Montenegró eleve vonzó turistacélpont, egész Európából és a világ más részeiről is sokan érkeznek, de az elmúlt években kimagasló volt az oroszok aránya. Még többen jöttek, amióta Egyiptom veszélyes lett, Törökországgal pedig incidens volt a lelőtt katonai repülő miatt (még ha azóta a török elnök látványosan ki is békült Moszkvával). Montenegró hagyományosan jóban volt az oroszokkal Szerbiával együtt, Szerbia azonban a volt Jugoszlávia azon tagjai közé tartozik, akinek nem maradt tengerpartja a szétválás után.
Feszültség
A montenegrói-orosz kapcsolatok a Bloomberg szerint akkor romlottak meg, amikor a tavaly októberi választásokon hatalomra került Dusko Markovic miniszterelnök azzal vádolta Moszkvát, hogy megpróbálta befolyásolni a választásokat, sőt egyenesen puccsot végrehajtani a most ellenzéki oroszbarát erők hatalomra juttatása érdekében. Moszkva tagadta a vádakat, de az orosz külügyminisztérium szóvivője figyelmeztette az orosz turistákat, hogy oroszellenes hisztéria fogadhatja őket Montenegróba, így kétszer gondolják meg, mielőtt utaznak.
Jól érzik maguk
Az orosz turisták az összes Montenegróba látogató külföldi vendégek egyharmadát adják, így valóban a legjelentősebb csoportról van szó. Az ország ugyanakkor nem szeretné elveszíteni őket, és a többségük nem is fog elriadni, hisz itt szó sincs olyanról, mint ami Egyiptomban vagy Törökországban történt. A montenegróiak kifejezetten barátságosak az oroszokkal, szláv és ortodox testvérként tekintenek rájuk. Orosz nyelvű táblák reklámozzák a kiadó nyaralókat és az eladó ingatlanokat a tengerpart mentén, és orosz jachtok tömkelege állomásozik a kikötőkben.
Zónán kívüli euró
A kormány szerint Oroszország 16 százalékát adta a 2007-és 2015 közti 6,6 milliárd dolláros összes külföldi befektetésnek. Az ország gazdaságának egyötöde származik turizmusból, a GDP éves összege 4 milliárd dollár éves szinten, a lakosságszám mindössze 620 ezer. A Jugoszláviától, illetve Szerbiától különvált ország önálló pénzt nem vezetett be, a jugoszláv dinárt a német márka váltotta fel, azt pedig értelemszerűen az euró. Montenegró hivatalosan nem tagja az eurózónának, nem is lehet, hisz az Európai Uniónak sem tagja, ennek ellenére zökkenőmentes az euró használata.
Vélhetően egyrészt az ország olyan gazdaságpolitikát folytat, melyben sosem keletkezik komolyabb hiány, másrészt megfelelő devizatartalékot épített fel, hisz csak így lehet egy devizát önálló jegybank és az adott deviza jegybankjának támogatása nélkül fenntartani. Másrészt nem zárható ki, hogy az EKB azért kapcsolatban van Montenegróval, és ez így lehet az ugyancsak eurót használó Koszovó esetében is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
