A Takarékbank elemzője, Horváth András szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-as évben is kitart majd, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely szerint éves átlagban 11-12 százalék körül alakulhatnak a bérek, míg az átlagos infláció 2,3 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 9-10 százalék körüli keresetnövekedést várnak az idén. Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,4 százalék lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutatnak, hogy idén a GDP növekedéshez a háztartások fogyasztása jelentősen hozzájárulhat idén.
Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter ugyanakkor úgy látja, hogy az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számítanak, sőt ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy akár még ennél is magasabb bérnövekedési adatokkal szembesülhetünk. Az idei év egészében így akár 13-14 százalék körül alakulhat a keresetek növekedése. Mindez a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre, amely ezzel érdemben támogathatja a GDP-növekedést.
Elrettentő céljaik vannak. 
