Két, nagy erejű földrengés – a Richter-skála szerinti 7,8-as és 7,5-ös erősségű – az épületek minden típusát, újakat és régieket egyaránt óriási számban döntött romba, és több tízezer ember halálát okozta Törökország délkeleti és Szíria északi részén.
A kialakult borzalmas helyzet körüli aggodalmakat, ha lehet, tovább fokozza, hogy még a legújabb lakóházak közül is sokat porig romboltak a rengések, ami sürgős kérdéseket vet fel az épületbiztonsági előírásokkal kapcsolatban.
A modern építési megoldásoknak biztosítaniuk kell, hogy az épületek legyenek képesek ellenállni az ilyen erősségű rengéseknek. A korábbi katasztrófákat követő szabályozásoknak pedig elő kellett volna írniuk, hogy az effajta védelmet beépítsék.
Több olyan tavaly átadott épület is romba dőlt, amelynek hirdetésében az szerepelt, hogy „a legújabb földrengésvédelmi előírásoknak megfelelően épült”, emellett „a felhasznált anyagok és a kivitelezés minősége első osztályú” volt. Ezekről most dühödt posztok terjednek a közösségi médiában.
A nemrégiben történt építés azt feltételezi, hogy a legfrissebb, 2018-as szabványok szerint kellett volna kivitelezni, amelyek a földrengésveszélyes régiókban lévő építmények esetében megkövetelik, hogy acélrudakkal megerősített, kiváló minőségű betont használjanak. Az oszlopokat és gerendákat úgy kell elosztani, hogy hatékonyan elnyeljék a földrengések hatását.
Iskenderun kikötővárosában egy egész 2019-ben átadott lakótömb semmisült meg. A 16 emeletes épület oldala és hátsó része teljesen összeomlott, és a tömbnek csak egy darabja áll. Az átadás dátuma ebben az esetben is azt feltételezi, hogy a legfrissebb szabványoknak megfelelően kellett volna épülnie.
Antakyában egy 2019 novemberében elkészült kilencemeletes lakókomplexum nagy része összedőlt, holott a kivitelező, Ser-Al Construction tulajdonosa, Servet Atlas, egy átadásra készült videóban éppen azt hangsúlyozza, hogy a Guclu Bahce City projekt „különleges a helyszín és az építési minőség szempontjából”. A földrengés hatására a városban szinte egyetlen épület sem maradt épségben.
Mivel a katasztrófa sújtotta régióban ennyi épület dőlt össze, Törökországban sokan kétségüknek adnak hangot az építési előírásokkal, és azok betartásával kapcsolatban.
Bár a rengések erősek voltak, a szakértők szerint a megfelelően megépített épületeknek állva kellett volna maradniuk.
„A földrengés maximális intenzitása heves volt, de nem akkora, hogy a jól megépített épületek összedőljenek” – állította David Alexander professzor, a University College London vészhelyzet-tervezés és -kezelés szakértője a BBC számára adott interjúban. Emellett hozzátette, hogy
„a legtöbb helyen a rengés mértékéből, és az összeomlott több ezer épületből arra következtethetünk, hogy szinte egyik sem felel meg az észszerűen elvárható földrengésvédelmi építési előírásoknak.”
Fittyet hányhattak az építési előírásoknak, Japánban ilyen nem történhet
Az építési előírásokat a korábbi katasztrófákat követően szigorították, többek között az ország északnyugati részén, Izmit város környékén 1999-ben bekövetkezett földrengést követően, amelyben 17 ezer ember vesztette életét. Feltételezhető azonban, hogy a törvényeket – beleértve a 2018-ban meghatározott legújabb szabványokat is – nem, vagy rosszul hajtották végre. Emellett vannak olyan épületek is, amelyek a korábbi nagy földrengés során megrongálódtak, de utólagos megerősítés nélkül lettek felújítva.
Japánban és a térség más országaiban, ahol emberek milliói élnek sűrűn lakott magasépületekben, annak ellenére, hogy többször is súlyos földrengések voltak, a megfelelő építési előírások, és azok betartása nagyrészt szavatolják az emberek biztonságát katasztrófák esetén.
Az építési biztonsági követelmények az épület használatától és a földrengésveszélyes területekhez való közelségétől függően változnak: az egyszerű megerősítéstől kezdve, az épületbe épített mozgáscsillapítókon át, az egész szerkezetnek óriási labdaszerű lengéscsillapítókra helyezéséig, amelyek elszigetelik azt a talaj mozgásától.
Botrány: díjfizetés ellenében az előírások alól mentességet adnak!
Törökországban azonban a kormány időszakosan „építési amnesztiát” biztosít – gyakorlatilag díjfizetés ellenében törvényes mentességeket ad az előírt biztonsági tanúsítványok nélkül felhúzott épületek számára. Ezeket az 1960-as évek óta fogadják el, de még 2018-as példát is találni ilyenre.
Ezen eljárás ellenzői régóta figyelmeztetnek arra, hogy az ilyen amnesztiák katasztrófához vezethetnek egy nagyobb földrengés esetén.
Pelin Pınar Giritlioğlu, a Török Építészkamarák és Várostervezők isztambuli vezetője szerint a dél-törökországi földrengési övezetben akár 75 ezer épület is építési amnesztiát kapott.
Néhány nappal a legutóbbi katasztrófa előtt a török média arról számolt be, hogy a parlament jóváhagyására vár egy új törvénytervezet, amely újabb amnesztiát biztosítana a közelmúltban végzett építkezésekre.
Celal Sengor geológus az év elején azt mondta, hogy
az ilyen építési amnesztiák elfogadása egy törésvonalakkal szabdalt országban „bűncselekménynek” számít.
Izmir tartományban – a 2020-as földrengés óta – 672 ezer épület részesült amnesztiában – állítja a BBC egy korábbi, törökországi jelentése.
A Környezetvédelmi és Urbanizációs Minisztérium szerint 2018-ban a törökországi épületek több mint 50 százaléka – közel 13 millió épület – az előírások megsértésével épült.
Terméskő kerül a Dunába. 
