Michael Gove - akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás elmaradásának esetére is - a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatójában leszögezte: mivel Nagy-Britannia kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából, a kereskedelmi szabályok mindenképpen megváltoznak az év végéig tartó átmeneti időszak száz nap múlva esedékes lejárta után.
Gove közölte: a kormányzati felmérések azt mutatják, hogy a brit vállalatok 78 százaléka tett már lépéseket a felkészülés érdekében, de alig 24 százalékuk tartja magát teljesen felkészültnek a változásokra. Ráadásul a felmérésekbe bevont üzleti vállalkozások 43 százaléka még mindig hisz abban, hogy az átmeneti időszakot meghosszabbítják, jóllehet ennek határideje régen lejárt - mondta a miniszter.
Nagy-Britannia január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek végéig a brit kormány átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. Az erről folyó tárgyalássorozat eddigi nyolc hivatalos fordulóján azonban nem sikerült érdemi előrelépést elérni, és Boris Johnson brit miniszterelnök a minap kijelentette: ha október 15-ig sem születik megállapodás, akkor ő nem lát esélyt arra, hogy lesz szabadkereskedelmi egyezmény Nagy-Britannia és az EU között.
Michael Gove az alsóházban tartott szerdai beszámolójában elmondta: ha az üzleti szektor nem készül fel az átmeneti időszak lejárta utáni változásokra, azt nemcsak az adott cégek szenvedik majd meg elszalasztott lehetőségek formájában, de a felkészültség hiánya potenciálisan sokkal szélesebb körű felfordulást is okozhat. A miniszter kijelentette: erre az eshetőségre készülve a kormány összeállított egy tervezetet az észszerűen elképzelhető legrosszabb forgatókönyvekről, amelyek azt vázolják, hogy elméletileg mit okozhat a felkészülés hiánya.
Gove hangsúlyozta: ez nem előrejelzés vagy jóslat, csak a lehetséges fejlemények gondos felmérése. A kabinetiroda vezetőjének ismertetése szerint a legrosszabb forgatókönyv-változat egy olyan becslésre épül, amelynek alapján a brit nagyvállatok 50-70 százaléka, a kis és a közepes üzleti vállalkozások 20-40 százaléka készül fel időben az új EU-követelmények szigorú alkalmazására.
E körülmények közepette a forgatókönyvmodell alapján a kamionok 30-60 százaléka érkezik meg a határra a szállított áru megfelelően kitöltött dokumentációjával; a többit a francia határőrizeti hatóságok visszafordítják, "eltömve" így a két fő kikötő, Dover és Calais közötti átkelő útvonalakat.
A brit kormány legrosszabb helyzeti forgatókönyve szerint ebben az esetben az átkelő forgalom e két kritikus jelentőségű kikötő között a normális szinthez képest 60-80 százalékkal visszaesik, és ilyen körülmények között akár hétezer kamion is feltorlódhat a Csatornához vezető délkelet-angliai utakon. Hasonló forgatókönyveket független londoni elemzőműhelyek is kidolgoztak.
A University College London (UCL) egyetem hatásvizsgálati jelentése például arra a következtetésre jutott, hogy járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon.
A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre. Egy másik patinás londoni egyetem, az Imperial College London vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy ha a francia oldalon minden egyes teherjárművet négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a brit oldalon, a Dover kikötőjébe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.
Egy olyan piaccal, ami a globális GDP közel 20 százalékát képviseli. 
