A háztartások pénzügyi vagyona 2021 végére 75 848 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 7690 milliárdos gyarapodás – derült ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. A háztartások kötelezettségeinek szintje 1612 milliárddal, 13 401 milliárdra emelkedett. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 62 447 milliárd forintra nőtt.
A negyedik negyedévben a korábbi időszakokat meghaladó mértékű vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány jelentős megugrással, 205 milliárd forinttal nőtt. Ezen felül kiugró mértékben, 717 milliárd forinttal emelkedett a látra szóló betétek állománya és 19 milliárddal emelkedett a „lekötött betéteké".
Továbbra is jelentős volumenben, 300 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú állampapírt a lakosság, ezzel szemben 22 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú állományát.
Tőzsdei részvényeket 52 milliárd forintért vásároltak a háztartások 2021 utolsó három havában, így láthatóan a rally végén sikerült beszállni nagyobb összeggel a piacra, amit vélhetően az inflációtól való félelmek is hajtanak - értékelte a lapunknak elküldött írásában Horváth András, a Magyar Bankholding és a Takarékbank vezető elemzője.
Eközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 187 milliárd forint volt – Horvát szerint vélhetően hasonló motivációkból, illetve a volatilis környezetben inkább profikra bíznák a megtakarítások kezelését a háztartások -, biztosításokba pedig 83 milliárd forintnyi állományt tettünk be.
Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. A tőzsdei részvényeknél a negyedik negyedévet még alapvetően jellemző emelkedésnek köszönhetően 43 milliárd forint volt az árfolyamnyereség, a befektetési jegyek 105 milliárdnyi pluszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 9 milliárdos mínuszt mutatott.
Növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 841 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 88 milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezetségek állománya tranzakciós alapon 226 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 35 milliárddal csökkent, míg a hosszú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya némileg lassulva 261 milliárd forinttal emelkedett.
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2020-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 120,1 százalékán állt, ami látványos növekedés az egy évvel korábbi 108 százalékos szintről. 2020-ban ez az arány a cseh háztartások esetében 106,6 százalék volt, a görögöknél 104,2 százalék, horvátok esetében 103,3 százalék, Szlovéniában 102,8 százalék, Bulgáriában 122,2 százalék, Finnországban 79,1 százalék, Lengyelországban 73,2 százalék, Romániában 58,8 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 53 százalék volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint eközben 150,8 százalék, míg a német 154,8 százalékon áll, az európai mezőnyt pedig a holland közel 277, a dán 267, a svéd 262 és a belga 251 százalék vezetik.
A pandémiás korlátozások kezdete óta erősen jelen volt a háztartási megtakarítási szerkezetben a kényszermegtakarítás motívuma, azonban a tavalyi év második felében ez a hatás már érdemben enyhülhetett a korlátozások és a fogyasztás szintjéből kiindulva. A készpénzállomány növekedése azonban továbbra is jelentős, ebben szerepe van a kormányzati transzferek kifizetésének és az EU-s források lecsapódásának is. Alap trendként az látható, hogy a készpénz- és a látra szóló állomány ismét erőteljesen növekszik, a hosszú lakossági állampapírokat és a befektetési jegyeket aktívan vásárolják a háztartások, a hitelfelvételi kedv pedig bár lassult, de továbbra is jelentős. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános hazai és globális makrogazdasági környezet mozgatta, a tavaly év végén még látható tőkepiaci emelkedés a piaci mozgásoknak kitett instrumentumok esetében jelentős átértékelődési plusszal járult hozzá a vagyonhoz.
A 6500 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerült előrelépést elérni, a lakosság jelentős része továbbra sem a legalább a látható méretűvé éledt inflációt elérő hozamtermelő képességű instrumentumokat választja a készpénz helyett. A vonzó lakossági állampapírok esetében – bár az infláció látható és stabil élénkülésével a nem infláció-indexált papírok veszíthetnek a vonzerejükből - némi kiszorítási hatást lehet látni a többi eszközhöz kapcsolódóan, azonban ez alapvetően a hasonló hozam/kockázat paraméterekkel rendelkező alternatívákat érinti, illetve egyben hozzájárul több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság (re)finanszírozási stabilitásának és belföldi finanszírozásának növelése vagy az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása. Az elmaradt kereslet aktív pótlása továbbra is láthatóan zajlik több szegmens esetében is, ami akár némi fékezőerővel is hathat a vagyonfelhalmozás ütemére, azonban a forrásbeáramlás is jelentős, így jelenleg láthatóan a két folyamat párhuzamosan tud végbe menni és ez egyben támaszthat is jelent a GDP-nek fogyasztási oldalról.
