BUX
35 931.52
-0.80%
-291.00
OTP
10 760.00
-1.28%
-140.00
MOL
1 858.00
-0.11%
-2.00
RICHTER
6 795.00
-1.45%
-100.00
MTELEKOM
385.00
+1.18%
+4.00
 
2020. május 26. 06:07

A járvány sújtotta gazdagabb államok vaskos gazdasági mentőcsomagokat állítottak össze annak érdekében, hogy a járvány lecsengését követően a gazdasági élet mihamarabb visszatérjen a korábbi kerékvágásba. A tűzoltás elmúltával viszont óriás adóssághegy marad, amelynek kezelése komoly kihívással járhat.

Óriási politikai csatározás folyik az Európai Unióban, a dél-európai országok ugyanis olyan megoldást szeretnének, amely során támogatást kapnak. Ezzel szemben a takarékos négyek, vagyis az osztrák-svéd-dán-holland kvartett élesen elutasítja azt a Merkel-Macron tervet, amely a fenti szellemben fogant, vagyis nem hitelt adnának ennek keretében, hanem támogatást.

Az említett négy ország egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolta két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A probléma éppen az, hogy a járvány által erősebben érintett országok, Olaszország és Spanyolország így is úsznak az adósságban, és immár hosszú évek óta óriási probléma, hogy nem tudják érdemben csökkenteni annak szintjét.

Óriási adósságnövekedés várható

A probléma egyébként kétrétű, hiszen nem elég, hogy a járvány plusz forrásokat igényel az államok részéről, ami biztosan növeli az eladósodottságot, de ezen túl Európa szerte a gazdaság teljesítménye is visszaesik, ami miatt romlik a GDP arányos adósságmutató.

Az OECD meglehetősen pesszimista jóslattal rukkolt ki, szerintük ugyanis a leggazdagabb országoknak 17 ezer milliárd dollár extra államadósságot kell felvállalniuk a világjárvány gazdasági következményeinek leküzdése érdekében. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint a fentiek miatt az átlagos GDP arányos államadósság a mostani 109 százalékos szintről 137 százalékra fog felugrani.

Időzített bombaként ketyeg majd a növekvő adósság? Időzített bombaként ketyeg majd a növekvő adósság?

A folyamatot egyébként saját országában a francia pénzügyminiszter a hétvégén jelezte: „az eladósodást választottuk, ami aggodalomra adhat okot, de a csőddel szemben, ami viszont katasztrofális lett volna”. Gérald Darmanin kizárta, hogy az adósságtörlesztés érdekében adóemelést hajtsanak végre. A megszorításokat sem tartja "észszerűnek" a tárcavezető akkor, amikor "a közegészségügy számára kell programot kidolgozni, emelni kell az ápolók fizetését és támogatni a gazdaságot".

Az intézkedések egyik következménye, hogy az év végére a francia államadósság meg fogja haladni a módosított költségvetésben tervezett GDP-arányos 115 százalékot - figyelmeztetett a tárcavezető, de pontos számot nem tudott mondani. A járvány előtt a kormány 100 százalék alatti adóssággal számolt.

A franciák helyzete nem egyedi, hiszen az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig az OECD legtehetősebb tagállamai mind óriási összegeket mozgósítottak a járvány ellensúlyozására. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a már bejelentett lépéseken túl akár további intézkedések is szükségesek lehetnek, ha a gazdasági fellendülés lassabb, mint sok közgazdász reméli.

Ennek kapcsán az amerikai jegybank, a Fed monetáris tanácsának korábbi tagja a Financial Timesnak azt mondta, nagyon nehéz azzal szembesülni, hogy a gyors visszapattanás nem következik be, de a gazdasági mutatók és a folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Szerinte el kell fogadni, hogy az általánosan várt V alakú pálya (vagyis az erőteljes visszaesést követően hasonló intenzitású gazdasági növekedés) nem fog bekövetkezni. Ez pedig a további gazdasági stimulusok mellett számos kérdést felvet a magas állami és magánadósság hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban.

