<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az uniós források beérkezése vagy éppen kimaradásuk erőteljesen megmozgatja a pénzügyi folyamatainkat, a várakozásokon keresztül pedig közvetve kihat az országos pénzügyekre, így a forint árfolyamára és azonnali áttétellel az inflációra, az állampapírok iránti kereslet révén az állampapírkamatokra, a következő időszak kamatterhére, de még az országkockázati besorolásra is. Bod Péter Ákos írása

Az utóbbi napokban sokasodtak a hírek és a találgatások a magyar kormány és az EU-s intézmények közötti huzavona alakulásáról, ahogy közeledett a Bizottság álláspontjának véglegesítése, amelyet követően majd összeül az Ecofin-tanács, a tagországok pénzügyminisztereiből álló testület. Az várható, hogy az Ecofin jóvá fogja végül hagyni a helyreállítási alap tervét, de igen részletes ellenőrzési eljárásokkal, hogy a nem meggyőző magyar jogi viszonyok közepette is kellő védelmet kapjanak az uniós források. A lehívási eljárás új az uniós gyakorlatban, leginkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési gyakorlatára emlékeztet. (Így alakítja a hazai közpénzek és uniós források unortodox magyar elköltési módja az EU pénzügyi és jogi működési rendjét…)

Nehéz felbecsülni az uniós pénzek visszatartásának lehetséges politikai hatását. Fotó: Depositphotos
Nehéz felbecsülni az uniós pénzek visszatartásának lehetséges politikai hatását. Fotó: Depositphotos

Egy ilyen kompromisszumos döntés esetén a magyar kormány nem futna ki az időből (mert akkor a teljes összeg odaveszne). Viszont a folyamatos ellenőrzés nyilván lassítja a segélyrész elköltését, és új működési rendre szorítaná a magyar államot, ha már belül nincs sem parlamenti, sem érdemi számvevőszéki, belső ellenőrzési, ügyészségi kontroll a közpénzek felett a rendeleti kormányzásra áttért orbáni szisztémában.

A tét ezen az ágon mintegy 5,8 milliárd euró vagy annak nagyobb része – igencsak szükség lenne az energiatakarékossági és versenyképességi rendeltetésű fejlesztési pénzekre olyan időkben, amikor az állami költségvetés sokéves túlköltekezése utáni megszorítások miatt egész iparágakra várnak szűk esztendők. A külső finanszírozás bizonytalanságai miatt pedig legalább ennyire szükség lenne a kedvezményeshitel-részre is, amelyre viszont az Orbán-kormány nem is jelentkezett be, mert tartott az ahhoz fűződő jogállamisági feltételektől.

Végül is az uniós intézmények – megelégelve az alapok felhasználásánál a folyamatos és rendszeres túlszámlázást, a politikailag motivált visszaéléseket – a jogállamisági és transzparencia-feltételeket az összes uniós forrásra kiterjesztették. Így a helyreállítási alap mellett most a hétéves szokásos uniós költségvetés is vita tárgya: annak az operatív programjaira is vonatkozik az uniós pénzek intézményes védelmének az ügye. A tegnapi bejelentés szerint az érintett programokból az Európai Bizottság a Magyarországnak eredetileg szánt költségvetésből mintegy 7,5 milliárd eurós összeg felfüggesztését fogja javasolni.

A szóban forgó összegek igen jelentősek. Beérkezésük vagy éppen kimaradásuk erőteljesen megmozgatja a pénzügyi folyamatainkat, a várakozásokon keresztül pedig közvetve kihat az országos pénzügyekre, így a forint árfolyamára és azonnali áttétellel az inflációra, az állampapírok iránti kereslet révén az állampapírkamatokra, a következő időszak kamatterhére, de még az országkockázati besorolásra is. 

Ennél kisebb segély-ingadozások is jól megrángatták már a magyar beruházási aktivitást és azon keresztül a magyar GDP-t. Erre jól látható példa a 2016-os EU-pénzbeáramlás (alapvetően technikai okok miatti) lassulásának kihatása a hazai folyamatokra.

