Joe Biden klímapolitikája – nagy célok, nagy bukás?

A Biden-adminisztráció rögtön a beiktatása után a várakozásoknak megfelelően bejelentette az USA visszatérését a Párizsi Klímaegyezményhez, egyúttal a Keystone XL olajvezeték építését is megtiltotta. Vasárnapi telefonbeszélgetésük során az amerikai és a francia elnök egyetértettek a klímaváltozás elleni lépések fontosságával és a Klímaegyezmény szerepével.

Transzatlanti egyetértés 

Biden és európai szövetségesei egyetértenek egy új környezetvédelmi adót kivetésével is. A szén-dioxid-határadó (carbon border tax)-intézkedés lényege az lenne, hogy különadót vetnének ki azokra az importtermékekre, amiket olyan országban állítanak elő, ahol kevésbé szigorú a környezetvédelmi szabályozás, mint az Európai Unióban. A határadó tehát furcsán hangzik, de fontos kiemelni, hogy nem vámról, hanem környezetvédelmi különadóról lenne szó.

Az intézkedés célja egyrészt az európai termelők kompenzálása, amiért rájuk szigorúbb szabályok vonatkoznak, másrészt pedig ezáltal kevéssé lesznek érdekeltek ugyanezek a cégek abban, hogy olyan országokba telepítsék a termelésüket, ahol nem kell környezetvédelmi adókat fizetni és szigorúbb szabályokat betartani.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt ősszel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését ígérte be 2030-ig – az 1990-es szinthez viszonyítva. A politikai kihívás nagyságát mutatja, hogy a cseh ipari és kereskedelmi miniszter rögtön „irreálisnak” nevezte a tervet, egyben megjegyezve, hogy a Bizottság jobban tenné, ha előbb egyeztetné a céljait a tagállamokkal és abból vonna le következtetéseket.

Az elnök lépései

A Biden elnök által tegnap bejelentett intézkedések körébe tartoznak a Trump-kormányzat azon lépéseinek visszafordítását célzók, amelyek az ipari szennyezést érintő szabályozások enyhítésére, a gépjárművek és készülékek hatékonysági normáinak alacsonyabb szintre szállítására, valaminta szövetségi területek olaj- és gázkitermeléshez történő megnyitására vonatkoztak.

A kampány klímavédelmi terve szerint Biden arra fogja "felkérni a képviselőházat, hogy olyan törvényeket iktasson be elnöksége első éve alatt, amelyek:

1. olyan jogérvényesítési mechanizmust vezetnek be, amely magában foglalja a mérföldkő célkitűzéseket is, legkésőbb első mandátumának végéig, 2025-ig;
2. történelmi jelentőségű befektetéseket valósítanak meg a tiszta energia, a klímakutatás és az innováció területein;
3. ösztönzik a tiszta energiával összefüggő innováció gyors alkalmazását a gazdaság egészében, különösen a klímaváltozás által érintett közösségeknél.” 

Az első pont arra a Biden javaslatra vonatkozik, miszerint 2035-ig tegyék teljes egészében szénmentessé az energiatermelést.

Volt egyszer egy egyetértés

Az USA történelme során a környezetvédelmi kérdések két évtizeden keresztül kétpárti támogatást élveztek. 1963-ban a demokrata Lyndon Johnson elnök írta alá a levegő védelméről szóló törvényt (Clean Air Act), 1970-ben pedig Richard Nixon republikánus elnök hozta létre a környezetvédelem legfőbb intézményét (EPA), egyben erősen támogatott minden olyan törvénytervezetet, amelyekkel gyakorlatilag megteremtette az ország környezetvédelmi jogrendszerét.

De Reagan elnök 1980-as megválasztásával ez a paradigma szétesett, a republikánusok a dereguláció- és a fosszil üzemanyag-lobbikhoz sodródtak. Mindezen folyamat betetőzéseként Trump elnök az EPA-t egyszerűen és szemérmetlenül átadta az energia-lobbbiknak. Négy éve azt a Scott Pruittot nevezte ki az élére, aki korábban Oklahoma szövetségi állam legfőbb ügyészeként 13 alkalommal indított eljárást az EPA ellen, szakmai pályája pedig megtestesíti a nagyipar és a nagypolitika összefonódását.

Erős csapat, komoly kérdőjelek

Biden személyzeti politikája viszont erős elhatározottságot tükröz, tapasztalt hivatalnokokat és a környezetvédelem iránt elkötelezett politikusokat nevezve ki kulcspozíciókba. Ideértendő Michael Regan az EPA élén, Gina McCarthy nemzeti klímatanácsadóként, Jennifer Granholm energiaügyi miniszterként és John Kerry korábbi külügyminiszter klímaügyi különmegbízottként.

Természetesen a politikailag mélyen megosztott országban számos környezetvédelmi tervezet óhatatlanul viharba fog kerülni. Ha Biden elnöki rendeletei túl messzire mennének, a szövetségi jogrendszeren jó eséllyel fennakadhatnak. Példa erre Obama energiaterve (Clean Power Act), amelyet 2016-ban elgáncsolt a Legfelsőbb Bíróság – pedig akkor még az nem is volt olyan konzervatív beállítottságú, mint napjainkban.

Ezek a politikai csaták veszélyeztetik az USA Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásait (NDC), amelyet Washingtonnak idén novemberben a Glasgow-ban tartandó ENSZ klíma csúcstalálkozón (COP26) kell bemutatnia. Márpedig, ha ezek nem lesznek hitelesek, akkor több ország is visszavehet az ambícióiból.