Az USA és az EU bezárná az Oroszország elleni szankciók török kiskapuit

Az Egyesült Államok azokra a török bankokra összpontosít, amelyek integrálódtak a Mirbe, az orosz belföldi fizetési rendszerbe – nyilatkozta a Financial Timesnak két nyugati tisztviselő, miközben Brüsszel delegációt tervez küldeni Ankarába, hogy közvetlenül török félnek fejezze ki aggodalmait.

A Törökországra gyakorolt nyomás a meglévő szankciók szigorúbb végrehajtását, nem pedig új intézkedések bevezetését jelenti. A szankciók szigorúbb betartása felé való elmozdulás azonban annak elismerése is egyben, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt bevezetett gazdasági szankciók nem okoztak akkora kárt az orosz gazdaságnak, mint remélték. Kitartanak azonban amellett, hogy ha a jelenlegi intézkedések kiskapuk nélkül érvényesülnek, az fokozatosan mindinkább korlátozza a Kreml pénzügyi mozgásterét.

„Mindenki számára egyértelmű lesz, hogy a pénzügyi szektor kijátszása ellen lépünk fel” – mondta az egyik nyugati tisztviselő. „Nagyon világosan üzenjük, hogy például harmadik országok pénzügyi intézményei nem kapcsolódhatnak a Mir fizetési hálózatához, mert ez a szankciók kijátszásának kockázatát hordozza magában”.

„Be kell zárnunk a kiskapukat” – mondta a másik tisztviselő, aki részt vesz az EU és az Egyesült Államok között a szankciók végrehajtásáról ebben a hónapban folytatott tárgyalásokon, és Törökországot nevezte meg fő célpontként.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök – akinek országa 1952 óta NATO-tag – „kiegyensúlyozottnak” nevezett megközelítést követ az ukrajnai konfliktusban. Az Oroszország elleni szankciók aláírásának elutasítása és a Moszkvával való gazdasági együttműködés elmélyítésére tett közelmúltbeli ígérete erős kétségeket kelt nyugati szövetségeseiben. Erdoğan a múlt hónapban kijelentette, hogy „komoly előrelépés” történt a Mir törökországi bővítése terén.

Törökország öt legnagyobb bankja, a Vakıfbank, a Ziraat Bank, az İş Bank, a DenizBank és a Halkbank tagja a Mir fizetési rendszernek, amelyet az orosz központi bank a Visa és a Mastercard hazai alternatívájaként fejlesztett ki.

Közülük kettő – az Egyesült Arab Emírségek tulajdonában lévő magánhitelező DenizBank és az állami irányítás alatt álló Halkbank, amely az Irán elleni amerikai szankciók kijátszására irányuló, 2010-re visszanyúló, állítólagos szerepéről híresült el – azután csatlakozott a Mirhez, hogy Putyin februárban elindította Ukrajna elleni invázióját.

Az İş Bank közölte, hogy szabályzata megköveteli „az összes vonatkozó amerikai szankció szigorú betartását”, hozzátéve: „Szorosan figyelemmel kísérjük a szankciókat, és megtesszük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a MIR-kártyás tranzakciókat ennek a szabályzatnak megfelelően hajtsuk végre".

A DenizBank közölte: „Nem hajtunk végre tranzakciókat szankciókkal sújtott bankoknak. Teljes mértékben betartjuk az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciókat”. A Halkbank, a Vakıfbank és a Ziraat Bank nem válaszolt a Financial Times megkeresésére.

A török külügyminisztérium közölte, hogy bár Ankara régóta azt a politikát követi, hogy csak az ENSZ által támogatott szankciókat hajtja végre, „ugyanilyen határozottan követjük azt a politikánkat is, hogy nem engedjük, hogy Törökország a szankciók kijátszásának csatornájává váljon”.

A végrehajtás megerősítésére irányuló erőfeszítések részeként Mairead McGuinness, az EU pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa a terveket ismerő személyek szerint a jövő hónapban Törökországba kíván látogatni. Egy magas rangú uniós tisztviselő a lapnak elmondta: „McGuinness biztos a közelmúltban több országba is ellátogatott, hogy megvitassa a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket, és különösen a szankciók végrehajtását, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziójára”.

Wally Adeyemo, amerikai pénzügyminiszter-helyettes a múlt hónapban levélben figyelmeztetett nagyobb török vállalatokat, hogy „Oroszország megpróbálja felhasználni országukat a szankciók kijátszására”, és hogy kockázatot jelent, ha „szankciókkal sújtott orosz székhelyű szervezetekkel bonyolítanak tranzakciókat”.

Az orosz inváziót követő első hetekben több hullámban bevezetett nyugati szankciókkal Oroszország legnagyobb bankjait, energetikai és védelmi vállalatait, valamint több száz magas rangú tisztviselőjét és leggazdagabb üzletembereit igyekeztek elzárni a világpiactól.

A szankciók kijátszása elleni szélesebb körű fellépés az oroszok nevében fizetéseket lebonyolító magánszemélyeket, valamint olyan vállalkozásokat vesznek célba, amelyek segítettek párhuzamos fizetési hálózatokat kiépíteni Moszkva számára. Az EU és az Egyesült Államok olyan szervezeteket is célba vesznek, amelyek segítséget nyújtanak Moszkvának az orosz exportbevételek feldolgozásában, vagy elősegítik a nyugati szankciók által tiltott ipari vagy védelmi termékek oroszországi importját.

A megbeszélések tárgyát képező egyéb intézkedések között szerepel az orosz szoftver-, e-kereskedelmi és kiberbiztonsági iparágakban érintett további személyek megcélzása.

Törökország mellett a kaukázusi országokat, Közép-Ázsiát és az Öböl-menti országokat érinti a szankciók kijátszása elleni fellépés. „Oroszország minden lehetőséget meg fog próbálni. És minden országnak tisztában kell lennie azzal, hogy ezt nyomon fogjuk követni, és felvesszük velük a kapcsolatot” – mondta James C. O'Brien, az amerikai külügyminisztérium szankciókat koordináló hivatalának vezetője.