A beruházások volumenének alakulása Magyarországon, 2015-2022

Forrás: KSH

A beruházási volumenekre, különösen az építőipari teljesítményekre láthatóan nagyobb mértékben hatott az EU-források 2016-os átmeneti leállása, majd újraindulása, mint a 2020 tavaszi Covid-járvány: a magyar állami szektor fejlesztéspolitikája már egy ideje az EU-s pénzek elköltése körül forog. 

Most, 2022 végén és 2023-ban ennél sokkal nagyobb a tét, és nemcsak a kockáztatott összeg miatt. Az uniós pénzek visszatartásának lehetséges politikai hatását felbecsülni is nehéz. Ha az Orbán-kormány által (érezhetően kényszeredetten, belső meggyőződés nélkül, folyamatos visszaszólások közepette) vállalt jogszabályi, intézményi reformok nem lesznek hihetők vagy elégségesek az európai tagállamok többségének és az uniós intézményeknek, s ezért komoly támogatásról esik el az ország, az kihat a kormány megítélésére, még ha a kormánypropaganda hatalmas pénzek elégetésével igyekszik is másokra hárítani a felelősséget (Brüsszelre, a baloldalra, a Nyugatra általában). Ha viszont túlságosan is jól sikerül a mások okolása, az olyan politikai dinamikát indíthat be itthon és külföldön, amely a szándékok ellenére is elvezethet Magyarország uniós tagsági jogállásának a megváltozásához.

Ennyire azonban ne fussunk előre. Az elmúlt hetekben, a legutóbbi pillanatokig a pénzügyi piacokon viszonylagos nyugalmat tapasztalhattunk. A forint árfolyamingadozása jelzi ugyan a kétnaponta, naponta, sőt napszakonként változó hangulatot, de a megelőző időszakhoz képest, amikor a forintnak az euróval szembeni árfolyama 430 körüli magasságokba emelkedett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tényleges irányadó kamatának erőteljes megemelését követően az árfolyam a 400 és a 410 közötti sávba ment vissza. 

Igaz, ehhez valóban komoly szigorítás kellett a jegybanki kamatkondíciókban. Jelenleg a magyar irányadó jegybanki kamat a lengyel, cseh, sőt román szinttől teljesen elszakadt: a térségben 7 százalék vagy akörüli az alapkamat (repo-ráta), nálunk az MNB az egynapos betéti tendert tegnap is változatlan, 18 százalékos kamat mellett hirdette meg, és 25 százalékon nyújt likviditást a kereskedelmi bankoknak. 

Bizony, ezen az áron lehet csak stabilizálni az árfolyamot. Ám még mindig kevésbé feszült a helyzet, mint volt néhány hete, amikor az MNB elnöke a kamatemelési ciklus végét diadalmasan bejelentette – hogy aztán a jegybank a rákövetkező árfolyamzuhanás után újabb, és még az addiginál is nagyobb kamatemeléssel próbálja megfogni a pénz külső elértéktelenedését. 

Egyelőre sikerrel: a hosszú (tízéves és annál hosszabb lejáratú) állampapírok hozamszintje visszatért a 8 százalék körüli tartományba, ami szintén megnyugvást sugall. Sikerült a külső pénzügyi piacokra is ki-kilépni: az összegek nem nagyok, a kamatfeltételek nem ragyogóak, de azért jövöget némi pénz. A novemberi két kibocsátást követően a november 29-i bejelentés szerint a 2011 márciusában kibocsátott 30 éves dollárkötvényre most ráemelt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 400 millió dollár értékben. Az a papír annak idején 7,6 százalékos kamatozású volt; ha most is ilyen kondíciók mellett történt a forrásszerzés, akkor az bizony drágának számít. És mutatja azt is, hogy milyen az a kamatszint, amely alatt nem lesz valószínű a piaci hitelpénzhez jutás, ha arra szorul rá a magyar állam.  

De akkor mi lehet az alapja a pénzügyi piacokon most mutatkozó viszonylagos nyugalomnak? Először is, az EU-pénzek most is elég jelentősen csordogálnak. A közös agrárpolitika (CAP) keretében a magyar földhasználóknak (köztük az ország leggazdagabb családjainak, a hatalomban lévők rokonságának, és persze rajtuk kívül más sok tízezreknek) folyamatosan komoly pénzek érkeznek „Brüsszeltől” – ezek a pénzek nem futnak át a költségvetésen, de növelik a hazai vásárlóerőt, a fogyasztást és a beruházásokat, javítják az ország külső pénzügyi mérlegét és ezen keresztül erősítik a forint árfolyamát. 

Jönnek azonban jelentős mértékben uniós források az államháztartáson keresztül is, amint az MNB-adatok világosan jelzik.

Folyamatos a 2014-2020-as uniós források beérkezése a költségvetésbe

Forrás: MNB, Előadásanyag, Költségvetési Tanács, 2022. okt. 11. 

Ezek a pénzek még a kifutó középtávú költségvetés és az egyéb uniós futó programok jóvoltából érkeznek a magyar gazdaságba; nagyságrendjük ma sem elhanyagolható. Persze a forintban számolt szép bevételnövekedésnél nem tekinthetünk attól, hogy időközben a forint-valuta tovább veszített értékéből: hogy mekkora a 2022-es magyar GDP-deflátor, azt majd egy jó idő múlva megállapítják a statisztikusok, de hogy ekkora fogyasztóiár-növekedés és emellé hatalmas termelői és beruházásiár-index esetén közelebb lesz idén a húszhoz, mint a tízhez, az igencsak valószínű. 

A kilátások inkább adnak okot aggodalomra. Pedig csordogálnak jó hírek is: az első nagy technológiai átállási és életmódbeli alkalmazkodás nyomán a nagyvilágban már ereszkedni kezdenek a 2021 közepétől felfelé tartó energiaárak. Továbbá a kínálati oldalon a piaciár-drágulás új lendületet adott a kitermelés emelésének, a leállított kutak újraindításának. Ha a kínai növekedés hirtelen befékeződik, aminek esélye napról napra fokozódik, akkor a globális energiaárak lefelé tartó pályán maradhatnak. 

A mi esetünkben azonban az energiahordozók remélt további ármérséklődése nem hoz gyors és nagyarányú szaldójavulást a külkereskedelmi és fizetési mérlegben. A teljesen elhibázott „rezsipolitizálás” miatt a magyar gazdaság és társadalom egy esztendővel később, és akkor is csak félig kezdett alkalmazkodni a megváltozott világpiaci helyzethez, az energiahordozók megdrágulásához. Nyugat-Európa elsősorban az árakon keresztüli ösztönzők és másodsorban kormányzati programok hatására egészen meglepő sebességgel kezdett leválni az ellátási-politikai kockázattá vált orosz gáz- és olajnexusról. A folyamat nem ért véget, a tél meg a rákövetkező félév (a készlet-visszapótlás miatt) nagy anyagi és technológiai feladat lesz, de már egy félév alatt is hatalmas szerkezeti változás ment végbe. 

Ehhez képest a magyar energiaigény érdemben nem csökkent. Egészen 2022 augusztusáig ellenérdekelt volt a lakossági és az önkormányzati szektor az energiatakarékosságban, a motorüzemanyagoknál különösen abszurd méreteket öltött a valóságtól elrugaszkodott ár mellett a többletkereslet – és mindez akkor, amikor az egész világ az üzemanyaggal való takarékosság módozatait kutatta. A jelek szerint a mindennapossá váló üzemanyagellátási zavarok sem tudatosították a magyar politikai vezetésben a populista választási ígéretek súlyos következményeit – beleértve a külkereskedelmi mérleg romlásának így kiprovokált többletét. 

