Óriási politikai csatározás folyik az Európai Unióban, a dél-európai országok ugyanis olyan megoldást szeretnének, amely során támogatást kapnak. Ezzel szemben a takarékos négyek, vagyis az osztrák-svéd-dán-holland kvartett élesen elutasítja azt a Merkel-Macron tervet, amely a fenti szellemben fogant, vagyis nem hitelt adnának ennek keretében, hanem támogatást.
Az említett négy ország egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolta két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A probléma éppen az, hogy a járvány által erősebben érintett országok, Olaszország és Spanyolország így is úsznak az adósságban, és immár hosszú évek óta óriási probléma, hogy nem tudják érdemben csökkenteni annak szintjét.
Óriási adósságnövekedés várható
A probléma egyébként kétrétű, hiszen nem elég, hogy a járvány plusz forrásokat igényel az államok részéről, ami biztosan növeli az eladósodottságot, de ezen túl Európa szerte a gazdaság teljesítménye is visszaesik, ami miatt romlik a GDP arányos adósságmutató.
Az OECD meglehetősen pesszimista jóslattal rukkolt ki, szerintük ugyanis a leggazdagabb országoknak 17 ezer milliárd dollár extra államadósságot kell felvállalniuk a világjárvány gazdasági következményeinek leküzdése érdekében. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint a fentiek miatt az átlagos GDP arányos államadósság a mostani 109 százalékos szintről 137 százalékra fog felugrani.
A folyamatot egyébként saját országában a francia pénzügyminiszter a hétvégén jelezte: „az eladósodást választottuk, ami aggodalomra adhat okot, de a csőddel szemben, ami viszont katasztrofális lett volna”. Gérald Darmanin kizárta, hogy az adósságtörlesztés érdekében adóemelést hajtsanak végre. A megszorításokat sem tartja "észszerűnek" a tárcavezető akkor, amikor "a közegészségügy számára kell programot kidolgozni, emelni kell az ápolók fizetését és támogatni a gazdaságot".
Az intézkedések egyik következménye, hogy az év végére a francia államadósság meg fogja haladni a módosított költségvetésben tervezett GDP-arányos 115 százalékot - figyelmeztetett a tárcavezető, de pontos számot nem tudott mondani. A járvány előtt a kormány 100 százalék alatti adóssággal számolt.
A franciák helyzete nem egyedi, hiszen az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig az OECD legtehetősebb tagállamai mind óriási összegeket mozgósítottak a járvány ellensúlyozására. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a már bejelentett lépéseken túl akár további intézkedések is szükségesek lehetnek, ha a gazdasági fellendülés lassabb, mint sok közgazdász reméli.
Ennek kapcsán az amerikai jegybank, a Fed monetáris tanácsának korábbi tagja a Financial Timesnak azt mondta, nagyon nehéz azzal szembesülni, hogy a gyors visszapattanás nem következik be, de a gazdasági mutatók és a folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Szerinte el kell fogadni, hogy az általánosan várt V alakú pálya (vagyis az erőteljes visszaesést követően hasonló intenzitású gazdasági növekedés) nem fog bekövetkezni. Ez pedig a további gazdasági stimulusok mellett számos kérdést felvet a magas állami és magánadósság hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban.
Figyelmeztető a japán példa
Az OECD szakértői azt jelezték, hogy a kormányzati fiskális intézkedések a GDP 1-6 százaléka között szórnak, ám az adósság ennél nagyobb mértékben fog mindenhol növekedni. Az idei évre várható erős recesszió miatt ugyanis az adóbevételek jelentősen vissza fognak mindenhol esni. A növekvő adósságszintek problémát jelentenek a jövőben - figyelmeztetett Angel Gurría, az OECD főtitkára, bár azt is hozzátette, hogy most az országoknak nem emiatt kell aggódniuk, fontosabb, hogy túllegyünk a válságon.
A világ egyik legerősebb, ám hosszú ideje gyenge növekedést felmutatni képes gazdasága, Japán figyelmeztető példaként szolgálhat. A szigetország az 1990-es évek ingatlan és pénzügyi piacain kialakult lufi kidurranása óta számos gazdaságösztönző csomagot indított, de ezek sikere csak korlátozott volt. Ellenben a japán államadósság az évek alatt a GDP 240 százalékára szökött föl.
A túlzott mértékű adósság leküzdésére pedig nincs igazán jó recept, hiszen az államok előtt többnyire két út áll, vagy a bevételeiket növelik és megpróbálnak adót emelni, vagy a kiadásokat csökkentik és spórolnak a közszolgáltatásokon. Az adók emelését a tapasztalatok szerint csak patikamérlegen kimérve lehet végrehajtani, más esetben ugyanis recessziót okoz. A nagyon óvatos adóemelések viszont nem hoznak érdemi bevételnövekedést a költségvetésnek. A kiadások visszafogása kapcsán pedig a politikai szempontok játszanak szerepet: rövidebb időre lehet spórolni az egészségügyön vagy az oktatáson, ám ha ez tartós, akkor az a választásokon rendre vissza szokott köszönni.
Mi a helyzet Magyarországon?
A közelmúltban publikáltunk egy átfogó elemzést a kormányzati és jegybanki intézkedésekről. Ebből kiderült, hogy míg a jegybanki intézkedések jelentős részben új forrásokat jelentenek, addig a fiskális lépések inkább átcsoportosításból vagy uniós forrásból származnak.
A kormányzati kommunikáció alapján ugyan közel 2500 milliárd forintot mozgósítanak, amely a gazdaságvédelmi alap 1346 milliárd forintos és a járvány elleni védekezési alap 663 milliárd forintos tételei mellett a 420 milliárdos fejlesztési forrásokból áll, ám ezek nem terhelik a korábbi terveknél jobban a költségvetést.
A hiány ugyanakkor növekedni fog a kormány tervei szerint, hogy végül pontosan mennyivel, az a kedden bemutatásra kerülő módosított költségvetésből kiderül. Ahogy várhatóan az is, hogy a kormány mekkora államadóssággal számol. Igaz utóbbi kapcsán iránymutatást jelent a Költségvetési Tanács napokban publikált véleménye. Ők ugyanis azt jelezték, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2011-2019 közötti csökkenése 2020-ban várhatóan átmenetileg megfordul, és a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az államadósság-mutató értéke 72,6 százalékra nő. Ez azonban csak időleges lesz, hiszen az előrejelzések szerint 2021-ben – többek között a várható erőteljes gazdasági növekedés miatt – mérséklődik az adósság és a jövő év végére 69,3 százalékos szintet érhet el.
Ha ezeket az értékeket valóban képes lesz a magyar kormány tartani, akkor összességében viszonylag kis károkkal úszhatja meg a gazdaságunk a járvány miatti összeomlást. Arról nem is beszélve, hogy néhány hete ugyan kibocsátottunk devizakötvényt, de a finanszírozás összességében erősen eltolódott a forintforrások irányába. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők helyére a hazai intézmények és háztartások léptek, melynek köszönhetően még a megugró adósság finanszírozása sem kellene, hogy gondot jelentsen.
Azt persze nehéz előre jelezni, hogy mi történik akkor, ha a várt gyors visszarendeződés helyett valóban egy elhúzódó válságon kell átvergődni. Az adósság szerkezetének és a finanszírozás módjának az elmúlt években végrehajtott kedvező irányú módosítása összességében olyan hátteret ad, amely révén a magyar gazdaság ebben az esetben is jóval kisebb kockázatok elé néz, mint amivel az EU déli államainak kell megbirkózniuk.
Nincs kétség, ez a forint éve. 
