|
| Donald Trump, az USA elnöke |
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tegnapi jelentése szerint a világ fegyvergyártása padlógázzal halad. A 100 legnagyobb gyártó tavaly is növelte eladásait, az amerikai gyártókkal az élen.
Növekvő amerikai dominancia
A világ 100 legnagyobb gyártója 2018 folyamán 420 milliárd dolláros értékesítést bonyolított le, amely 4,6 százalékkal haladja meg az előző évet. A tavalyi eladások elképesztő módon, 47 százalékkal haladják meg a 2002-es eladási adatokat.
Tizenhat év után először fordult elő tavaly, hogy a világon mind az öt legnagyobb fegyvergyártó amerikai volt - az amerikai cégek 59 százalékát kontrollálták a globális fegyverpiacnak. Az öt vezető amerikai vállalat bonyolította le a 100 legnagyobb gyártó összesített eladásainak 35 százalékát.
A Lockheed Martin továbbra is a világ legnagyobbja, 5,2 százalékkal növelve eladásait egy év alatt – az emelkedésért főképp a vitatott ár/érték arányú F-35-ös gépek amerikai- és külföldi eladásai voltak felelősek. A cég egymagában felelt a 100 legnagyobb vállalat összes eladásainak 11 százalékáért.
A világ második legnagyobb fegyvergyártója a Boeing, amely a jelentés szerint nagyot profitált a Trump kormányzat „nagyhatalmak közötti stratégiai versenyéből.”
Európa a második vonalban
A világ 100 vezető gyártója közül 27 európai, itt főként brit- és francia gyártók kerültek be a legnagyobbak közé. Az első számú brit gyártó a BAE Systems, amely több mint 83 ezer alkalmazottal rendelkezik. A német gyártók tavaly 8,4 milliárd dolláros forgalmat értek el, miközben a globális piacon a 2017-es 2,1 százalékos piaci részesedésük 2,0 százalékra csökkent. A két transz-európai gyártó – Airbus és MBDA – együtt 15,4 milliárd dollár forgalmat könyvelhetett el.
|
| Káncz Csaba |
Az orosz gyártók a maguk 36,2 milliárd dolláros eladásaival a világ fegyvergyártásának 8,6 százalékáért feleltek. Bár 2018-as eladásaik egy hajszállal visszaestek, az oroszok 2009 óta folyamatosan nyernek teret a világban. Ez főként Oroszország 2011-2020 közötti nagy katonai modernizációs tervének köszönhető és kevésbé a külpiaci eladások növekedésének.
További nyolc ország – Izrael, India, Dél-Korea, Japán, Törökország Ausztrália, Kanada és Szingapúr – összesen 36,2 milliárd dollár forgalmat produkált az első 100-ban.
Ködös kínai adatok
A kínai cégeket megbízhatatlan adataik miatt a jelentés nem vette be az értékelésbe. A kevés, nyilvánosan elérhető adat szerint a Sipri kutatói úgy értékelik, hogy az ország olyan nagy fegyvergyártói, mint az AVIC, a Norinco és a CETC a világ 10 legnagyobbja közé tartozhatnak. A kínai cégek kimaradása sajnálatos, hiszen éppen a Sipri egy másik kimutatása szerint 2009 és 2018 között a világon Kína növelte leginkább a katonai kiadásait, mintegy 83 százalékkal.
Azt mindenesetre érdemes hozzátenni, hogy az amerikai Defense News ezt nem hagyta annyiban: beleásta magát éves beszámolókba, valamint kiküldött kérdőíveket az adott vállalatoknak és beszállítóiknak. A katonai folyóirat idei összesítése szerint a világ 100 legnagyobb hadiipari vállalata között 8 kínait találunk.
A fegyvergyártás nagynak tűnhet, de a civil cégekhez képest mégis eltörpül: míg tavaly a 15 legnagyobb fegyvergyártó összesen 245 milliárd dollár forgalmat produkált, ez 8 százalékkal elmaradt a világ legnagyobb forgalmú cégétől, a Toyotától, amely egymaga 265 milliárd dolláros értékesítést hajtott végre.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Pam Bondit jelöli e tisztségre, miután a szexbotrányba keveredett Matt Gaetz lemondott jelöltségéről. 
