Michael Gove - akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás elmaradásának esetére is - a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatójában leszögezte: mivel Nagy-Britannia kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából, a kereskedelmi szabályok mindenképpen megváltoznak az év végéig tartó átmeneti időszak száz nap múlva esedékes lejárta után.
Gove közölte: a kormányzati felmérések azt mutatják, hogy a brit vállalatok 78 százaléka tett már lépéseket a felkészülés érdekében, de alig 24 százalékuk tartja magát teljesen felkészültnek a változásokra. Ráadásul a felmérésekbe bevont üzleti vállalkozások 43 százaléka még mindig hisz abban, hogy az átmeneti időszakot meghosszabbítják, jóllehet ennek határideje régen lejárt - mondta a miniszter.
Nagy-Britannia január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek végéig a brit kormány átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. Az erről folyó tárgyalássorozat eddigi nyolc hivatalos fordulóján azonban nem sikerült érdemi előrelépést elérni, és Boris Johnson brit miniszterelnök a minap kijelentette: ha október 15-ig sem születik megállapodás, akkor ő nem lát esélyt arra, hogy lesz szabadkereskedelmi egyezmény Nagy-Britannia és az EU között.
Michael Gove az alsóházban tartott szerdai beszámolójában elmondta: ha az üzleti szektor nem készül fel az átmeneti időszak lejárta utáni változásokra, azt nemcsak az adott cégek szenvedik majd meg elszalasztott lehetőségek formájában, de a felkészültség hiánya potenciálisan sokkal szélesebb körű felfordulást is okozhat. A miniszter kijelentette: erre az eshetőségre készülve a kormány összeállított egy tervezetet az észszerűen elképzelhető legrosszabb forgatókönyvekről, amelyek azt vázolják, hogy elméletileg mit okozhat a felkészülés hiánya.
Gove hangsúlyozta: ez nem előrejelzés vagy jóslat, csak a lehetséges fejlemények gondos felmérése. A kabinetiroda vezetőjének ismertetése szerint a legrosszabb forgatókönyv-változat egy olyan becslésre épül, amelynek alapján a brit nagyvállatok 50-70 százaléka, a kis és a közepes üzleti vállalkozások 20-40 százaléka készül fel időben az új EU-követelmények szigorú alkalmazására.
E körülmények közepette a forgatókönyvmodell alapján a kamionok 30-60 százaléka érkezik meg a határra a szállított áru megfelelően kitöltött dokumentációjával; a többit a francia határőrizeti hatóságok visszafordítják, "eltömve" így a két fő kikötő, Dover és Calais közötti átkelő útvonalakat.
A brit kormány legrosszabb helyzeti forgatókönyve szerint ebben az esetben az átkelő forgalom e két kritikus jelentőségű kikötő között a normális szinthez képest 60-80 százalékkal visszaesik, és ilyen körülmények között akár hétezer kamion is feltorlódhat a Csatornához vezető délkelet-angliai utakon. Hasonló forgatókönyveket független londoni elemzőműhelyek is kidolgoztak.
A University College London (UCL) egyetem hatásvizsgálati jelentése például arra a következtetésre jutott, hogy járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon.
A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre. Egy másik patinás londoni egyetem, az Imperial College London vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy ha a francia oldalon minden egyes teherjárművet négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a brit oldalon, a Dover kikötőjébe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
