Donald Trump 2015-ös elnökválasztási kampányának legütősebb szlogenje így hangzott: „Csapoljuk le a mocsarat”. Az ingatlan-spekuláns ezzel „az egész korrupt washingtoni politikai osztályra” utalt, beleértve a lobbisták túlzott hatalmát, a kampánydonorok politikai jutalmazását és a színtiszta korrupciót. Mekkora volt a döbbenet, amikor kiderült, hogy felállított kormányzata hemzseg a lobbistáktól, az olajipar embereitől, a Wall Street befektetőitől és a nyugdíjas tábornokoktól!
Felzúdulás a demokratáknál
Nos, a demokrata pártot ezekben a napokban pontosan ez a kellemetlen érzés járja át. Az elmúlt napokban ugyanis Biden közzétette azon szakemberek listáját, akik az államigazgatás különböző szakterületein levezénylik az átmenetet, és átveszik majd a parancsnokságot.
Ezen csapatok sorai között azonban annyi lobbistát és nagyvállalati embert találni, hogy az a demokrata párt haladó szárnyánál azonnal lecsapta a biztosítékot.
Ezen szárny élharcosa Elizabeth Warren szenátor, aki azonnal megkezdte a harcát, hogy Biden ne az óriáscégeknek és lobbistáiknak nyújtsa át az államigazgatás legfelső szintjeinek kulcsait. De kikre gondol Warren? Nos, az Amazon Web Services, a Lyft és az Airbnb egyes igazgatóira. Ezen kívül a WestExec Advisors nevű konzultáns cég alelnökére, amely vállalat pénzügyi szolgáltatókat, technológiai és gyógyszerészeti cégek érdekeit képviseli.
Márpedig Biden a kampányában szigorú etikai szabályokat ígért és kíméletlenül ostorozta az összeférhetetlenségi normák sorozatos megsértését a Trump-korszak alatt.
A nagyvállalatok ejtőernyősei
Ehhez képest az 1,6 ezermilliárd dolláros tőzsdei kapitalizációval rendelkező Amazon egyszerre két embert is delegálhatott Biden csapatába. Tom Sullivan, a cég nemzetközi adótervezési igazgatója a külügyminisztériumi csapat tagja lett. Mark Schwartz, az Amazon Web Services stratégája pedig az elképesztő hatalommal bíró Igazgatási és Költségvetési Hivatal (OMB) csapatát erősíti. Az OMB felügyeli az 5 ezermilliárd dolláros szövetségi költségvetést, és befolyást gyakorol számos szövetségi szabályozási keretrendszerre.
Nicole Isaac, a LinkedIn észak-amerikai igazgatója a pénzügyminisztériumi csoportba került. Shara Mohtadi, aki a milliárdos Michael R. Bloomberg cégében ül, már a Környezetvédelmi Minőségi Tanács sorait erősíti. Mark Zuckerberg és feleségének alapítványától (Chan Zuckerberg Initiatives) pedig egyenesen 4 személy is szerencsésen landolt ezekben a csapatokban.
Olyan befolyásos ügyvédi irodák és konzultáns cégek munkatársai, mint a Deloitte Consulting, a Herrington and Sutcliffe, a Sidley Austin vagy a Latham and Watkins, szintén bejutottak ezekbe a politikai körökbe.
Rezsimváltók a külügyi csapatban
A külügyminisztérium csapatában számos orosz-ellenes és globális rezsimváltásra szakosodott szakembert találunk. Egyikük, Lisa Sawyer, dolgozott korábban a Nemzetbiztonsági Tanácsnál, és a 3 ezermilliárd dollárt kezelő JPMorgan Chase bank külpolitikai tanácsadójaként is. Sawyer szerint az amerikai kormánynak többet kell tennie az orosz agresszió feltartóztatására, az amerikai csapatok szintjét Európában vissza kell állítani 2012-es szintre, és támadó fegyvereket kell szállítani Ukrajnának – a Minszki Megállapodás megsértéseként.
A csapat tagja még Dana Stroul, aki a neokonzervatív Washington Institute for Near East Policy (WINEP) nevű agytröszttől érkezett, amely az elmúlt években kimondottan Izrael-barát közel-keleti politikáért szállt síkra. Stroul tavaly a Szíria elleni gazdasági szankciók további szigorítását követelte.
A csapat három tagja, Paula Garcia Tufro, Roberta Jacobson és Kelly Magsamen a venezuelai rezsimváltás támogatói.
Hadiipari lobbisták a Pentagon-csapatban
A Pentagon vezetői váltását előkészítő csapat 23 tagja közül 8 személy közvetlenül a csapatba kerülésük előtt olyan szervezetnél, agytrösztnél, vagy cégnél állt alkalmazásban, amelyek vagy közvetlenül kaptak pénzügyi támogatást a hadiipartól, vagy maguk is részesei voltak ennek az iparágnak. Ezen cégek közé tartozik a Raytheon, a Northrop Grumman, a General Dynamics és a Lockheed Martin.
A csapat vezetője, Kathleen Hicks a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjából (CSIS) érkezett. Azt egy 2016-os New York Times-os oknyomozó cikk írta meg részletesen, hogy a CSIS gyakorlatilag a hadiipar lobbistájaként működik az amerikai fővárosban, teljesen elmosva a határait a kutatásnak és a lobbizásnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
