5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Biden személyzeti politikája klímaügyekben erős elhatározottságot tükröz, tapasztalt hivatalnokokat és elkötelezett politikusokat nevezve ki kulcspozíciókba. A politikailag mélyen megosztott országban viszont számos környezetvédelmi tervezet óhatatlanul komoly viharba fog kerülni. Káncz Csaba jegyzete.

A Biden-adminisztráció rögtön a beiktatása után a várakozásoknak megfelelően bejelentette az USA visszatérését a Párizsi Klímaegyezményhez, egyúttal a Keystone XL olajvezeték építését is megtiltotta. Vasárnapi telefonbeszélgetésük során az amerikai és a francia elnök egyetértettek a klímaváltozás elleni lépések fontosságával és a Klímaegyezmény szerepével.

Transzatlanti egyetértés 

Biden és európai szövetségesei egyetértenek egy új környezetvédelmi adót kivetésével is. A szén-dioxid-határadó (carbon border tax)-intézkedés lényege az lenne, hogy különadót vetnének ki azokra az importtermékekre, amiket olyan országban állítanak elő, ahol kevésbé szigorú a környezetvédelmi szabályozás, mint az Európai Unióban. A határadó tehát furcsán hangzik, de fontos kiemelni, hogy nem vámról, hanem környezetvédelmi különadóról lenne szó.

Rengeteg nagyvárosi épület vár felújításra(forrás: pixabay.com)
Rengeteg nagyvárosi épület vár felújításra(forrás: pixabay.com)

Az intézkedés célja egyrészt az európai termelők kompenzálása, amiért rájuk szigorúbb szabályok vonatkoznak, másrészt pedig ezáltal kevéssé lesznek érdekeltek ugyanezek a cégek abban, hogy olyan országokba telepítsék a termelésüket, ahol nem kell környezetvédelmi adókat fizetni és szigorúbb szabályokat betartani.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt ősszel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését ígérte be 2030-ig – az 1990-es szinthez viszonyítva. A politikai kihívás nagyságát mutatja, hogy a cseh ipari és kereskedelmi miniszter rögtön „irreálisnak” nevezte a tervet, egyben megjegyezve, hogy a Bizottság jobban tenné, ha előbb egyeztetné a céljait a tagállamokkal és abból vonna le következtetéseket.

Az elnök lépései

A Biden elnök által tegnap bejelentett intézkedések körébe tartoznak a Trump-kormányzat azon lépéseinek visszafordítását célzók, amelyek az ipari szennyezést érintő szabályozások enyhítésére, a gépjárművek és készülékek hatékonysági normáinak alacsonyabb szintre szállítására, valaminta szövetségi területek olaj- és gázkitermeléshez történő megnyitására vonatkoztak.

A kampány klímavédelmi terve szerint Biden arra fogja "felkérni a képviselőházat, hogy olyan törvényeket iktasson be elnöksége első éve alatt, amelyek:

  1. olyan jogérvényesítési mechanizmust vezetnek be, amely magában foglalja a mérföldkő célkitűzéseket is, legkésőbb első mandátumának végéig, 2025-ig;
  2. történelmi jelentőségű befektetéseket valósítanak meg a tiszta energia, a klímakutatás és az innováció területein;
  3. ösztönzik a tiszta energiával összefüggő innováció gyors alkalmazását a gazdaság egészében, különösen a klímaváltozás által érintett közösségeknél.” 

Az első pont arra a Biden javaslatra vonatkozik, miszerint 2035-ig tegyék teljes egészében szénmentessé az energiatermelést.

Volt egyszer egy egyetértés

Az USA történelme során a környezetvédelmi kérdések két évtizeden keresztül kétpárti támogatást élveztek. 1963-ban a demokrata Lyndon Johnson elnök írta alá a levegő védelméről szóló törvényt (Clean Air Act), 1970-ben pedig Richard Nixon republikánus elnök hozta létre a környezetvédelem legfőbb intézményét (EPA), egyben erősen támogatott minden olyan törvénytervezetet, amelyekkel gyakorlatilag megteremtette az ország környezetvédelmi jogrendszerét.

