Miközben a jemeni húszi lázadók továbbra is támadják a kereskedelmi- és hadihajókat a Vörös-tengeren, az EU katonai missziót készít elő az Európát Ázsiával összekötő, a Szuezi-csatornához vezető fontos útvonalon a hajózás szabadságának védelmére. A 27 uniós ország képviselői kedden megvitatták a forgalmas vízi útvonal védelmének terveit. A misszió az EU külügyi szolgálata, az EKSZ javaslata szerint egy meglévő, francia vezetésű felügyeleti misszióra, az AGENOR műveletre épülne.
Az USA lépései
Az USA Nagy-Britanniával, Bahreinnel, Kanadával, Franciaországgal, Olaszországgal, Hollandiával, Norvégiával, a Seychelle-szigetekkel és Spanyolországgal együtt "Prosperity Guardian művelet" néven biztonsági műveletet indított a Vörös-tenger térségében a tengeri forgalom védelme érdekében, amely során már több napon keresztül mért légicsapásokat lőszerraktárak, radar- és rakéta-állásokra Jemenben.
Ez működhet hosszabb távon is? A felszínen úgy tűnik, hogy a húszik nem érnek fel az amerikai hadsereggel. De a húszik – akárcsak az afgán tálibok – meglepő közömbösséget tanúsítanak a saját lakosságuknak okozott kellemetlenségekkel és nyomorúsággal szemben.
Két évtizedes konfliktusos időszak után a háborút életformának tekintik, nem pedig végső megoldásnak. Nagyfokú önbizalmat élveznek, mivel az elmúlt kilenc évet azzal töltötték, hogy visszaverték Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, a régió két legjobban befektetett hadseregét.
Ne feledjük, hogy a szaúdi légicsapások ezrei nem tudták katonailag megsemmisíteni a húszikat. Miért kellene az amerikai és brit erők által végrehajtott, sokkal korlátozottabb légicsapásoknak hatékonyabbnak bizonyulniuk, különösen, ha a húszik továbbra is számíthatnak arra, hogy Irán így vagy úgy, de ellátja őket azzal, amire szükségük van a támadásaik folytatásához?
A világméretű hatás
A globális kereskedelemre gyakorolt hatás jelentős, hiszen tengeri kereskedelem mintegy 12 százalékát és a globális konténerforgalom 20 százalékát szállítják itt.
A támadások miatt az üzemeltetők késleltetik a szállítmányokat, vagy átirányították a hajókat az afrikai Jóreménység-foka körül. Ez 6000 kilométer távolságot és két héttel hosszabb szállítási időt jelent, és minden egyes út további egymillió dolláros költséggel jár.
A biztosítási költségek is emelkednek, ami tovább növeli a szállítmányok összköltségét.
Az olyan nagyvállalatok, mint a Maersk, a Hapag-Lloyd, a British Petroleum, a Frontline már vagy szüneteltetik a Vörös-tenger használatát, vagy azt tervezik, hogy hamarosan megteszik azt. Válaszul a konténerárak meredeken emelkednek, de nem érték el a COVID-19 világjárvány csúcspontján elért szintet.
A globális kereskedelem védelme érdekében végrehajtott angolszász légicsapások okai azonban valószínűleg ennél mélyebben rejlenek. A globális ellátási láncok ugyanis az 1970-es évek óta sokkal fontosabbá váltak a mindennapi élet szempontjából, így a Vörös-tengeren bekövetkező zavarok hatása most sokkal nagyobb. Emellett a Bab el-Mandeb csak egyike a világkereskedelem számára létfontosságú, szűk tengeri átjáróknak.
Az átjárók jelentősége
Az átjárók a fő kereskedelmi útvonalak - általában tengerszorosok vagy csatornák - szűk szakaszai. Az ellátási láncok geopolitikai fegyverré tételével egyre nő a sebezhetőségük - és amint azt a húszik megmutatták, a globális kereskedelem megzavarásához az ilyen pontok esetében nem szükséges hatalmas katonai erő.
A legnagyobb átjárók kiiktatása súlyos globális következményekkel járhat. Míg a világkereskedelem mintegy 12 százaléka halad át a Szuezi-csatornán, addig az Indonézia és Malajzia közötti Malakkai-szoroson több, mint kétszer ennyi. Márpedig a Malakkai-szorosban rendszeresen előfordulnak kalóztámadások.
Alternatív útvonalakat nehéz, ha nem lehetetlen találni. Ezt talán a leglátványosabban a 2021-es szuezi lezárás mutatta be, amikor egy konténerhajó a csatornán beszorult, és közel egy hétig napi 9,6 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalmat akadályozott meg.
Kifutunk az útvonalakból
De egy másik fő ponton is jelenleg súlyos zavarok vannak. Az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornát ugyanis intenzív szárazság sújtja. Jelenleg a Panama-csatorna vízszintje olyan alacsony, hogy a hajózási kapacitás súlyosan korlátozott.
A Maersk hajózási óriás nemrégiben a csatornával párhuzamosan futó vasútvonalra helyezte át a rakományt. A jelenlegi válság előtt néhány hajó tíznapos kerülőt tett az Ázsia és az USA keleti partja közötti útja során a Szuezi-csatornán keresztül.
A sarki út
Az Északi-tengeri Útvonal 40 százalékkal rövidebb, mint az Ázsiát Európával összekötő Szuezi-csatornán keresztül vezető alternatíva. A jég miatt azonban évente legfeljebb öt hónapig hajózható, és aggodalomra ad okot a hajóknak a törékeny sarkvidéki ökoszisztémára gyakorolt hatása.
A Kínát Európával összekötő vasútvonalon az elmúlt években jelentősen nőtt a teherszállítás. Az Oroszországgal szembeni szankciók azonban mind a vasúti, mind az Északi-tengeri Útvonalon történő összeköttetést érintik. A legtöbbeknek, akik el akarják kerülni a Vörös-tengert, csak az Afrika körüli hosszú kerülőút marad.
A Hormuzi-szoros
A Vörös-tengeren végrehajtott eredeti katonai missziót találóan "Prosperity Guardian hadműveletnek" nevezték el. A Fehér Háznak a jemeni csapásokkal kapcsolatos bejelentésében részt vevő országok között olyan nagy exportőröket találunk, mint Németország és Dél-Korea - valamint Dánia, amely az érintett Maersk hajózási vállalat székhelye.
Ez is jelzi, milyen mélyreható globális hatása van ennek a vörös-tengeri zavarnak. Miután a húszi támadások a figyelmeztetések ellenére is folytatódtak, a katonai akciók azt jelzik, hogy a szabad hajózást a magas költségek ellenére is megvédik.
Ennek legvalószínűbb oka az, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) volt vezető közgazdásza pár napja "szörnyű és elkerülhetetlen dinamikának nevezett, amely során a Vörös-tengeri helyzet átterjedhet a Hormuzi-szorosra".
Márpedig a globális olaj- és gázszállítás legalább egyötöde az Omán és Irán közötti 39 km széles tengeri szakaszon keresztül történik. Irán támogatja a jemeni húszikat, valamint más közel-keleti csoportokat. A Hormuzi-szoros régóta feszültségekkel terhelt, amelynek elzárásával Irán komoly zavart okozhatna a világgazdaságban.
A szakértők azonban azt is hangsúlyozzák, hogy egy ilyen akcióval szemben komoly globális visszacsapás valószínűsíthető, ami többet ártana Iránnak, mint használna. A húszik elleni jelenlegi katonai akciók indoklása valószínűleg erre is utal.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az Európai Parlament 60 képviselője nyílt levélben fejezte ki „mély csalódottságát és aggodalmát.” 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
