Miközben a jemeni húszi lázadók továbbra is támadják a kereskedelmi- és hadihajókat a Vörös-tengeren, az EU katonai missziót készít elő az Európát Ázsiával összekötő, a Szuezi-csatornához vezető fontos útvonalon a hajózás szabadságának védelmére. A 27 uniós ország képviselői kedden megvitatták a forgalmas vízi útvonal védelmének terveit. A misszió az EU külügyi szolgálata, az EKSZ javaslata szerint egy meglévő, francia vezetésű felügyeleti misszióra, az AGENOR műveletre épülne.
Az USA lépései
Az USA Nagy-Britanniával, Bahreinnel, Kanadával, Franciaországgal, Olaszországgal, Hollandiával, Norvégiával, a Seychelle-szigetekkel és Spanyolországgal együtt "Prosperity Guardian művelet" néven biztonsági műveletet indított a Vörös-tenger térségében a tengeri forgalom védelme érdekében, amely során már több napon keresztül mért légicsapásokat lőszerraktárak, radar- és rakéta-állásokra Jemenben.
Ez működhet hosszabb távon is? A felszínen úgy tűnik, hogy a húszik nem érnek fel az amerikai hadsereggel. De a húszik – akárcsak az afgán tálibok – meglepő közömbösséget tanúsítanak a saját lakosságuknak okozott kellemetlenségekkel és nyomorúsággal szemben.
Két évtizedes konfliktusos időszak után a háborút életformának tekintik, nem pedig végső megoldásnak. Nagyfokú önbizalmat élveznek, mivel az elmúlt kilenc évet azzal töltötték, hogy visszaverték Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, a régió két legjobban befektetett hadseregét.
Ne feledjük, hogy a szaúdi légicsapások ezrei nem tudták katonailag megsemmisíteni a húszikat. Miért kellene az amerikai és brit erők által végrehajtott, sokkal korlátozottabb légicsapásoknak hatékonyabbnak bizonyulniuk, különösen, ha a húszik továbbra is számíthatnak arra, hogy Irán így vagy úgy, de ellátja őket azzal, amire szükségük van a támadásaik folytatásához?
A világméretű hatás
A globális kereskedelemre gyakorolt hatás jelentős, hiszen tengeri kereskedelem mintegy 12 százalékát és a globális konténerforgalom 20 százalékát szállítják itt.
A támadások miatt az üzemeltetők késleltetik a szállítmányokat, vagy átirányították a hajókat az afrikai Jóreménység-foka körül. Ez 6000 kilométer távolságot és két héttel hosszabb szállítási időt jelent, és minden egyes út további egymillió dolláros költséggel jár.
A biztosítási költségek is emelkednek, ami tovább növeli a szállítmányok összköltségét.
Az olyan nagyvállalatok, mint a Maersk, a Hapag-Lloyd, a British Petroleum, a Frontline már vagy szüneteltetik a Vörös-tenger használatát, vagy azt tervezik, hogy hamarosan megteszik azt. Válaszul a konténerárak meredeken emelkednek, de nem érték el a COVID-19 világjárvány csúcspontján elért szintet.
A globális kereskedelem védelme érdekében végrehajtott angolszász légicsapások okai azonban valószínűleg ennél mélyebben rejlenek. A globális ellátási láncok ugyanis az 1970-es évek óta sokkal fontosabbá váltak a mindennapi élet szempontjából, így a Vörös-tengeren bekövetkező zavarok hatása most sokkal nagyobb. Emellett a Bab el-Mandeb csak egyike a világkereskedelem számára létfontosságú, szűk tengeri átjáróknak.
Az átjárók jelentősége
Az átjárók a fő kereskedelmi útvonalak - általában tengerszorosok vagy csatornák - szűk szakaszai. Az ellátási láncok geopolitikai fegyverré tételével egyre nő a sebezhetőségük - és amint azt a húszik megmutatták, a globális kereskedelem megzavarásához az ilyen pontok esetében nem szükséges hatalmas katonai erő.
A legnagyobb átjárók kiiktatása súlyos globális következményekkel járhat. Míg a világkereskedelem mintegy 12 százaléka halad át a Szuezi-csatornán, addig az Indonézia és Malajzia közötti Malakkai-szoroson több, mint kétszer ennyi. Márpedig a Malakkai-szorosban rendszeresen előfordulnak kalóztámadások.
Alternatív útvonalakat nehéz, ha nem lehetetlen találni. Ezt talán a leglátványosabban a 2021-es szuezi lezárás mutatta be, amikor egy konténerhajó a csatornán beszorult, és közel egy hétig napi 9,6 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalmat akadályozott meg.
Kifutunk az útvonalakból
De egy másik fő ponton is jelenleg súlyos zavarok vannak. Az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornát ugyanis intenzív szárazság sújtja. Jelenleg a Panama-csatorna vízszintje olyan alacsony, hogy a hajózási kapacitás súlyosan korlátozott.
A Maersk hajózási óriás nemrégiben a csatornával párhuzamosan futó vasútvonalra helyezte át a rakományt. A jelenlegi válság előtt néhány hajó tíznapos kerülőt tett az Ázsia és az USA keleti partja közötti útja során a Szuezi-csatornán keresztül.
A sarki út
Az Északi-tengeri Útvonal 40 százalékkal rövidebb, mint az Ázsiát Európával összekötő Szuezi-csatornán keresztül vezető alternatíva. A jég miatt azonban évente legfeljebb öt hónapig hajózható, és aggodalomra ad okot a hajóknak a törékeny sarkvidéki ökoszisztémára gyakorolt hatása.
A Kínát Európával összekötő vasútvonalon az elmúlt években jelentősen nőtt a teherszállítás. Az Oroszországgal szembeni szankciók azonban mind a vasúti, mind az Északi-tengeri Útvonalon történő összeköttetést érintik. A legtöbbeknek, akik el akarják kerülni a Vörös-tengert, csak az Afrika körüli hosszú kerülőút marad.
A Hormuzi-szoros
A Vörös-tengeren végrehajtott eredeti katonai missziót találóan "Prosperity Guardian hadműveletnek" nevezték el. A Fehér Háznak a jemeni csapásokkal kapcsolatos bejelentésében részt vevő országok között olyan nagy exportőröket találunk, mint Németország és Dél-Korea - valamint Dánia, amely az érintett Maersk hajózási vállalat székhelye.
Ez is jelzi, milyen mélyreható globális hatása van ennek a vörös-tengeri zavarnak. Miután a húszi támadások a figyelmeztetések ellenére is folytatódtak, a katonai akciók azt jelzik, hogy a szabad hajózást a magas költségek ellenére is megvédik.
Ennek legvalószínűbb oka az, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) volt vezető közgazdásza pár napja "szörnyű és elkerülhetetlen dinamikának nevezett, amely során a Vörös-tengeri helyzet átterjedhet a Hormuzi-szorosra".
Márpedig a globális olaj- és gázszállítás legalább egyötöde az Omán és Irán közötti 39 km széles tengeri szakaszon keresztül történik. Irán támogatja a jemeni húszikat, valamint más közel-keleti csoportokat. A Hormuzi-szoros régóta feszültségekkel terhelt, amelynek elzárásával Irán komoly zavart okozhatna a világgazdaságban.
A szakértők azonban azt is hangsúlyozzák, hogy egy ilyen akcióval szemben komoly globális visszacsapás valószínűsíthető, ami többet ártana Iránnak, mint használna. A húszik elleni jelenlegi katonai akciók indoklása valószínűleg erre is utal.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
