Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, volt jegybankelnök, az MKT alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján a válsággal kapcsolatban elmondta, hogy az euró stabil és tartalékvaluta-szerepét nem veszélyezteti a krízis. Az adósságváláság azonban érinti a szuverén adósokat, a bankokat és végeredményben a háztartásokat is. Ellentmondásként értékelte a szakértő, hogy a fundamentumok jók, miközben a szuverén kockázat nagy.

Pánik és túlkorrekció a piacokon

Bod Péter Ákos véleménye szerint a tőkepiacok gyakran pánikszerűen viselkednek, és erőteljesen hajlamosak a félreárazásra is. A 10 éves állampapírhozamokat tekintve felhívta a figyelmet arra, hogy a tőkepiac először eltekint a létező kockázatoktól, majd túlkorrigálás jellemzi. Jelenleg pánik-közeli helyzet jellemzi a pénz tulajdonosokat. A hitelminősítők a kisbefektetőknek nyújtanak elsősorban információkat, a nagybefektetők nem a hitelminősítőktől értesülnek a gazdaságok helyzeteiről. Erre jó példával szolgál Franciaország, amit a befektetők jelentős mértékben másként áraznak, mint ami a hitelminősítők értékeléséből következne.

Jó adósok vagyunk-e?

Bod Péter Ákos véleménye szerint az állam adóbehajtási képességéből és az állam fizetési hajlandóságából lehet következtetni arra, hogy egy adott állam rossz adós-e vagy jó. A magyar szuverén adósságkockázattal kapcsolatban a volt jegybankelnök magyar fundamentumokról szólva elmondta, vegyes a kép: egy részük jó, egy részük pedig kevésbé. A magyar állam fizetési hajlandóságával kapcsolatban azonban kifejtette, hogy egy sor intézkedés ütött rést a hajlandóságon, ezek közé a tényezők közé tartozik például a bankadó, a válságadó és a végtörlesztés.

"Kudarc a magyar út"

A magyar "különút" kudarcának oka véleménye szerint a kevés az innovatív és sok avitt megoldás. A növekedés elrugaszkodása nem sikerült, a végtörlesztés kevés nyereséget hozott, viszont kiprovokált egy leminősítést és visszahozta az IMF-et. A növekedési terv véleménye szerint egy tévút, az újraiparosítás helyett a lazítás irányába kellene elmozdulnia a gazdaságpolitikának.

Vértes: elvesztettük a hitelességünket

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a konferencián elmondta, hogy régóta leszakadóban van a magyar gazdaság, azonban hirtelen olyan helyzetbe kerültünk, amikor egy újabb látványos lecsúszási veszélyek fenyegetnek. Véleménye szerint Magyarország problémájának a lényege a hitelesség elvesztése. A nemzetközi kilengések nem indokolják a magyar adósságkockázat ilyen mértékű zuhanását.

"Hol a jogbiztonság?"

Vértes András szerint nem az a baj, hogy nem szokványos, hanem az, hogy hibás a magyar gazdaságpolitika. A szakértő kiemelte, hogy a költségvetési lazítás ellenére sem gyorsult a gazdaság, a magánnyugdíjak nélkül számolva 6-7 százalékos deficit lehet év végére. Az egyik legnagyobb problémaként értékelte, hogy nincs jogbiztonság és kiszámíthatóság Magyarországon, továbbá kevés az előremutató strukturális reform, és hiányzik a szakmai konzultáció is. Vértes András szerint 2012-ben hatalmas restrikció várható a költségvetésben, amely a recesszió irányába mutat. Jövőre vélhetően -1 % lesz a GDP növekedési üteme, melyet több konjunktúra index is megerősít.

Nagy árat fizetünk az egykulcsos adórendszerért

Vértes szerint a hazai és a külföldi befektetők is elbizonytalanodtak, mindemellett az szja-csökkentést irdatlan áldozatokkal finanszírozzuk. az adócsökkentés eredménye, hogy 2012-re nőni fog az adóterhelés. A gazdaságpolitikai intézkedések hatására a társadalom szegény része jövedelmet, a gazdagabb része vagyont vesztett. Problémaként jelölte meg a szakértő, hogy a  piaci megoldások helyett állami terjeszkedés tapasztalható (nyugdíj, Mol, Rába).

Vértes András szerint a problémák megoldására új cél és eszközrendszer kell, és a jogbiztonság megerősítése szükséges. Külön felhívta a figyelmet a jogbiztonság megerősítésére, mert komolyan kell venni a nemzetközi intézmények jelzéseit, utalva arra, hogy az S&P az intézményi kockázatokkal indokolta a leminősítés lehetőségét, a hitelminősítő kiemelte az alkotmányt és a független intézmények szabadságfokának csorbítását.

IMF-tárgyalások: az EU-tól kell tartanunk

Az IMF-tárgyalássokkal kapcsolatban elmondta, hogy az nehéz, lesz mert teljesen mások a felek kiindulópontjai, továbbá az EU várhatóan sokkal merevebb lesz bizonyos dolgokban, mint az IMF, mert az uniónak jogszabály kötelezettségei vannak.

A szakértő szerint megoldást a pénzügyi szektorral kötött fegyverszünet, a csökkenő bankteher és a végtörlesztés lezárása jelenthet. Véleménye szerint, ha jövőre is fennmarad a végtörlesztés, akkor a helyzet sokkal súlyosabbá fog válni. Vértes András szerint az adórendszerben is átalakításokat kell eszközölni: adórendszer tisztítása, ágazati adók kivezetése, kétkulcsos szja, vagy ingatlanadó bevezetése jelentheti a megoldást.

Vértes András szerint az eredményekből jól látható, hogy az elmúlt időszak gazdaságpolitikája nem hozott eredményt, muszáj rajta változtatni, különben súlyos következménnyel jár majd a folytatás. Véleménye szerint intézményi változásokkal együtt lehet megfordulni a zsákutcában.