A német újraegyesítés óta a legalacsonyabb szintre esett Németország energiafogyasztása az idén, derül ki az energiaipari statisztikai és szakmai képviseleti szervezet (AGEB) friss jelentéséből.
Komolyan veszik a spórolást
2021-hez viszonyítva az ország ebben az évben 4,7 százalékkal kevesebb energiát fogyasztott, ami több okra vezethető vissza.
Egyrészt az energiaárak megugrása miatt rövid távon nőtt a takarékosság – a német kormány erre ösztönözte a lakosságot és a cégeket –, valamint közép- és hosszú távú energiahatékonyság-javító beruházások is történtek.
Ezzel párhuzamosan – szintén a jelentős árnövekedés miatt – egyes ágazatokban csökkent a termelés. A tavalyihoz képest melegebb időjárás ugyanakkor csak kevesebb mint egy százalékkal járult hozzá a mérséklődéshez.
Fogyasztásnövelő hatása volt ugyanakkor a népesség növekedésének: augusztusig a Németországban élők száma közel egymillióval nőtt.
Ami az energiaforrásokat illeti, az atomenergia-termelés a tavalyinak csaknem a felére csökkent a grohndei, a brokdorfi és a gundremmingeni erőmű leállítása miatt, az már csak 3,2 százalékát fedezi a teljes németországi energiafogyasztásnak a tavalyi 6,1 százalék után.
A megújuló energiaforrások aránya ugyanakkor 15,7-ről 17,2 százalékra nőtt a teljes primerenergia-fogyasztáson belül. A biomassza felhasználása – ennek több mint 50 százalék a részesedése a megújuló energiaforrásokból – 1, a szélenergia-termelés 12, a napenergia-termelés pedig 21 százalékkal nőtt. A vízerőművek termelése ugyanakkor 13 százalékkal csökkent az elhúzódó szárazság miatt.
A kőszénfogyasztás az idén közel 5 százalékkal nőtt, a kőszén részesedése pedig 8,9-ről 9,8 százalékra emelkedett az energiafogyasztásban. A barnaszén részaránya szintén nőtt, 9,1-ről 10 százalékra.
Az ásványolaj-fogyasztás 2022-ben összesen 3 százalékkal emelkedett, az ásványolaj részesedése pedig 32,5-ről 35,2-re százalékra nőtt.
A földgázfogyasztás ugyanakkor közel 15 százalékkal csökkent, ami 2014 óta a legalacsonyabb szint.
Ezzel párhuzamosan a földgáz részesedése 26,6-ról 23,8 százalékra mérséklődött tavalyhoz képest a primerenergia-fogyasztásban Németországban, áll a jelentésben.
Gázellátás: feszült helyzet
A gázvezetékeket is felügyelő német hatóság, a Bundesnetzagentur ugyanakkor szerdai jelentésében arra figyelmeztetett, hogy továbbra is nagyon takarékoskodni kell a gázzal.
A hatóság szerint a gázhiányt télen akkor lehet elkerülni Németországban, ha teljesítik a minimum 20 százalékos megtakarítási célt, év elején feltöltik az LNG (cseppfolyósított gáz) terminálokat, valamint az import télhez kötődő visszaesése és a jelenleg különösen alacsony export emelkedése mérsékelt marad.
A hatóság arra is figyelmeztet, hogy a 49. héten nagyon elmaradt Németország a takarékossági céltól: a gázfogyasztás mindössze 5,2 százalékkal mérséklődött az elmúlt négy év átlagához képest (igaz, a hőmérséklet 2,7 Celsius-fokkal alacsonyabb volt, mint a korábbi években ilyenkor), a korábbi héthez képest pedig 11,8 százalékkal nőtt. A gáztárolók örülnek, de telítettségük még mindig több mint 87 százalék.
A Bundesnetzagentur szerint Németország gázellátása továbbra is stabil, a helyzet ugyanakkor feszült, és nem lehet kizárni a helyzet rosszabbodását.
A takarékosságra elsősorban azért van szükség, mert Oroszország – technikai okokra hivatkozva, de nyilvánvalóan politikai motivációból – nyár elején csökkentette, majd leállította a gázszállítást az Északi Áramlat I. vezetéken (szeptemberben pedig, miután ismeretlenek felrobbantottak az Északi Áramlat I. és II. négy vezetékéből hármat a Balti-tengerben, fizikailag is csaknem lehetetlenné vált a szállítás).
Az orosz gáz elapadása miatt jelentősen átalakult a gázimport szerkezete: a hatóság adatai szerint ma már Norvégiából, Hollandiából és Belgiumból hozza be a legtöbb gázt Németország.
Hoztuk az uniós célt
Ami pedig a teljes uniós helyzetet illeti, az EU tagállamok nyáron megállapodtak abban, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást az elmúlt öt év átlagfogyasztásához képest.
Ezt a célt eddig összességében még túl is teljesítették az uniós tagállamok.
Az Eurostat friss adatai szerint az uniós gázfogyasztás mintegy 20 százalékkal esett vissza idén augusztus és november között az elmúlt öt év megegyező időszakának átlagához képest.
A legnagyobb csökkenést Finnországban (52,7 százalék), Lettországban (43,2 százalék) és Litvániában (41,6 százalék) jegyezték fel, Németország pedig 25 százalék körüli mínuszt ért el. Ezzel szemben két tagországban, Máltán és Szlovákiában nőtt a fogyasztás 7,1, illetve 2,6 százalékkal.
Az uniós statisztika szerint Magyarország az EU-átlaghoz közeli csökkenést ért el, és egyike annak a 18 tagállamnak, amely (túl)teljesítette a 15 százalékos célt.
Mindössze 1-2 forint a különbség. 