De Reagan elnök 1980-as megválasztásával ez a paradigma szétesett, a republikánusok a dereguláció- és a fosszil üzemanyag-lobbikhoz sodródtak. Mindezen folyamat betetőzéseként Trump elnök az EPA-t egyszerűen és szemérmetlenül átadta az energia-lobbbiknak. Négy éve azt a Scott Pruittot nevezte ki az élére, aki korábban Oklahoma szövetségi állam legfőbb ügyészeként 13 alkalommal indított eljárást az EPA ellen, szakmai pályája pedig megtestesíti a nagyipar és a nagypolitika összefonódását.

Erős csapat, komoly kérdőjelek

Biden személyzeti politikája viszont erős elhatározottságot tükröz, tapasztalt hivatalnokokat és a környezetvédelem iránt elkötelezett politikusokat nevezve ki kulcspozíciókba. Ideértendő Michael Regan az EPA élén, Gina McCarthy nemzeti klímatanácsadóként, Jennifer Granholm energiaügyi miniszterként és John Kerry korábbi külügyminiszter klímaügyi különmegbízottként.

Természetesen a politikailag mélyen megosztott országban számos környezetvédelmi tervezet óhatatlanul viharba fog kerülni. Ha Biden elnöki rendeletei túl messzire mennének, a szövetségi jogrendszeren jó eséllyel fennakadhatnak. Példa erre Obama energiaterve (Clean Power Act), amelyet 2016-ban elgáncsolt a Legfelsőbb Bíróság – pedig akkor még az nem is volt olyan konzervatív beállítottságú, mint napjainkban.

Ezek a politikai csaták veszélyeztetik az USA Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásait (NDC), amelyet Washingtonnak idén novemberben a Glasgow-ban tartandó ENSZ klíma csúcstalálkozón (COP26) kell bemutatnia. Márpedig, ha ezek nem lesznek hitelesek, akkor több ország is visszavehet az ambícióiból. 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Papíron egyre többet ér az átlagfizetés, de a lakosság ezt nem érzi
Vámosi Ágoston | 2025. október 17. 14:33
A nettó mediánkereset végre meghaladja az 1000 eurót Magyarországon, de a reálbér-növekedés a tavalyinak a felét sem teszi ki. Az elemzők egy része szeptemberben gyorsuló bérnövekedést vár a pedagógusok bérfejlesztése miatt, miközben augusztusban is az oktatásban emelkedtek a legnagyobb mértékben a keresetek.
Makro / Külgazdaság Az igazság pillanata: ezt érte el Trump a vámokkal
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 12:20
Csökkent az amerikai költségvetés hiánya a 2025-ös pénzügyi évben.
Makro / Külgazdaság Ez tényleg lesújtó lett: erőt vett magán az infláció
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:50
A kontinensen emelkedik az infláció, Magyarország hátulról az ötödik.
Makro / Külgazdaság Ha hétvégén elutazna, ennyiért tankolhatja meg az autót
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 11:15
A dízelnél szombattól árcsökkenés lesz.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter Washingtont és Moszkvát is hívta a budapesti csúcs miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 09:00
Égnek a vonalak Budapest és Washington, illetve Budapest és Moszkva között.
Makro / Külgazdaság Lassult a fizetések növekedése, a reálkereseteké is
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 08:30
Folytatódott a bérnövekedési ütem, de a nyár végére visszavett a tempóból.
Makro / Külgazdaság Mekkora igazából az infláció? Elképesztő számokat mond be a magyar lakosság
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 07:22
25 százalék? A KSH által jelentett inflációs adat öt-hatszorosát érzi a magyar lakosság egy friss felmérés szerint.
Makro / Külgazdaság Lehangoló hírt közölhetnek Ursula von der Leyenék
Csabai Károly | 2025. október 17. 05:39
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat ma teszi közzé a szeptemberi inflációs adatokat. A legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint jottányival sem sikerült előrelépnünk, a 27 uniós tagország összevetésében ugyanúgy a huszonharmadikak vagyunk, mint egy hónappal korábban. Ami azt jelenti, hogy csak négy EU-s államban magasabb a fogyasztóiár-index, mint nálunk.
Makro / Külgazdaság Óriási változás: már 2027-től nem importálhatnánk olajat és földgázt Oroszországtól?
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 18:03
Ezt célozza az Európai Parlament két szakbizottságának új javaslata.
Makro / Külgazdaság Töredékét keresték csak meg az eurót használó államok a várt összegnek
Privátbankár.hu | 2025. október 16. 14:22
Egy évvel ezelőtt még sokkal nagyobb volt a külkereskedelmi többlet, most pedig a sokszorosára számítottak az elemzők.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG