Jövő hét keddre várható, hogy ismét összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megvitatni a 2019-es minimálbér és garantált bérminimum mértékét.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a Privátbankár.hu megkeresésére elmondta, a tárgyalások a héten megrekedtek a felek között, mivel más témában, a túlmunka 400 órára történő emeléséről egyeztetett soron kívül a VKF.
A legutóbbi, két héttel ezelőtti ülés óta nem történt változás. A szakszervezetek 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos garantált bérminimum-emelést szorgalmaznak, valamint egy újabb, kétéves bérmegállapodás megkötését akarják a továbbiakban is.
|
| Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke (MTI Fotó: Kovács Tamás) |
Ahogy korábban ismertette már a LIGA, kétéves bérmegállapodás megkötését kezdeményezik annak érdekében, hogy a magyar minimálbér nettó értéke érje el Csehország 2018-as nettó 126 500 forintos szintjét. Ennek végrehajtására szerintük 2019-ben bruttó 164 ezer forintra 2020-ban pedig bruttó 186 ezer forintra kell emelni a minimálbért, amennyiben a szociális partnerek elfogadják azt a további LIGA-javaslatot, miszerint a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék 2019. január 1-ével eltörlésre kerüljön. Változatlan közterhek mellett a minimálbért 2020-ra bruttó 190 ezer forintra emelnék.
A szakszervezetek igényétől a munkaadói oldal álláspontja nagyon messze van: a tervezett infláció mértéke felett további 1-2 százalékpontos emelést tartanak elfogadhatónak. Emiatt Mészáros úgy látja, jövő héten még nem születik megállapodás a jövő évi bérekről. A LIGA elnöke hozzátette: mindösszesen abban tudtak megegyezni az előző ülésen, hogy a munkaadói oldal is hajlik a többéves, 2019-2020-ra szóló megállapodásra.
Nem túl biztató az sem, hogy a béren kívüli juttatások kérdésében sem történt előrelépés a 2019. január elsején hatályba lépő szabályokhoz képest. A munkaadók is teljesen bizonytalanok, hogy mi lesz a következő évben – mondta a LIGA elnöke. A helyi szintű bértárgyalások jellemzően a minimálbér-megállapodás után szoktak megkezdődni, ahol pedig már elkezdődtek az egyeztetések, ott még el se jutottak a béren kívüli juttatások kérdéséhez. Az idő közben szorít, néhány hét van vissza az évből, amíg meg lehet állapodni a minimálbérről. Különben a kormány saját hatáskörben dönt.
|
| Perlusz László, a VOSZ főtitkára. (Kép forrása: vosz.hu) |
Nem tudnak 5-6 százalék fölé menni, ha nincs tehercsökkentés
Nem lát egyelőre előrelépést Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára sem.
A munkaadói oldal továbbra is 5-6 százalékos minimálbér-emelést tart reálisnak és közgazdaságilag megalapozottnak. A főtitkár elmondta, nem kaptak olyan jelzést, hogy a bérre rakódó terhek munkaadói oldalról tovább csökkennek, arra sem érkezett végleges visszajelzés, hogy a már eldöntött tehercsökkenés, a szociális hozzájárulási adó január elsejétől vagy július elsejétől mérséklődik 2 százalékponttal. Perlusz László szerint mindazonáltal erre már csak 2019 júliusában kerülhet sor.
„Ha további tehercsökkentésről nincs információnk, akkor a magunk részéről 5-6 százalék fölé nem tudunk menni” – jelentette ki Perlusz.
Miért nem akarnak kétszámjegyű emelést?
A VOSZ főtitkára megjegyezte: Magyarországon „bérrobbanás” történt az elmúlt két évben. A garantált bérminimum 40 százalékkal, a minimálbér 23 százalékkal nőtt két lépésben. Mindezek hozzájárultak, hogy fehéredett a gazdaság a fizetések tekintetében, ami már elér egy olyan szintet, hogy nem lehet tovább fehéredni. Ezzel együtt a vállalatok tartalékai megfogyatkoztak. „Ezért van az a félelem, hogyha sokkal magasabb lesz a minimálbér és a garantált bérminimum, az sok vállalkozást hirtelen ellehetetleníthet” – magyarázta a VOSZ főtitkára.
Perlusz úgy látja, kisvállalkozások tízezrei mehetnek csődbe, de a magyar termelékenységet is veszélyezteti, ha hirtelen két számjegyű, vagyis a szakszervezetek által szorgalmazott 13-15 százalékos béremelést hajtanak végre. Ezzel együtt elismerte, természetesen továbbra is szükség van a minimálbér, a garantált bérminimum és átlagbér emelésére, csak ennek mértékét vitatják.
Hogy jövő héten sikerül-e megállapodni, Perlusz László szerint ezt jelenleg nehéz megmondani. Eddig nem nagyon közeledtek az álláspontok, jövő hétig azonban még sok minden történhet. A VOSZ elnöke továbbra is reménykedik abban, hogy lesz megállapodás és elkerülhető lesz a bér–termelékenység olló további nyílása.
|
Életünk és bérünk „A magam részéről őszintén bízok a tárgyaló felek bölcsességében és belátásában, hogy elkerülhető legyen a bér–termelékenység olló további nyílása és ezzel a magyar vállalkozók gazdálkodásának tömeges ellehetetlenülése. Vagy másképp fogalmazva: biztosítható legyen a magyar gazdaság további fejlődése, felzárkózása. Mértékadó várakozások szerint jövőre 3,5 százalékra mérséklődik a gazdasági növekedés üteme. Ha ehhez hozzávesszük a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentését (a remélt és „megszolgált” 2019. év eleji hatállyal), akkor egy 5-6 százalékos minimálbér- és bérminimum-növekedésnél nagyobb mérték már komoly gondokat okozhat” – írta néhány hete Perlusz László a Privátbankár.hu-n megjelent publicisztikájában. |
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