Figyelmeztető a japán példa

Az OECD szakértői azt jelezték, hogy a kormányzati fiskális intézkedések a GDP 1-6 százaléka között szórnak, ám az adósság ennél nagyobb mértékben fog mindenhol növekedni. Az idei évre várható erős recesszió miatt ugyanis az adóbevételek jelentősen vissza fognak mindenhol esni. A növekvő adósságszintek problémát jelentenek a jövőben - figyelmeztetett Angel Gurría, az OECD főtitkára, bár azt is hozzátette, hogy most az országoknak nem emiatt kell aggódniuk, fontosabb, hogy túllegyünk a válságon.

A világ egyik legerősebb, ám hosszú ideje gyenge növekedést felmutatni képes gazdasága, Japán figyelmeztető példaként szolgálhat. A szigetország az 1990-es évek ingatlan és pénzügyi piacain kialakult lufi kidurranása óta számos gazdaságösztönző csomagot indított, de ezek sikere csak korlátozott volt. Ellenben a japán államadósság az évek alatt a GDP 240 százalékára szökött föl.

A túlzott mértékű adósság leküzdésére pedig nincs igazán jó recept, hiszen az államok előtt többnyire két út áll, vagy a bevételeiket növelik és megpróbálnak adót emelni, vagy a kiadásokat csökkentik és spórolnak a közszolgáltatásokon. Az adók emelését a tapasztalatok szerint csak patikamérlegen kimérve lehet végrehajtani, más esetben ugyanis recessziót okoz. A nagyon óvatos adóemelések viszont nem hoznak érdemi bevételnövekedést a költségvetésnek. A kiadások visszafogása kapcsán pedig a politikai szempontok játszanak szerepet: rövidebb időre lehet spórolni az egészségügyön vagy az oktatáson, ám ha ez tartós, akkor az a választásokon rendre vissza szokott köszönni.

Mi a helyzet Magyarországon?

A közelmúltban publikáltunk egy  átfogó elemzést a kormányzati és jegybanki intézkedésekről. Ebből kiderült, hogy míg a jegybanki intézkedések jelentős részben új forrásokat jelentenek, addig a fiskális lépések inkább átcsoportosításból vagy uniós forrásból származnak.

A kormányzati kommunikáció alapján ugyan közel 2500 milliárd forintot mozgósítanak, amely a gazdaságvédelmi alap 1346 milliárd forintos és a járvány elleni védekezési alap 663 milliárd forintos tételei mellett a 420 milliárdos fejlesztési forrásokból áll, ám ezek nem terhelik a korábbi terveknél jobban a költségvetést.

A hiány ugyanakkor növekedni fog a kormány tervei szerint, hogy végül pontosan mennyivel, az a kedden bemutatásra kerülő módosított költségvetésből kiderül. Ahogy várhatóan az is, hogy a kormány mekkora államadóssággal számol. Igaz utóbbi kapcsán iránymutatást jelent a Költségvetési Tanács napokban publikált véleménye. Ők ugyanis azt jelezték, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2011-2019 közötti csökkenése 2020-ban várhatóan átmenetileg megfordul, és a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az államadósság-mutató értéke 72,6 százalékra nő. Ez azonban csak időleges lesz, hiszen az előrejelzések szerint 2021-ben – többek között a várható erőteljes gazdasági növekedés miatt – mérséklődik az adósság és a jövő év végére 69,3 százalékos szintet érhet el.

Ha ezeket az értékeket valóban képes lesz a magyar kormány tartani, akkor összességében viszonylag kis károkkal úszhatja meg a gazdaságunk a járvány miatti összeomlást. Arról nem is beszélve, hogy néhány hete ugyan kibocsátottunk devizakötvényt, de a finanszírozás összességében erősen eltolódott a forintforrások irányába. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők helyére a hazai intézmények és háztartások léptek, melynek köszönhetően még a megugró adósság finanszírozása sem kellene, hogy gondot jelentsen.

Azt persze nehéz előre jelezni, hogy mi történik akkor, ha a várt gyors visszarendeződés helyett valóban egy elhúzódó válságon kell átvergődni. Az adósság szerkezetének és a finanszírozás módjának az elmúlt években végrehajtott kedvező irányú módosítása összességében olyan hátteret ad, amely révén a magyar gazdaság ebben az esetben is jóval kisebb kockázatok elé néz, mint amivel az EU déli államainak kell megbirkózniuk.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Az angol királyi ház rémálma – rács mögött a Moszad tisztje
Káncz Csaba | 2020. július 5. 18:45
Epstein volt üzlettársa szerint Maxwell „mindent tud” és „neveket fog feldobni az FBI-nak”.  Az amerikai ügyészek most felszólították András herceget, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ősszel jöhet a fordulat a német gazdaságban
Privátbankár.hu / MTI | 2020. július 5. 15:50
Rövidesen megáll a gazdasági visszaesés Németországban, és legkésőbb októbertől ismét elindul a növekedés - mondta a szövetségi kormány gazdasági minisztere egy vasárnapi lapinterjúban.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály szerint a gazdaság és a védekezés is fontos
MTI | 2020. július 5. 11:31
A kormány a jövő évi költségvetéssel egyszerre kívánja fenntartani a koronavírus-járvány elleni védekezési készültséget és minden erővel segíteni a gazdasági növekedést - mondta a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mely katások járhatnak a legrosszabbul a szigorítással
Baka F. Zoltán | 2020. július 4. 12:03
Igaza lett Parragh Lászlónak, aki már tavaly belengette, hogy a médiának van miért aggódnia.
Makro / Külgazdaság Az amerikaiak nemzeti ünnepén szólt be Donald Trump
MTI | 2020. július 4. 09:30
Az "amerikai forradalom" eltörlésének szándékával vádolta a Black Lives Matter mozgalom támogatóit az Egyesült Államok elnöke péntek este a dél-dakotai Mount Rushmore mellett elmondott ünnepi beszédében, amellyel megkezdődött a július 4-i nemzeti ünnepi rendezvények sorozata. Donald Trump úgy fogalmazott: ennek a baloldali kulturális forradalomnak a célja az amerikai forradalom eltörlése.
Makro / Külgazdaság Egyre értékesebb az MNB aranytartaléka
Csabai Károly | 2020. július 4. 06:31
A sárga nemesfém drágulásának köszönhetően ma dollárban számolva közel félmilliárdot, euróban kimutatva pedig még ennél is többet fialt a jegybanknak a 2018 őszén jelentősen megnövelt készlet – derül ki Matolcsy György jegybankelnöknek egy parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.
Makro / Külgazdaság Fehér és fekete nacionalizmus: Trump alatt tör ki a polgárháború? – A hét videója
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 20:01
A Fehér Ház elveszítheti a kontrollt az Egyesült Államokban zajló folyamatok felett, mondta el „A hét videója” rovatunkban Káncz Csaba.
Makro / Külgazdaság Csapatot cserél Macron: már meg is van az új kormányfő
Privátbankár.hu / MTI | 2020. július 3. 17:22
Emmanuel Macron hónapok óta kormányátalakításra készült. Most meglépte.
Makro / Külgazdaság Osztályozniuk kell a szüleiket az Erzsébet-táborozóknak
Kormos Olga | 2020. július 3. 15:59
A járványgörbe ellaposodásával beindultak a táborok, köztük az állami Erzsébet-táborok, ahol egy kicsit furcsa kérdőívet raknak a gyerekek elé, hogy töltsék ki. Egyes tanárok fel vannak háborodva, mások szerint hasznos adatok egy statisztikához, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint jogsértő.
Makro / Külgazdaság A török titkosszolgálat nagy akciója – szoros együttműködésben Iránnal
Káncz Csaba | 2020. július 3. 14:46
Teherán és Ankara több területen egyre szorosabban működik együtt, geostratégiai érdekeik hasonlóak. Megvizsgáljuk együttműködésüket Jemenben, Líbiában, a kurd kérdésben és Izrael kapcsán. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél