7p

A járvány sújtotta gazdagabb államok vaskos gazdasági mentőcsomagokat állítottak össze annak érdekében, hogy a járvány lecsengését követően a gazdasági élet mihamarabb visszatérjen a korábbi kerékvágásba. A tűzoltás elmúltával viszont óriás adóssághegy marad, amelynek kezelése komoly kihívással járhat.

Óriási politikai csatározás folyik az Európai Unióban, a dél-európai országok ugyanis olyan megoldást szeretnének, amely során támogatást kapnak. Ezzel szemben a takarékos négyek, vagyis az osztrák-svéd-dán-holland kvartett élesen elutasítja azt a Merkel-Macron tervet, amely a fenti szellemben fogant, vagyis nem hitelt adnának ennek keretében, hanem támogatást.

Az említett négy ország egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolta két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A probléma éppen az, hogy a járvány által erősebben érintett országok, Olaszország és Spanyolország így is úsznak az adósságban, és immár hosszú évek óta óriási probléma, hogy nem tudják érdemben csökkenteni annak szintjét.

Óriási adósságnövekedés várható

A probléma egyébként kétrétű, hiszen nem elég, hogy a járvány plusz forrásokat igényel az államok részéről, ami biztosan növeli az eladósodottságot, de ezen túl Európa szerte a gazdaság teljesítménye is visszaesik, ami miatt romlik a GDP arányos adósságmutató.

Az OECD meglehetősen pesszimista jóslattal rukkolt ki, szerintük ugyanis a leggazdagabb országoknak 17 ezer milliárd dollár extra államadósságot kell felvállalniuk a világjárvány gazdasági következményeinek leküzdése érdekében. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint a fentiek miatt az átlagos GDP arányos államadósság a mostani 109 százalékos szintről 137 százalékra fog felugrani.

Időzített bombaként ketyeg majd a növekvő adósság?
Időzített bombaként ketyeg majd a növekvő adósság?

A folyamatot egyébként saját országában a francia pénzügyminiszter a hétvégén jelezte: „az eladósodást választottuk, ami aggodalomra adhat okot, de a csőddel szemben, ami viszont katasztrofális lett volna”. Gérald Darmanin kizárta, hogy az adósságtörlesztés érdekében adóemelést hajtsanak végre. A megszorításokat sem tartja "észszerűnek" a tárcavezető akkor, amikor "a közegészségügy számára kell programot kidolgozni, emelni kell az ápolók fizetését és támogatni a gazdaságot".

Az intézkedések egyik következménye, hogy az év végére a francia államadósság meg fogja haladni a módosított költségvetésben tervezett GDP-arányos 115 százalékot - figyelmeztetett a tárcavezető, de pontos számot nem tudott mondani. A járvány előtt a kormány 100 százalék alatti adóssággal számolt.

A franciák helyzete nem egyedi, hiszen az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig az OECD legtehetősebb tagállamai mind óriási összegeket mozgósítottak a járvány ellensúlyozására. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a már bejelentett lépéseken túl akár további intézkedések is szükségesek lehetnek, ha a gazdasági fellendülés lassabb, mint sok közgazdász reméli.

Ennek kapcsán az amerikai jegybank, a Fed monetáris tanácsának korábbi tagja a Financial Timesnak azt mondta, nagyon nehéz azzal szembesülni, hogy a gyors visszapattanás nem következik be, de a gazdasági mutatók és a folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Szerinte el kell fogadni, hogy az általánosan várt V alakú pálya (vagyis az erőteljes visszaesést követően hasonló intenzitású gazdasági növekedés) nem fog bekövetkezni. Ez pedig a további gazdasági stimulusok mellett számos kérdést felvet a magas állami és magánadósság hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban.

Figyelmeztető a japán példa

Az OECD szakértői azt jelezték, hogy a kormányzati fiskális intézkedések a GDP 1-6 százaléka között szórnak, ám az adósság ennél nagyobb mértékben fog mindenhol növekedni. Az idei évre várható erős recesszió miatt ugyanis az adóbevételek jelentősen vissza fognak mindenhol esni. A növekvő adósságszintek problémát jelentenek a jövőben - figyelmeztetett Angel Gurría, az OECD főtitkára, bár azt is hozzátette, hogy most az országoknak nem emiatt kell aggódniuk, fontosabb, hogy túllegyünk a válságon.

A világ egyik legerősebb, ám hosszú ideje gyenge növekedést felmutatni képes gazdasága, Japán figyelmeztető példaként szolgálhat. A szigetország az 1990-es évek ingatlan és pénzügyi piacain kialakult lufi kidurranása óta számos gazdaságösztönző csomagot indított, de ezek sikere csak korlátozott volt. Ellenben a japán államadósság az évek alatt a GDP 240 százalékára szökött föl.

A túlzott mértékű adósság leküzdésére pedig nincs igazán jó recept, hiszen az államok előtt többnyire két út áll, vagy a bevételeiket növelik és megpróbálnak adót emelni, vagy a kiadásokat csökkentik és spórolnak a közszolgáltatásokon. Az adók emelését a tapasztalatok szerint csak patikamérlegen kimérve lehet végrehajtani, más esetben ugyanis recessziót okoz. A nagyon óvatos adóemelések viszont nem hoznak érdemi bevételnövekedést a költségvetésnek. A kiadások visszafogása kapcsán pedig a politikai szempontok játszanak szerepet: rövidebb időre lehet spórolni az egészségügyön vagy az oktatáson, ám ha ez tartós, akkor az a választásokon rendre vissza szokott köszönni.

Mi a helyzet Magyarországon?

A közelmúltban publikáltunk egy  átfogó elemzést a kormányzati és jegybanki intézkedésekről. Ebből kiderült, hogy míg a jegybanki intézkedések jelentős részben új forrásokat jelentenek, addig a fiskális lépések inkább átcsoportosításból vagy uniós forrásból származnak.

A kormányzati kommunikáció alapján ugyan közel 2500 milliárd forintot mozgósítanak, amely a gazdaságvédelmi alap 1346 milliárd forintos és a járvány elleni védekezési alap 663 milliárd forintos tételei mellett a 420 milliárdos fejlesztési forrásokból áll, ám ezek nem terhelik a korábbi terveknél jobban a költségvetést.

A hiány ugyanakkor növekedni fog a kormány tervei szerint, hogy végül pontosan mennyivel, az a kedden bemutatásra kerülő módosított költségvetésből kiderül. Ahogy várhatóan az is, hogy a kormány mekkora államadóssággal számol. Igaz utóbbi kapcsán iránymutatást jelent a Költségvetési Tanács napokban publikált véleménye. Ők ugyanis azt jelezték, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2011-2019 közötti csökkenése 2020-ban várhatóan átmenetileg megfordul, és a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az államadósság-mutató értéke 72,6 százalékra nő. Ez azonban csak időleges lesz, hiszen az előrejelzések szerint 2021-ben – többek között a várható erőteljes gazdasági növekedés miatt – mérséklődik az adósság és a jövő év végére 69,3 százalékos szintet érhet el.

Ha ezeket az értékeket valóban képes lesz a magyar kormány tartani, akkor összességében viszonylag kis károkkal úszhatja meg a gazdaságunk a járvány miatti összeomlást. Arról nem is beszélve, hogy néhány hete ugyan kibocsátottunk devizakötvényt, de a finanszírozás összességében erősen eltolódott a forintforrások irányába. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők helyére a hazai intézmények és háztartások léptek, melynek köszönhetően még a megugró adósság finanszírozása sem kellene, hogy gondot jelentsen.

Azt persze nehéz előre jelezni, hogy mi történik akkor, ha a várt gyors visszarendeződés helyett valóban egy elhúzódó válságon kell átvergődni. Az adósság szerkezetének és a finanszírozás módjának az elmúlt években végrehajtott kedvező irányú módosítása összességében olyan hátteret ad, amely révén a magyar gazdaság ebben az esetben is jóval kisebb kockázatok elé néz, mint amivel az EU déli államainak kell megbirkózniuk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az angol válogatott mellesleg megmentett egy brit iparágat
Bózsó Péter | 2024. július 15. 15:01
A labdarúgó-Eb 3 milliárd fonttal lendíti fel a brit gazdaságot, noha a kiskereskedelmi kilátások nem rózsásak.
Makro / Külgazdaság Két uniós biztos is lemondott
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 12:44
A román és a litván biztos július közepétől távozik posztjáról. 
Makro / Külgazdaság A választási show azonnal folytatódott a merénylet után: Trump egy ketrecharcos, aki nem fogja vissza magát, ha harapni kell
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 11:20
Rövid távon nyilván együttérzést, szimpátiát kelthet a Donald Trump ellen elkövetett merényletkísérlet, ám hosszabb távra van fontosabb kérdés. 
Makro / Külgazdaság Adatcunami jött Kínából
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 10:37
Kínában a lassult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés éves növekedése júniusban, amikor stagnált a munkanélküliség.
Makro / Külgazdaság Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség? Horn Gábort kérdezzük a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 09:58
A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke július 24-én, szerdán 15 óra 30-kor lesz a vendégünk. Akit nemcsak arról kérdezünk, hogy az önkormányzati és az európai parlamenti választások eredményeként mi várható a jövőben. Például Karácsony Gergely képes lesz-e az előző mandátumához képest nagyobbnak tűnő ellenszélben irányítani Budapestet és kitölteni az újabb öt évet, hanem azt is, hogy Magyar Péter mennyire tud profitálni az EP-sikerből, valóban ő és a pártja lehet az, aki leváltja Orbán Viktor Fideszét? Ugyanakkor – már csak tanári végzettsége és gyakorlata, valamint pedagógiai vezetői tapasztalatai okán is – a hazai oktatás helyzetét is kivesézzük.
Makro / Külgazdaság Závecz Tibor: Magyar Péter világosan látja, hogyan lehet a 2026-os választást megnyerni
Csabai Károly | 2024. július 15. 09:31
A ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője még azelőtt volt a Klasszis Klub vendége, hogy kiderült volna, a második újraszámlálás is Karácsony Gergely választási győzelmét hozta Vitézy Dáviddal szemben. Ám a beszélgetés egy része már a jövővel foglalkozott és nemcsak a fővárost illetően, hanem arról is bőven szó esett, milyen eredményt hozhatnak a 2026-os országgyűlési választások, például megbuktathatja-e Magyar Péter Tisza Pártja Orbán Viktor Fideszét. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 54. adását most visszahallgathatja.
Makro / Külgazdaság Bojkottot hirdetnének Magyarországgal szemben
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 09:04
Nem kérnek a Magyarország által rendezendő találkozóból. 
Makro / Külgazdaság Féloldalas bővülés a magyar építőiparban
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 08:30
Több mint 7 százalékkal nőtt az építőipari termelés májusban az egy évvel korábbihoz képest. 
Makro / Külgazdaság Trump hatalomra kerülése atomfegyverkezési versenyt indíthat el
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 07:13
Ha Donald Trump újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és visszavonhatja a USA védelmi ernyőjét Európa fölül, az számos országot újfajta biztonsági garancia szerzésére ösztönözné.
Makro / Külgazdaság Elbukni látszik Orbán Viktor missziója
Csabai Károly | 2024. július 15. 05:42
Hiába tesz meg ugyanis kormánya a saját állítása szerint mindent az infláció leszorításáért, és hirdeti hónapról hónapra fennen, hogy ez sikerült is, továbbra is azt látjuk, hogy Európában még mindig jóval több országban alacsonyabb az éves szintű fogyasztóiár-index, mint ahányban magasabb – derül ki az eddig napvilágra került júniusi adatok alapján készült Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG