Biden kétfrontos háborús stratégiája – hogyan csökkenthető a nukleáris feszültség?

A legmagasabb rangú amerikai tábornok múlt szombaton búcsúztatta a West Point Katonai Akadémia 2022-es végzős osztályát. Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint a jelenlegi szabályokon alapuló nemzetközi rendet Oroszország és Kína fenyegeti.

„Jelenleg két nukleáris hatalommal állunk szemben: Kínával és Oroszországgal, amelyek mindegyike jelentős katonai képességekkel rendelkezik, és mindkettő teljes mértékben meg akarja változtatni a jelenlegi szabályokon alapuló rendet.”

Biden elnök hétfői tokiói nyilatkozata további olajat öntött a tűzre, miszerint az Egyesült Államok katonailag válaszol Tajvan védelmére, ha Kína megtámadja. Ez egyben fontos kérdéseket vet fel Washington új stratégiai megközelítésével kapcsolatban a Kínával és Oroszországgal folytatott „nagyhatalmi verseny” kapcsán. Akár szándékos, akár nem, az a ragaszkodása, hogy az Egyesült Államok katonailag fog válaszolni minden kínai támadásra, veszélyes elmozdulást jelent egy nukleáris hatalommal szemben.

Nukleáris melldöngetés

Egyrészt Putyin elnök még az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzött, ha a NATO mint szövetség vagy egyes tagállamai beavatkoznak. Hónapokkal az orosz agresszió kezdete után továbbra is fennáll a nukleáris eszkaláció veszélye. Ez hangsúlyozza azon mechanizmusok fontosságát, amelyek korlátozzák a nukleáris fegyverek szándékos vagy nem szándékos használatának kockázatát.

Joe Biden amerikai elnök. Fotó: MTI/EPA/Getty pool/Jamazaki Juicsi

Másrészt nehéz elkerülni azt a benyomást, hogy Washington hangulata az óvatosságról a kérkedésre változott. Ez az utolsó dolog, amit a CIA igazgatója, William Burns látni akar. „Ez felelőtlenség” – mondja.

Ez különösen igaz akkor, ha az atomfegyverrel felszerelt ellenfele sűrűn és gyorsan ejti el az eszkaláló célzásokat, ahogy azt Putyin és tisztviselői egyre gyakrabban teszik.