A világgazdaság stagfláció felé sodródik, a fejlett világban a COVID negyedik hulláma miatt sorozatos lezárások kezdődtek, megrendült Földünk ökológiai rendszere, miközben az élelmiszerárak az egekbe törnek. Ki csodálkozhat ezek után azon, hogy világszerte dombamód szaporodnak a tüntetések?!
Szorulnak a korrupt kormányzatok
Az elmúlt két évben lecsökkent a tűréshatár a korrupt kormányokkal szemben is, és a tüntetők számos ilyen kormányt megbuktattak Európától kezdve Latin-Amerikán és Afrikán át Ázsiáig. Ráadásul az új közösségi médiák elterjedésével egy helyi hír pillanatok alatt globális botránnyá válhat.
A hongkongi demonstrálók tevékenysége például más országokban, sőt kontinenseken is inspirált tüntetőket. A vezető nélküli thaiföldi, demokráciát követelő tüntető mozgalom éppen a volt brit koronagyarmattól vette a példát és állt kapcsolatban az ottani demonstrálókkal.
A kormányok szerte a világban megpróbálják hátráltatni a civil ellenállás megerősödését, gyakran erőszakkal reagálva. Nem egyszer a koronavírust használják ürügyként a demonstrációk betiltására, illetve az aktivisták és újságírók letartóztatására – ezt a stratégiát láttuk az elmúlt időszakban Algériától a Fülöp-szigetekig.
Szudánban az elmúlt napokban olyan szintű civil ellenállás bontakozott ki az október 25-i puccs ellen, hogy a katonai rezsimnek három hét után vissza kellett állítania a miniszterelnök hatalmát.
A fiatalkorúak időzített bombája
A világ népességének 41 százaléka 24 év alatti, akik egy évtizeddel a 2008-as globális pénzügyi válság után szembesülnek azzal, hogy életszínvonaluk és anyagi biztonságuk bizonyosan nem fogja elérni a szüleikét. Fokozottan igaz ez a túlnépesedett muszlim világra, ahol a becslések szerint 27 millió fiatal lép a stagnáló munkaerőpiacra az elkövetkező 5 évben.
Napjainkban Algériától Libanonig tíz- és százezrek követelik a teljes politikai elit távozását, hiszen az intézményesült korrupció, a politikai elnyomás, a rossz minőségű oktatás, a magas fiatalkori munkanélküliség, az óriási társadalmi különbségek és a krónikus szegénység kilátástalanná teszi helyzetüket.
A koronavírus aknája
Németországban a hétnapos esetgyakoriság minden korábbinál magasabbra emelkedett. Egy hónappal ezelőtt ez a mutató százezer emberre vetítve még 80,4 volt, múlt szombaton pedig 362,2.
Csehországban is minden eddiginél magasabb volt a hétnapos esetgyakoriság, százezer emberre vetítve 929, amely a legmagasabb a világjárvány kitörése óta. Olaszországban eközben újabb szigorításokkal akarják korlátozni az oltatlanokat. Ausztriában pedig tegnap kezdődött a negyedik lezárás („lockdown”), a kijárási korlátozások december 13-ig tartanak a tervek szerint – jövő február 1-ig pedig kötelező vakcinázás jöhet (Ausztria 8,9 millió lakosának csupán 66 százaléka van teljesen beoltva).
A hétvégén szerte Európában tízezrek mentek utcára a tüntetők, úgy, hogy a tüntetők közé százával keveredtek olyanok, akik egyszerűen káoszt akartak szítani. Az új korlátozások ellen az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában és Horvátországban voltak nagyobb tüntetések – Hollandiában és Belgiumban komoly anyagi károkat okozó rendbontással, amelynek kezeléséhez több ezer rendőrt kellett felvonultatni.
A COVID járvány okozta gazdasági visszaesés és pszichés problémák hozzájárultak az USA-ban ahhoz, hogy egy év alatt 30 százalékkal nőtt a kábítószer túladagolásban meghaltak száma. 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között 100 ezer amerikai hunyt el ennek következményeképpen – és ezzel már többen halnak meg ennek következtében az Egyesült Államokban, mint a lőfegyvereknek és a közúti baleseteknek köszönhetőn összesen.
A klímavédelmi tüntetők
Két hete Glasgow-ban a zászlókkal és klímavédelmi feliratokat tartalmazó transzparensekkel felvonuló aktivisták a klímavédelem terén is több igazságot követeltek a világ szegényebb régióiban élők számára. A „COP26 Coalition” nevű tüntetés szervezői szerint több mint százezren vettek részt a konferencia ülésszakának félidejére tervezett megmozduláson.
Amszterdamban szintén tízezrek vonultak az utcákra nagyobb erőfeszítéseket követelve a klímavédelemben. A holland nagyvárosban egyebek között a "Mentsétek meg a környezetet és a Földet", illetve "Mentsétek meg a jövőnket" jelszavakat skandált a szervezők által negyvenezer fősre becsült, főleg fiatalokból álló tömeg. Az amszterdami megmozdulás egyik fiatal résztvevője például arról beszélt, hogy őt leginkább az aggasztja, hogy Hollandiát elöntheti a tenger a klímaváltozás nyomán emelkedő vízszint következtében.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
