5p

A törökországi földrengésben összedőlt rengeteg, részben új építésű ház miatt hihetetlen düh támadt a török lakosság körében. Kiderült, mi az oka, hogy a térségben gyakori földrengések ellenére ennyi épület dőlt romba.

Két, nagy erejű földrengés – a Richter-skála szerinti 7,8-as és 7,5-ös erősségű – az épületek minden típusát, újakat és régieket egyaránt óriási számban döntött romba, és több tízezer ember halálát okozta Törökország délkeleti és Szíria északi részén.

A kialakult borzalmas helyzet körüli aggodalmakat, ha lehet, tovább fokozza, hogy még a legújabb lakóházak közül is sokat porig romboltak a rengések, ami sürgős kérdéseket vet fel az épületbiztonsági előírásokkal kapcsolatban.

A modern építési megoldásoknak biztosítaniuk kell, hogy az épületek legyenek képesek ellenállni az ilyen erősségű rengéseknek. A korábbi katasztrófákat követő szabályozásoknak pedig elő kellett volna írniuk, hogy az effajta védelmet beépítsék.

Több olyan tavaly átadott épület is romba dőlt, amelynek hirdetésében az szerepelt, hogy „a legújabb földrengésvédelmi előírásoknak megfelelően épült”, emellett „a felhasznált anyagok és a kivitelezés minősége első osztályú” volt. Ezekről most dühödt posztok terjednek a közösségi médiában.

Mentőalakulatok tagjai túlélők után kutatnak egy összedőlt épület romjai között a délkelet-törökországi Adanában. Fotó: MTI/AP/Huszein Malla
Mentőalakulatok tagjai túlélők után kutatnak egy összedőlt épület romjai között a délkelet-törökországi Adanában. Fotó: MTI/AP/Huszein Malla

A nemrégiben történt építés azt feltételezi, hogy a legfrissebb, 2018-as szabványok szerint kellett volna kivitelezni, amelyek a földrengésveszélyes régiókban lévő építmények esetében megkövetelik, hogy acélrudakkal megerősített, kiváló minőségű betont használjanak. Az oszlopokat és gerendákat úgy kell elosztani, hogy hatékonyan elnyeljék a földrengések hatását.

Iskenderun kikötővárosában egy egész 2019-ben átadott lakótömb semmisült meg. A 16 emeletes épület oldala és hátsó része teljesen összeomlott, és a tömbnek csak egy darabja áll. Az átadás dátuma ebben az esetben is azt feltételezi, hogy a legfrissebb szabványoknak megfelelően kellett volna épülnie.

Antakyában egy 2019 novemberében elkészült kilencemeletes lakókomplexum nagy része összedőlt, holott a kivitelező, Ser-Al Construction tulajdonosa, Servet Atlas, egy átadásra készült videóban éppen azt hangsúlyozza, hogy a Guclu Bahce City projekt „különleges a helyszín és az építési minőség szempontjából”. A földrengés hatására a városban szinte egyetlen épület sem maradt épségben.

Mivel a katasztrófa sújtotta régióban ennyi épület dőlt össze, Törökországban sokan kétségüknek adnak hangot az építési előírásokkal, és azok betartásával kapcsolatban.

Bár a rengések erősek voltak, a szakértők szerint a megfelelően megépített épületeknek állva kellett volna maradniuk.

„A földrengés maximális intenzitása heves volt, de nem akkora, hogy a jól megépített épületek összedőljenek” – állította David Alexander professzor, a University College London vészhelyzet-tervezés és -kezelés szakértője a BBC számára adott interjúban. Emellett hozzátette, hogy

„a legtöbb helyen a rengés mértékéből, és az összeomlott több ezer épületből arra következtethetünk, hogy szinte egyik sem felel meg az észszerűen elvárható földrengésvédelmi építési előírásoknak.”

Fittyet hányhattak az építési előírásoknak, Japánban ilyen nem történhet

Az építési előírásokat a korábbi katasztrófákat követően szigorították, többek között az ország északnyugati részén, Izmit város környékén 1999-ben bekövetkezett földrengést követően, amelyben 17 ezer ember vesztette életét. Feltételezhető azonban, hogy a törvényeket – beleértve a 2018-ban meghatározott legújabb szabványokat is – nem, vagy rosszul hajtották végre. Emellett vannak olyan épületek is, amelyek a korábbi nagy földrengés során megrongálódtak, de utólagos megerősítés nélkül lettek felújítva. 

Légi felvétel a pusztítás nyomairól a földrengés sújtotta délkelet-törökországi Kahramanmarasban. Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Légi felvétel a pusztítás nyomairól a földrengés sújtotta délkelet-törökországi Kahramanmarasban. Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Japánban és a térség más országaiban, ahol emberek milliói élnek sűrűn lakott magasépületekben, annak ellenére, hogy többször is súlyos földrengések voltak, a megfelelő építési előírások, és azok betartása nagyrészt szavatolják az emberek biztonságát katasztrófák esetén.

Az építési biztonsági követelmények az épület használatától és a földrengésveszélyes területekhez való közelségétől függően változnak: az egyszerű megerősítéstől kezdve, az épületbe épített mozgáscsillapítókon át, az egész szerkezetnek óriási labdaszerű lengéscsillapítókra helyezéséig, amelyek elszigetelik azt a talaj mozgásától.

Botrány: díjfizetés ellenében az előírások alól mentességet adnak!

Törökországban azonban a kormány időszakosan „építési amnesztiát” biztosít – gyakorlatilag díjfizetés ellenében törvényes mentességeket ad az előírt biztonsági tanúsítványok nélkül felhúzott épületek számára. Ezeket az 1960-as évek óta fogadják el, de még 2018-as példát is találni ilyenre.

Ezen eljárás ellenzői régóta figyelmeztetnek arra, hogy az ilyen amnesztiák katasztrófához vezethetnek egy nagyobb földrengés esetén.

Pelin Pınar Giritlioğlu, a Török Építészkamarák és Várostervezők isztambuli vezetője szerint a dél-törökországi földrengési övezetben akár 75 ezer épület is építési amnesztiát kapott.

Néhány nappal a legutóbbi katasztrófa előtt a török média arról számolt be, hogy a parlament jóváhagyására vár egy új törvénytervezet, amely újabb amnesztiát biztosítana a közelmúltban végzett építkezésekre.

Celal Sengor geológus az év elején azt mondta, hogy

az ilyen építési amnesztiák elfogadása egy törésvonalakkal szabdalt országban „bűncselekménynek” számít.

Izmir tartományban – a 2020-as földrengés óta – 672 ezer épület részesült amnesztiában – állítja a BBC egy korábbi, törökországi jelentése.

A Környezetvédelmi és Urbanizációs Minisztérium szerint 2018-ban a törökországi épületek több mint 50 százaléka – közel 13 millió épület – az előírások megsértésével épült.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Részvény, arany vagy ingatlan: mibe fektessünk válság idején?
Imre Lőrinc | 2025. október 9. 18:31
Válságról-válságra éljük az életünket, az elmúlt hat-hét évben teljesen más viszonyok alakultak ki a globális gazdaságban, mint a megelőző évtizedekben – hangzott el a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Befektetői Klubon. A portfóliókat is ennek tudatában érdemes kialakítani: ideje lehet növelni a reáleszközök súlyát, és az sem mindig egyértelmű, hogy a kötvény lesz a nyerő befektetés.
Makro / Külgazdaság Ezt üzenték a horvátok a Molnak az Adria kőolajvezetékről
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 16:55
A Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat nem eladó, ilyen lehetőséget a kormány nem fontolgat – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kabinet ülésén.
Makro / Külgazdaság Szavazzon! Ön szerint mekkora az élelmiszerek inflációja Magyarországon?
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 14:01
Vajon a hivatalos adatok megfelelnek az érzékelt inflációnak? Most kiderül.
Makro / Külgazdaság Kína már nem dilemmázik, kőkemény szigorításokat hoz
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 13:21
Ezek a ritka földfémek kulcsfontosságúak számos high-tech termék gyártásához.
Makro / Külgazdaság Ennek örülhetnek Németországban
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 11:29
Németország külkereskedelmi többlete a vártnál jelentősebben nőtt augusztusban júliushoz képest, amikor a behozatal csökkenése gyorsult, a kivitelé némileg lassult a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis honlapjára csütörtökön fölkerült adatok alapján.
Makro / Külgazdaság Csaba László: A nekünk járó uniós pénzek maximum 10-15 százalékát lehet egy kormányváltás után hazahozni
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. október 9. 10:30
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az október 8-ai élő műsorunk vendége volt. Az 5. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 85. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Felkúsznak az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 10:15
Bár nem változnak az üzemanyagok nagykereskedelmi árai, a kutakon csütörtökön a benzin és a gázolaj is átlagban 1 forinttal kerül többe.
Makro / Külgazdaság Bizonygatják az oroszok, hogy nem okoztak fennakadást az ukrán dróntámadások
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 19:44
Az olajfinomítók csúcsra járnak.
Makro / Külgazdaság Nagy volt az egyetértés Varga Mihályék közt
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:28
Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.
Makro / Külgazdaság Nem hiszi el, hogy mekkora a költségvetési hiány
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 12:35
A kamatkifizetés okoz sok kiadást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG