A kínai ipari profitok 15,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest január–februárban – derült ki a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adataiból, amiről a CNBC számolt be. Ez a decemberi 5,3 százalékos növekedés után egy erőteljes fellendülést jelez.
A hivatal vezető statisztikusa, Yu Weining a látványos javulást a gyáripari termelés felgyorsulásával és a termékárak emelkedésével magyarázta az év első két hónapjában.
A növekedést a csúcstechnológiai feldolgozóipar vezette – emelte ki Yu –, ahol az ipari profitok 58,7 százalékkal ugrottak meg éves alapon, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket és félvezetőket gyártó cégek erős eredményeinek köszönhetően. A nyersanyagtermelők – köztük a színesfém- és vegyipari vállalatok – szintén jelentős profitnövekedésről számoltak be: előbbiek esetében 148,2 százalékos, utóbbiaknál 35,9 százalékos volt a bővülés.
Az iráni háború hatásai
Anélkül, hogy közvetlenül a közel-keleti konfliktusra utalt volna, Yu arra figyelmeztetett, hogy az „eszkalálódó geopolitikai feszültségekből” eredő tovagyűrűző kockázatok ronthatják Kína növekedési kilátásait. Miközben az egyes ágazatok közötti kilábalás továbbra is egyenetlen maradt.
A teljes 2025-ös évben a kínai ipari profitok 0,6 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, megszakítva a három egymást követő évnyi visszaesést. Ennek hátterében az is szerepet játszott, hogy a hatóságok visszafogták az agresszív árversenyt, a vállalatok pedig fokozottan az export felé fordultak, hogy kihasználják a külföldi kereslet élénkülését.
Peking igyekezett mérsékelni a közel-keleti olajszállítások zavarainak hatásait, amelyeket az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai váltottak ki. Teherán ezt követően lezárta a Hormuzi-szorost – az energiaáramlás szempontjából kulcsfontosságú, a világ olajszállítmányainak 20 százalékát átengedő vízi útvonalat – a legtöbb kereskedelmi hajó előtt, ami felforgatta a globális energiapiacokat.
Ahogy a növekvő globális olajárak elkezdtek begyűrűzni a belföldi gazdaságba, Kína a hét elején megemelte a benzin és a dízel kiskereskedelmi árplafonját.
Az emelkedő energiaárak várhatóan kevésbé érintik a világ második legnagyobb gazdaságát, mint sok más országot, köszönhetően hatalmas olajtartalékainak és alternatív energiaforrásainak. Irán emellett a háború kezdete óta továbbra is naponta több millió hordó nyersolajat szállít Kínának. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Japánban is rekordot döntött a tőzsdeindex. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
