6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az Európai Bizottság kutatásával arra akart fényt deríteni, miként vélekedik az átlag európai a bevándorlás kérdéséről. A felmérés szerint máris meglepően sokan tartanak kapcsolatot külföldről érkezett emberekkel, ugyanakkor sokan aligha informáltak a kérdésben. Az integráció állami támogatása egyértelműen fontos, ugyanakkor a bevándorlók korlátozott beilleszkedési hajlandósága is lényeges szempont hosszútávon.

A migráció továbbra is kulcskérdés az Európai Unióban. Ma hozzávetőleg 37 millió EU-n kívül született ember él a tagországok valamelyikében, ami a teljes európai lakosság 7 százaléka – a további bevándorlás pedig valószínűleg a XXI. század egyik jellemzője marad. Emiatt fontos, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, amelyek mindinkább segítik a kívülről érkezők integrációját a társadalomba – derül ki az Európai Bizottság felméréséből.

A kutatásban arra kerestek választ, miként értékeli a helyzetet az átlag polgár, továbbá fontos meghatározni, miként változnak a nézetek a tagállamok között. A kutatás során arra keresték a választ, milyen az általános ismerete a polgároknak a migráció jelenlegi helyzetéről, milyen személyes tapasztalatuk, konfrontációjuk volt bevándorlókkal, illetve, hogy mennyire integrálhatóak a bevándorlók és milyen akadályai lehetnek mindennek.

Sokan ismerünk egyet

A globális kutatásból kiderült, hogy átlagosan tízből hat ember heti szinten tart kapcsolatot bevándorlókkal, jelentős kisebbségük pedig közeli kapcsolatot ápol velük (tehát vagy barátok vagy családtagok). Az európai polgárok döntő többsége szerint a nyelvoktatás, az integrációs programok, a befogadó társadalom polgáraival vegyülés és az egyenlő jogok valószínűleg pozitív hatással lehetnek a társadalmi beilleszkedésben.

Másrészről jól látszik, hogy sokan nem elég jól tájékozottak a bevándorlás kérdésével kapcsolatban, csupán négyen jelezték minden tízből, hogy elég informáltak a témában. Megfigyelhető továbbá, hogy sokan nincsenek tisztában a valós számokkal a bevándorlás volumenét tekintve, sokan például túlbecsülik a számokat.

Orbán elárulta, mi lesz, ha beengedjük a migránsokat - További részletek >>>

Összességében elmondható, hogy jelentős különbségek vannak a bevándorlók megítélésében a tagországok között. Ezeket a különbségeket azonban a tagországok méretbeli különbségei és a menekülthullámok útvonalai is meghatározzák. Ez a megosztottság meglátszik abban is, problémaként vagy lehetőségként tekintenek a bevándorlásra.

Kétszer annyian tekintenek rá problémaként, mint lehetőségként. Magyarország, Málta, Görögország, Szlovákia, Bulgária és Olaszország egyértelműen inkább problémaként tekint a jelenségre (a válaszadók több mint fele így gondolta legalábbis). A korosztályok tekintetében is látszik a különbség: a fiatalok inkább előnyöket látnak a dologban, míg az egyre idősödő korosztályok inkább veszélyként tekintenek minderre.

Kell a kormány segítsége is

Az, hogy inkább problémának ítélik meg az emberek a migrációt, még nem jelenti, hogy agresszíven kezelnék a bevándorlókat. A kutatás szerint ez inkább arra mutat rá, mennyire gondolják megfelelőnek az állampolgárok a kormányintézkedéseket a kérdésben. Bár a többség szerint az állami intézkedések fontos szempontjai a sikeres integrációnak, sokan kétkednek, mennyire képesek eredményesen reformokat hozni az ügyben.

Milyen migránsok? Kiderült, kik árasztják el Németországot

Történelmi csúcsra, 10,6 millióra emelkedett a Németországban élő külföldi állampolgárok száma 2017-ben. Tovább >>>

A megosztottságot a személyes tapasztalatok is erősítik. A megkérdezettek fele nem érzi magát kényelmetlenül bevándorlók közelében, ugyanakkor pár országban (Lengyelország, Csehország, Bulgária és Magyarország) inkább távol maradnának tőlük. Ez azonban összefügg a személyes tapasztalatok arányával is: minél kevesebb a rendszeres kontakt, annál negatívabban állnak a kérdéshez. Ez az arány akkor is látszódik, amikor az integráció sikerességéről van szó: minél kevesebb bevándorló él az adott országban, annál kevésbé tartják sikeresnek a beilleszkedést.

Az integrációt nehezítő tényezőkről kérdezve kiderült: a többség szerint az Európába vándorlók korlátozott integrációs hajlandósága domináns probléma, másrészről az gondolják, a korlátozott munkalehetőségek és a diszkrimináció csak tovább nehezíti a helyzetet. Elmondható, hogy a válaszadók döntő többsége szerint a bevándorlók beilleszkedési hajlandósága és a befogadó ország hozzáállása egyaránt fontos szempont. A kutatás azonban rávilágít: a közép-európai társadalmak kevésbé tekintenek erre kettős ügyként és inkább a bevándorlók hozzáállásában találják a problémát.

