből, hiszen a maffia – a Cosa Nostra és a N‘drangheta – tulajdonolja a helyi építőipart. Hogyan lesz Conte dél-olaszországi terveiből bármi is, amikor a gyors EU-s pénzek miatt az ellenőrzés is felületes lesz?
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
