A gazdaság újraindulásának első hónapjait az árazási döntésekben a szokásosnál nagyobb bizonytalanság és volatilitás jellemzi, aminek hatásai a júliusi inflációs adatban is jelentkeztek - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden.
2020 júliusában az éves összevetésben számított infláció 3,8 százalék volt, míg a maginfláció 4,5 százalékon alakult. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,1 százalékos értéket mutatott, az előző hónaphoz képest az infláció 0,9 százalékponttal, míg a maginfláció 0,5 százalékponttal nőtt.
Alább a KSH pókháló-ábráján az egyes termék-főcsoportok árszínvonalának változása látható:
Közelebb a "rendes üzletmenethez" a KSH
A jelenség hátterében több statisztikai és gazdasági jellegű tényező együttes hatása áll - olvasható az elemzésben. Egyrészt a KSH júliusban már szélesebb körben végezte el az árfelírást a járvány által jobban érintett hónapokhoz képest.
Az elmúlt hónapokban a KSH az inflációs adatközlés mellé egy módszertani kiegészítést csatolt. Ebben az állt: az új koronavírus okozta járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges. Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, így e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része az új koronavírus okozta járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét - írta korábban a KSH.
Az MNB mostani értékelése alapján a szokás adatfelvételi módszertan kezd helyreállni, ami hozzájárulhatott a váratlal megugráshoz. A másik tényező, amit az MNB kiemel az értékelésben az, hogy a korlátozások fokozatos feloldása következtében néhány részpiacon a koncentráltan megugró kereslet, míg egyes termékek esetében a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt átmenetileg korlátozott elérhetőség volt jellemző.
Üzemanyagok, újautó-árak, belfödi üdülés, fizetős parkolás és jövedékiadó-emelés a háttérben
A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a júliusi infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagok árindexének növekedése magyarázza, a maginfláció emelkedését döntően az iparcikkek (ezen belül az autók) áremelkedése okozta.
Az iparcikkek éves inflációjának júliusi emelkedése mögött alapvetően a személygépkocsik árdinamikája állt.
A piaci szolgáltatások éves inflációja az előző hónaphoz képest lényegében nem változott. A belföldi üdülés esetében volt megfigyelhető érdemi áremelkedés.
Az élelmiszerek inflációja lényegében nem változott az előző hónaphoz képest.
A szabályozott termékek árai júniushoz képest emelkedtek, amit a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése okozott.
Az üzemanyagárak a világpiaci olajárak elmúlt időszaki számottevő növekedésének és a termékkör – július 1-től életbe lépő – jövedékiadó-emelésének következtében nőttek az előző hónaphoz képest.
A dohány ára a júliusi jövedékiadó-emelés következtében emelkedett.
A lakossági várakozások nem emelkedtek
A lakosság inflációs várakozásai júliusban lényegében nem változtak júniushoz képest, miután az előző hónapokat magasabb volatilitás jellemezte - írja az MNB értékelésében.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
