|
| Heinz-Christian Strache és Sebastian Kurz egy választási plakáton. (Forrás: EPA/CHRISTIAN BRUNA) |
Tíz nap múlva tartják Ausztriában az előrehozott választásokat. A 31 éves Sebastian Kurz által vezetett mérsékelt konzervatív néppárt (ÖVP) minden közvélemény-kutatás szerint megnyeri a választásokat, és beül a kancellári székbe. De abszolút többséget nem tud szerezni, ezért osztrák szakértők szerint az eurószkeptikus Szabadságpárttal (FPÖ) kell majd koalíciót alakítania. A Heinz-Christian Strache vezette FPÖ tavaly csak kevéssel vesztették el az elnökválasztási küzdelmeket a Zöldek jelöltjével szemben.
A csóvás ember
Az utóbbi időszakban az FPÖ hol második, hol harmadik helyen állt. De mert nélkülük szinte lehetetlen lesz Ausztriában kormányozni, Strache nyugodtan várja október 15-ét. Az FPÖ vezére – Sebastian Kurzcal egyetértésben – szorosabb együttműködést akar kialakítnai a V4-ekkel. Strache szerint az elmúlt két évben a hatalom nem védte meg a határokat és a népet, a muszlimok párhuzamos-, sőt ellentársadalmat tudtak kiépíteni számos európai országban.
De éppen akkor, amikor Európa a katalán szeparatizmus lázában ég, Strache egy interjúban durván belenyúlt a balkáni viszonyokba. Gyakorlatilag Bosznia-Hercegovina feloszlatását támogatva kijelentette, hogy a szerbeknek és a horvátoknak joguk van az önrendelkezéshez Boszniában. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne tartsák erőszakkal életben a bosnyák államalakulatot.
Megnyílna az út Ankara és Rijád számára
Az interjúban Strache bevallja, hogy kiváló kapcsolatokat ápol Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével (amiről mi már tavaly beszámoltunk). Dodik hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Dodik rendszeresen találkozik Putyin elnökkel is és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Moszkva a boszniai Szerb Köztársaságot egy hídfőállásának tekinti a hagyományosan geopolitikai tűzfészeknek tekinthető Balkánon.
Strache nem említi, de mi azért megkérdezzük: kihez szaladna segítségért a bosnyák muszlim lakosság? Érzékelve a muszlim-ellenesség erősödését Európában és látva a szerb nacionalizmus menetelését Boszniában, bizony az egyetlen esély lehet számukra, hogy Ankara és Rijád segítségét kérjék. Kicsi az esélye, hogy ez a hatalmi átrendeződés békésen zajlódna le.
|
| Káncz Csaba |
100 év után sem hiányoznak ott a bécsi balfácánok
Strache szerencsétlen interjúja pont akkor jelent meg, amikor a Balkánon felszökött a politikai hőmérséklet Katalónia kapcsán. Aleksandar Vucic szerb elnök az EU-t képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolta azután, hogy Brüsszel a katalán referendumot törvénytelennek nevezte. „A kérdés, amelyet ma minden szerb polgár feltesz az Európai Uniónak: hogyan van az, hogy Katalónia esetében a függetlenségről kiírt referendum nem érvényes, míg Koszovó elszakadása esetében az lehetséges volt népszavazás nélkül?” Emlékeztetett rá: 22 uniós ország tekintette Koszovó leválását törvényesnek, szétverve az európai jogot, amelyen az európai politika alapul.
Eközben Strache és pártja jobban tenné, ha tanulmányoznák a történelmet, mielőtt fáklyával bemennek a balkáni lőporraktárba. Mint emlékezetes, Bécs 1908-ban hajtotta végre Bosznia átgondolatlan annexióját, amely a Monarchia stabilitását is aláásta. Nem véletlen, hogy az első világháborút kirobbantó 1914-es, Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merényletet éppen a forrongó tartomány székhelyén, Szarajevóban követték el. Az etnikai és vallási ellentétek által széttagolt Bosznia a mai napig Európa és a Balkán-félsziget egyik legveszélyesebb pontja maradt, ahol egy botcsinálta osztrák politikus provokációjának 100 év után sincsen helye.
Káncz Csaba jegyzete
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
