"Világosan kell látnunk, hogy kivel tudunk ténylegesen fenntartani haditechnikai és katonai kapcsolatokat" - fogalmazott Pasinján, akit az örmény haderő reformjáról kérdeztek. "Korábban ez a probléma egyszerű volt, mert nem is merült fel maga a kérdés sem: 95-97 százalékban az Oroszországi Föderációval ápoltunk védelmi kapcsolatokat. Most már ez nem lehetséges objektív és szubjektív okok miatt" - mondta az örmény kormányfő.
Azt mondta, hogy Oroszország cserben hagyta Örményországot, amikor Azerbajdzsán tavaly szeptemberben villámháborúban visszafoglalta a hivatalosan hozzá tartozó, de örmény többségű, szakadár Hegyi-Karabahot, ahonnan a helyi örmények szinte kivétel nélkül elmenekültek az offenzívát követően. Pasinján kitért arra is, hogy Örményországnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával. Felvetette, hogy érdemes-e fenntartani a tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.
Örményország, amely határos Georgiával, Azerbajdzsánnal, Iránnal és Törökországgal, egy nagy orosz katonai támaszpontnak is helyet ad második legnagyobb városában, Gyumriban, és más orosz katonai létesítmények is vannak a kaukázusi országban. Korábban Azerbajdzsán azzal vádolta Franciaországot, hogy egy új háború magvait veti el azzal, hogy fegyverekkel látja el Örményországot. Az Egyesült Államok is jelezte, hogy szívesen erősítené a katonai kapcsolatokat Jerevánnal. Pasinján januárban együttműködési lehetőségekről tárgyalt Javier Colominával, a NATO-főtitkár kaukázusi és közép-ázsiai különmegbízottjával.
(MTI)
A rossz kezdés után feltápászkodott a forint. 
