A Görögországnak hitelező Nemzetközi Valutaalap, Európai Bizottság és Európai Központi Bank képviselői azt vizsgálják Athénban, hogy az ország megkaphatja-e a tavaly összeállított 110 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag következő, nyolcmilliárd eurós részletét. Erről október végén elvileg már megállapodtak a hitelezők, miután a görög kormány további megszorító intézkedéseket ígért.
A menetrendet azonban felborította, hogy Papandreu előző miniszterelnök felvetette a takarékossági programról tartandó népszavazás ötletét, mire a hitelezők úgy döntöttek, hogy nem utalják át a 8 milliárd eurós támogatást, amíg nem tisztázódik a helyzet. Végül nem lett népszavazás, és távozott a politikai porondról Papandreu is.
Mindeközben csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások a görög kormány és a magánszféra hitelezőit tömörítő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) képviselői között egy kötvénycsere programról, amely az adósságállomány közel 100 milliárd eurós leírását tenné lehetővé.
Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter a tárgyalásokról elmondta, hogy a kötvénytulajdonos magánhitelezők legszélesebb körű támogatásának elnyerésére törekszenek, így a végrehajtás módjában támaszkodnak az IIF, illetve más szervezetek és maguk a magánhitelezők elképzeléseire.
A nemzetközi bankok lobbiszervezetének, az IIF-nek a vezérigazgatója a mai napon elmondta, hogy Heteken belül megszülethet a megállapodás Görögország és magánhitelezői között az adósságleírás részleteiről.
Az euróövezeti országok állam- és kormányfői októberben állapodtak meg azokról az intézkedésekről, amelyek reményeik szerint lehetővé teszik az euróövezeti adósságválság hatékony kezelését. Az intézkedések egyik eleme, hogy a magánbefektetők - bankok, biztosítók - leírják a görög állammal szemben fennálló követeléseik ötven százalékát, azaz mintegy 100 milliárd eurót.
Korábban ismertetett tervek szerint a bankok minden 100 euró után 15 euró készpénzt és 35 eurónyi 30 éves lejáratú görög állampapírt kapnának, 6 százalékos hozammal, de az újonnan kibocsátott kötvények mégsem párosulnának euróövezeti garanciával, ehelyett a készpénzkifizetés jelentene ösztönzőt az európai pénzintézetek számára.
A görög pénzügyminiszter szerint jövőre nem lesz szükség újabb megszorító intézkedésekre a költségvetés hiányának csökkentésére. Evangelosz Venizelosz ezt azzal kapcsolatban hangsúlyozta pénteken, hogy elkészült a kormány jövő évi költségvetési tervezete. Ezt már a jövő héten bizottsági szinten tárgyalják a parlamentben, és a képviselőház várhatóan december 7-én szavaz a büdzséről.
A pénzügyminiszter azt mondta, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány a tervezettnél nagyobb, 9 százalék lesz elsősorban a recesszió elhúzódása, a reformok végrehajtásának lassúsága és a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt. Jövőre azonban a deficit várhatóan 5,4 százalékra esik.
A gazdaság zsugorodása 2,8 százalékra mérséklődik az idei 5,5 százalék után. A munkanélküliség ugyanakkor 17,1 százalékra nő az idei 15,4 százalékról a pénteken ismertetett görög költségvetési terv szerint.
Jana Lantratova képviselőt nevezte ki emberi jogi biztosnak csütörtöki plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza. 
