Szerdán Kuba és az Egyesült Államok megállapodott az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, amit Barack Obama és Raúl Castro egy időben jelentett be. Ennek jegyében az Egyesült Államok több könnyítés bevezetését tervezi és újranyitja havannai nagykövetségét – tudósított az MTI.
A Bloomberg szerint ez részben annak köszönhető, hogy az olaj ára esik, Venezuela pedig, a világ egyik legnagyobb kőolaj-exportőre, naponta 100 ezer hordónyi kőolajat szállít a kommunista szigetországnak. Venezuela gazdasága romokban, a helyzet egyre kaotikusabbá válik. Nicolas Maduro kormánya képtelen úrrá lenni a jelenleg világelső infláción, az ország államkötvényeinek piaci ára államcsődöt jelez előre.
Raúl Castro kubai vezető kormánya feltehetően rájött, hogy nem érdemes mindent egy lapra feltennie. A kubai vezetők már megtapasztalhatták, milyen rossz at egyoldalú függés, amikor 1990-ben a Szovjetunió összeomlott – írja a hírügynökség.
A kubai közeledés Obama egyértelmű üzenete Putyin számára: mi nyertünk, te veszítettél – írja a Bloomberg egy másik cikkében. Csupán néhány órával korábban szellőztették meg, hogy Oroszország ellen újabb szankciókat vezetnek be. Kuba 1959-es forradalma új fejezetet nyitott a hidegháborúban, mert az USA orra előtt a Szovjetunió új katonai szövetségest talált. Az 1962-es rakétaválság az atomháború szélére sodorta a világot.
A kubai-amerikai kapcsolatok javulásának valódi előnyei akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne, vagy jelentősen enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben – nyilatkozta Horvát János volt havannai magyar nagykövet az MTI-nek. Horvát János kifejtette: az amerikai-kubai kapcsolatok enyhülése annyiban váratlan fejlemény, hogy nem szivárgott ki előre semmi.
|
| Kubai utcakép (Fotó: Wikimedia Commons) |
A helyzetet árnyalja, hogy nehéz előrelátni, Barack Obama amerikai elnök miként fog megküzdeni a kongresszus ellenállásával. Kuba kérdésében ugyanis Obama mozgástere korlátozott: enyhíthet a beutazási, pénzküldési szabályokon, de nem oldhatja fel az embargót még részben sem, ehhez a kongresszusi képviselők támogatását kell megnyernie, ami még sokáig eltarthat. Az embargó ügyét Raúl Castro kubai elnök beszédében külön kiemelte.
A szakértő szerint abból a szempontból nem váratlan a bejelentés, hogy 2013 óta Kanadában tárgyalt egymással a két fél, igaz, titokban. Horvát János hangsúlyozta: a kubaiaknak nagyobb előnnyel jár a fordulat, hiszen minden könnyítés bevételt, több turistát jelent az országnak, amire nagy szüksége van az országnak. Az amerikaiak oldalán az előny inkább hosszú távon jelentkezhet, amennyiben ugyanis a most megindult folyamat tovább halad, komolyabb beruházások lehetnek a szigeten, de ehhez ugyancsak a kereskedelmi embargó lazítása szükséges.
A várható fejleményekről a szakértő kifejtette: hamarosan megnyílik Kubában az amerikai nagykövetség, de ez inkább formai kérdés, hiszen mindkét ország működtet a másik fővárosában úgynevezett érdekképviseletet. A kettős állampolgárok utazási, pénzküldési lehetőségei várhatóan szinte azonnal javulnak.
A templomot 1872-ben építették. 