A magyar kivitel növekedése a belátható időn belül nem lesz képes többletbe fordítani a megdrágult energiahordozók miatti deficites árumérleget. A hiányt devizaforrásokból kell finanszírozni. Az pedig egyre drágább lesz. A forint ilyen viszonyok között nem tud kiszabadulni a leértékelődési nyomásból, ezzel azonban tartóssá válik a kétszámjegyű infláció. Nehéz elképzelni, hogy ettől ne romoljon a ma sem túl kedvező országkockázati besorolásunk: a rating csökkenése pedig újabb, a mostaninál komolyabb tőkementési hullámot indíthat el. 

A kormányfő legutóbbi megszólalása a Kamarában arra utal, hogy a helyzet súlyosságáról szóló apparátusi dokumentumok eljutottak a politikai döntéshozóhoz. Azonban az újabb állami beavatkozások kilátásba helyezése és a „rezsivédelem” már eddig is súlyos nemzetgazdasági károkat előidéző fixálódása azt mutatja, hogy a mielőbbi értelmes korrekció helyett az eddig sem működő, egyre pártállamibb állami intervenciós gyakorlat erőltetése az irány. Az egyensúlytalanságok pedig sokasodnak. Ha a „rezsivédelmi alap” feltöltése válik a magyar gazdaságpolitika rövid távú prioritásává, az súlyos recessziót provokál ki, mert a még életképes szektoroktól vonnának el további jövedelmeket az eleve torz szerkezet fenntartáshoz. 

Makro / Külgazdaság EU-s ársapkákat húznak az orosz olajtermékekre
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 20:04
Magyarország is megszavazta. 
Makro / Külgazdaság Norvég légvédelmi rendszert semmisítettek meg az oroszok
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 19:38
Az orosz-ukrán háború 345. napjának főbb történései röviden. 
Makro / Külgazdaság Trónfosztott Gyurcsány Ferenc, kriptovalutázó képviselő - A hét videója
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 19:10
Február elseje a vagyonnyilatkozatok napja. Bár erősen kérdőjeles, mennyire fedik a nyilatkozatokban szereplő adatok a teljes valóságot, hagyományosan több szempont mentén is feldolgoztuk a dokumentumokat. Ingatlanvagyonról, értékpapír-állományról, készpénz-halmozásról és jövedelmekről beszélgetnek kollégáink, Csabai Károly, Dobos Zoltán, Mester Nándor és Székely Sarolta.
Makro / Külgazdaság Kövér László elárulta, mit gondol Ukrajnáról
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 18:44
Az energetikai függés problémáját egyidejűleg és úgy kell megoldani, hogy az ne eredményezzen egy másik egyoldalú függést - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pozsonyban a V4-es országok parlamenti elnökeinek találkozóján.
Makro / Külgazdaság Hiába fenyegetnek az oroszok, Ukrajna EU-tag lesz
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 18:23
Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Kijevben, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság 54 éves rekord dőlt meg Amerikában
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 17:07
Az Egyesült Államokban az elemzők által vártnál jóval több új munkahely jött létre idén januárban a nem mezőgazdasági ágazatokban, miközben a munkanélküliségi ráta közel 54 éves mélypontra süllyedt.
Makro / Külgazdaság Még több tankot kap Ukrajna Németországtól, csak van velük némi gond
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 16:43
Rövid időn belül kapnak 29 darab Leopard 1-es harckocsit. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: na, ugye!
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 15:58
A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz! - írta Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-bejegyzésben Ursula von der Leyen és Manfred Weber határvédelemmel kapcsolatos megnyilatkozásaira reagálva.
Makro / Külgazdaság A NATO merész lépése Ázsiában
Káncz Csaba | 2023. február 3. 15:37
Északkelet-Ázsia törékeny biztonságpolitikai helyzete Dél-Korea és Japán számára is szükségessé teszi a NATO-val való szorosabb kapcsolatok kiépítését. Tokió és Szöul egyaránt kifejezte, hogy Európa biztonsága Ázsiához kötődik, amint Oroszország szoros biztonságpolitikai kapcsolatokat ápol Kínával és Észak-Koreával. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Hónapok óta romlik az orosz szolgáltatóipar teljesítménye
Privátbankár.hu | 2023. február 3. 14:49
Negyedik hónapja csökkent az orosz szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe (BMI) januárban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG