|
| Rumen Radev (Fotó: Wikipedia Commons) |
A szavazás végső eredményei alapján az Oroszországgal szimpatizáló Radev csaknem 60 százalékát szerezte meg a szavazatoknak, míg a GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) színeiben politizáló Tsetska Tsacheva épphogy elérte a 35 százalékot.
Az eredmény most olyan politikai válságba sodorhatja az elszegényedett balkáni országot, amelyet a NATO és az Európai Unió is figyelemmel kísér. A 7 millió állampolgárt számláló ország érzékeny helyzetben van a tagállamok között, mivel szokatlanul erős orosz befolyásnak van kitéve a kereskedelmi kapcsolatok, a katonai, a pénzügyi és az energetikai ágazatok összefonódása miatt.
Hogyan tovább?
A következő legvalószínűbb lépés, hogy a jelenlegi miniszter Rosen Plevneliev kabinetfőnököket nevez ki majd az ügyvivő kormánynak – még a jövő évi parlamenti választások előtt. Ez idő alatt pedig a Szocialistáknak együtt kell dolgozni a jobboldali és a mérsékelt pártokkal, hogy befolyásuk legyen a parlamentre.
Bulgária győzött. Az emberek túlléptek a fásultságon, a félelmen és ez most a legfontosabb – nyilatkozta Radev, győzelme után. Radev politikájában minden jel arra utal, hogy javítani kívánja a Kremllel csorbult kapcsolatát, mondván: Bulgáriának sohasem szabadna Oroszországot ellenségként kezelni és mielőtt véget kell vetni az Uniós szankcióknak. Az újonnan megválasztott miniszter erősen fogalmazott az migrációval kapcsolatban is, megígérve, hogy Bulgária nem válik „migráns gettóvá”.
A NATO egyenlőre aggódik a nyíltan oroszbarát politikai szereplőtől és kifejezte, hogy a Bulgáriával való együttműködés nehézségekbe ütközhet. Radev nem vesztegette az időt és már megválasztása után megismételte felhívását az Uniós szankciókat illetően, továbbá optimizmusát fejtette ki a hamarosan elnöki székbe kerülő Donald Trump és Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban is, mivel a miniszter szerint a két hatalom még jövedelmezőbb geopolitikai helyzetbe hozhatja a térséget.
Moldova is kelet felé hajlik
A várakozások szerint a Moldovai Köztársaságban is megerősödik az orosz befolyás, miután a Szocialista párt (PSRM) elnöke, Igor Dodon nyerte az elnökválasztás második fordulóját vasárnap. – adta közzé az euronews.com.
|
| Igor Dodon (Fotó: Wikipedia Commons) |
Dodon majdnem 55 százalékát nyerte el a szavazatoknak, felülkerekedve az EU-val szimpatizáló Maia Sandun. Dodon az ellentáborhoz is szólt és azt kérte, mindenki őrizze meg nyugalmát, függetlenül az eredménytől. Semmi szükség megmozdulásokra, provokációra, nem kell, hogy felbolyduljon a társadalom.
„Pontosan értem a felelősséget, amivel mától tartozom. Tudom, hogy nem lesz könnyű, de ígérem, hogy elnöke leszek mindenkinek, aki támogatja az Európai Uniót és azoknak is, akik közel szeretnének maradni Oroszországhoz” – nyilatkozta támogatóinak a választások után.
Dodon kihívója, a nyugatbarát Maia Sandu szervezési gondokról beszélt. A külföldön tartózkodó állampolgárokat órákon át váratták a nagykövetségek előtt, mivel több külföldi szavazóhelyiségben – Londonban, Bolognában, Bukaresten és Párizsban is idő előtt elfogytak a szavazócédulák. Sandu szerint ezzel a moldovai hatóságok megsértették az állampolgárok egyik lényeges alkotmányos jogát, a választójogot.
Az elnöknek nagyrészt ceremoniális hatalma van – jelezte lelkesen Pavel Filip, a demokraták elnöke. „Alkotmányunk úgy határozza meg a döntéshozatali rendszert, hogy a kormány számára kulcsfontosságú a parlamenti többség megszerzése.”
Mit szól a sajtó?
A román lapok az orosz befolyás megerősödéseként értékelték a hétvége eseményeit. A jobboldali hotnews.ro hírportál egyik vezércikke szerint az amerikai rakétapajzsot befogadó Románia immár valamennyi szomszédjánál a „Kremlnek kedvező vagy alárendelt” vezetők kerültek hatalomra.
Románia így csak Lengyelországban találhat olyan szövetségre a térségben, amelyik ellenáll az orosz befolyásnak. Bukarest számára ezért kiemelten fontos az Egyesült Államok támogatása, de ez is kétségessé vált Donald Trump választási győzelme után – értékelte a Hotnews cikkírója.
A liberális hátterű Adevarul román napilap cikkírója szerint Románia „ismét határossá vált Oroszországgal”, ami szerinte jogos aggodalomra ad okot az ország nemzetbiztonságát illetően – utalva a moldovai elnökválasztás eredményeire.
"Ha hozzátesszük, hogy a szomszédos Magyarországon a nacionalista és elszigetelődő Orbán Viktor nem igazán hajlandó már teljesíteni Strasbourg és Brüsszel utasításait, az EU és a NATO pedig el is tűri túlkapásait, hogy Szerbia és Szlovákia is vörös, és Lengyelország sem túl bíztató színű, hogy az EU is gyengélkedik, és nem tudni, mennyire tarja majd fontosnak a NATO-t a megválasztott amerikai elnök, nos, akkor azt kell mondanunk, amit Jurij Andropov volt KGB-főnök mondott, amikor megtudta, hogy lengyel pápát választottak: van egy problémánk" - fogalmazott a cikkíró.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
