A brit egyetemek kutatói felkészültek az Oroszországgal fennálló tudományos partnerségeket – így az éghajlat- és űrkutatást - érintő szankciókra, ezzel kívánván még jobban elszigetelni Vlagyimir Putyint az ukrajnai invázió miatt.

Simon Marginson, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a legtöbb akadémikus nehéz szívvel és az orosz kollégákért aggódva támogatná a kutatási bojkottot, tájékoztat a The Guardian. "Minden általam ismert orosz akadémikus ellenzi a háborút. Ráadásul Oroszországban a helyzet egyre rosszabb lesz, szükségük van a támogatásra, vagyis van indokunk a kapcsolatok fenntartására" - mondta.

Az orosz tudósok szót emeltek

Valóban, több mint négyezer orosz akadémikus, tudós, és tudományos újságíró írta alá azt a nyilatkozatot, amellyel az orosz tudományos élet szembeszáll az ukrajnai háborúval, és amely aláírásért valószínűleg senki nem kap köszönetet országon belül, sőt, akár a személyes biztonságát is veszélyezteti.

"Mi, orosz tudósok és tudományos újságírók, határozottan tiltakozunk az országunk fegyveres erői által Ukrajna területén indított ellenségeskedés ellen. Ez a végzetes lépés hatalmas emberi veszteségekhez vezet, és aláássa a nemzetközi biztonság kialakult rendszerének alapjait. A felelősség egy új háború kirobbantásáért Európában teljes mértékben Oroszországot terheli”, áll a nyílt levélben.

"Ukrajna egy hozzánk közel álló ország volt és marad. Sokunknak élnek rokonai, barátai és tudományos munkatársai Ukrajnában. Apáink, nagyapáink és dédapáink együtt harcoltak a nácizmus ellen. Az Orosz Föderáció vezetésének kétes történetfilozófiai fantáziáktól vezérelt geopolitikai ambíciói érdekében háborút kirobbantani az ő emlékük cinikus elárulása.

A háború kirobbantásával Oroszország nemzetközi elszigeteltségre, a páriák országának helyzetére ítélte magát. Ez azt jelenti, hogy mi, tudósok, többé nem tudjuk rendesen végezni a munkánkat: elvégre a tudományos kutatás elképzelhetetlen külföldi kollégákkal való teljes együttműködés nélkül. Oroszország elszigetelődése a világtól országunk további kulturális és technológiai leépülését jelenti, a pozitív kilátások teljes hiányában. Az Ukrajnával való háború a semmibe vezet”, írták többek között.

Szankciók mégis vannak és lesznek

Az orosz tudósok nyilvánvalóan szorult helyzete és bátor kiállása ellenére mégiscsak az következik be, amitől tartottak, és egyre több szankció lép életbe ellenük: Németország bejelentette, hogy minden oktatással és kutatással kapcsolatos együttműködést megszűntetnek Oroszországgal a nemzetközi közösségnek okozott kárra és a nemzetközi jog súlyos megsértésére hivatkozva. Ezen a héten továbbá George Freeman, az Egyesült Királyság tudományos minisztere közölte, hogy elrendelte a brit tudományos és technológiai támogatások összes orosz kedvezményezettjének "gyors felülvizsgálatát".

A tudósok szerint a szankciók később minden olyan akadémiai együttműködést érinthetnek, amelynek orosz kutatók is résztvevői, minden közös finanszírozású projekt befagyasztása elképzelhető, továbbá az orosz tudósok kizárása nemzetközi tudományos folyóiratokból.

Steve West professzor, a brit egyetemek rektorhelyettesi csoportjának elnöke a Guardiannek nyilatkozva elmondta: "Szerintem számolnunk kell a tudományos szankciókkal. Az egyetemek álláspontja mindig is az volt, hogy a tudományos együttműködés és kutatás létfontosságú globális törekvés. Ami azonban most történik, az kihívást jelent a demokrácia és a szabad világra nézve is".

Ugyanezt követelik láthatólag az ukrán tudósok is.

"Az orosz akadémiai közösség teljes bojkottjára lenne szükség. Nulla együttműködésre",

mondja Makszim Strikha, a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem fizikusa. Az ukrán tudósok erőteljesen igyekeznek meggyőzni a nemzetközi tudományos közösséget, hogy zárják ki az oroszokat tagjaik közül minden szempontból: több mint 130-an írták alá az Európai Bizottsághoz és az Európai Unió tagállamaihoz intézett nyílt levelet, amelyben az orosz intézményeknek nyújtott finanszírozás és a velük való nemzetközi együttműködés sürgős felfüggesztését követelik. "Az orosz akadémiai közösségnek is meg kell fizetnie az árat azért, hogy támogatta [Vlagyimir] Putyin orosz elnököt”, mondja Strikha.

"Az egyik volt diákom Németországban él, és még mindig együttműködünk. De a felettesei közölték vele, hogy az orosz tudósokkal való bármilyen kapcsolatfelvételt a legkevésbé sem bátorítják”, mondta Mihail Gelfand, az orosz tudósok levelének megszervezője és a moszkvai Skoltech Élettudományi Központ biológia előadója a Nature magazinnak. "Ahogy én látom, ez sok helyen ugyanígy történik."

Az Egyesült Államokban a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology megszüntette kapcsolatát a Szkolkovó Alapítvánnyal, egy moszkvai székhelyű, innováció-fókuszú nonprofit szervezettel.

Eközben az észt egyetemek is úgy döntöttek, hogy leállítják az együttműködést az oroszországi és fehéroroszországi felsőoktatási intézményekkel és kutatási szervezetekkel. "Az akadémiai közösségeknek világszerte, így Oroszországban és Fehéroroszországban is erkölcsi felelősségük, hogy kiálljanak a béke, a tudományos és demokratikus értékek mellett" - magyarázta Mart Kalm, az Észtországi Egyetemek elnöke.

"Látjuk és elismerjük azt a sok orosz tudóst és tudományos újságírót, akik felszólaltak az Oroszország által Európa szívében indított háború ellen. Sajnáljuk, hogy Oroszország és Fehéroroszország egyetemei és kutatószervezetei hallgatnak ebben a kérdésben. Minden csatornára szükség van az ukrajnai háború megállításához, és az egyetemeknek, társadalmi súlyuknál fogva, szintén hozzá kell járulniuk", indokolta a döntést Kalm.

Viszonylag ritkák, de mégis előfordulnak olyan hangok, amelyek a tudományos csatornák leállításának veszélyeire hívják fel a figyelmet, és azt indítványozzák, a kapcsolatok megszűnése ne legyen teljes körű az orosz és nyugati tudósok között.

James Moran, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának tudományos főmunkatársa, korábbi diplomata, óvatosan megfogalmazott nyílt levelében azt emeli ki, hogy

„az EU jól tenné, ha nagyon alaposan mérlegelné az átfogó képet, amikor azt vizsgálja, hogy a tudományt és az innovációt felvegye-e szankciói közé.  Az ebből származó részleges előnyöket nagymértékben ellensúlyozhatják a hosszabb távú költségek, amelyek a háború utáni rendezésnél lesznek aktuálisak. Amíg tart a háború, addig semmiképpen sem lesznek új kutatási és innovációs projektek Oroszországgal, a jelenlegi tevékenységeket a bankok és a légtérzárak megakasztják. A tudományban az új szankciók bejelentésének kétes szimbolikus értéke lesz, viszont megnehezíti később a párbeszéd újbóli megnyitását akkor, amikor annak eljön az ideje.”