A nyelvi különbség a legaggasztóbb

A nyelvi kérdésben azonban elég nagy a konszenzus: a válaszadók döntő része fontosnak tartja, hogy az országba érkezők beszéljék az adott országban használt nyelvet. Szintén fontos szempontként jelenik meg a kulturális különbség is, a többség ugyanis úgy véli, az ellátórendszer fejlesztésén túl lényeges, hogy a bevándorlók elfogadják az adott ország kulturális hátterét.

A bevándorlók médiában való megjelenésében is ellentmondások tapasztalhatók: a megkérdezettek majd fele szerint objektíven mutatják be a helyzetet, míg ugyanennyi ember szerint túlságosan is negatív képes fest róluk a sajtó.

A válaszokból leszűrt vélemények alapján kétfelé osztható az európai társadalom: egyrészt komoly különbségek látszódnak Nyugat, valamint Közép-Kelet Európa és a mediterrán országok attitűdjében – előbbi társadalmakat azonban közvetlenül érintette a bevándorlás. Másrészt különbség tapasztalható a fiatalabb, jobb tanulmányokkal rendelkező és az idősebb, gazdaságilag sérülékenyebb rétegek között.

Összességében tehát elmondható, hogy pozitív a kép a bevándorlók jövőbeli integrációjával kapcsolatban. Egyrészről sok európainak már most is van kapcsolata az unión kívül született emberekkel, domináns kisebbségük pedig kifejezetten közeli kapcsolatban van velük. Másrészről, a vélemények alapján az átlag európai polgár elfogadó a migráció kérdésével kapcsolatban és fontosnak tartja a sikeres beilleszkedés felé tett lépéseket. Bár az országok között jelentősek a különbségek, a fiatalabb generáció mindinkább pozitívan áll a kérdéshez, ami hosszú távon komoly segítséget adhat a sikeres beilleszkedéshez az európai társadalomba.

Csak a bevándorlók jelenthetik a megoldást a munkaerőhiányra?

Egyre nagyobb problémát jelent a fejlett gazdaságokban az öregedő lakosság, pár évtized múlva ugyanis megduplázódik azok száma, akiket az aktív munkavállalóknak el kellene tartaniuk. A idősebb korosztály aktivizálása és a női munkaerő bevonása eredményes ellenerő lehet a drasztikus demográfiai változások kezelésére, az IMF szerint végső soron azonban csak a bevándorlók ellensúlyozhatnák az aktív lakosság csökkenését. Részletek >>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Krím drámája – miért akarnak százezrek elmenekülni?
Káncz Csaba | 2024. február 23. 09:31
A Krím olyan súlyos vízhiánnyal néz szembe, hogy a félsziget 2,5 millió lakosa közül hamarosan akár 500 ezren is menekülni kényszerülhetnek. A nagyobb városokban már gyakran napokra leállítják a vízellátást, hogy biztosítsák az orosz katonai egységek számára elegendő ivóvizet. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Pedofilügyekben nincs pardon - megszólalt Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2024. február 23. 08:45
Péntek reggel Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök hosszabb interjút adott a Kossuth rádióban.
Makro / Külgazdaság A foglalkoztatás és a munkanélküliség számai nem rózsásak januárban
Privátbankár.hu | 2024. február 23. 08:30
2024 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
Makro / Külgazdaság Újabb IMF-hitel Ukrajnának, igaz egy régi csomag része
Privátbankár.hu | 2024. február 23. 08:23
Szakértői szinten megállapodás született Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy tavaly jóváhagyott hitelcsomag újabb, harmadik részletének folyósításáról - jelentette be a washingtoni szervezet pénteken.
Makro / Külgazdaság Nagyhatótávolságú fegyverrendszereket küld Ukrajnának Németország
Privátbankár.hu | 2024. február 22. 19:54
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság Kétéves mérleg 2. rész : megrengette-e a háború Putyin gazdaságát?
Mester Nándor | 2024. február 22. 18:36
Nincs egyértelmű válasz arra, hogy a két éve indított agresszió nyomán mekkora teher került az orosz gazdaságra. Kivonult sok száz nagy nyugati cég, de sok maradt is, vannak szankciók és egyes nyersanyagpiacokon nehezebben boldogul Oroszország. Magas a költségvetés hiánya és az alapkamat is, de csökkenteni tudták az inflációt, valamelyest stabilizálódott a rubel. Átálltak a hadigazdaságra, az erőforrások egyelőre kifogyhatatlannak tűnnek, a munkából kiesett százezrek még nem hiányoznak. De vannak olyan szakmai, elemzői hangok is, hogy a hangsúly a MÉG-en van.
Makro / Külgazdaság Egy árva gázai kislány kenyérért sír – a videó, amit mindenkinek látnia kellene
Wéber Balázs | 2024. február 22. 17:46
A Világélelmezési Program (WFP) tegnap felfüggesztette életmentő élelmiszer-szállítmányait a Gázai övezet északi részére, ahol egyre jobban terjed az éhínség.
Makro / Külgazdaság Aláírta Zelenszkij: külföldieket is felvehetnek az ukrán nemzeti gárdába
Privátbankár.hu | 2024. február 22. 16:01
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktörvénymódosító javaslatot terjesztett be a parlament elé a sorkatonák tartalékba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után - hozta nyilvánosságra Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő csütörtökön a Telegramon.
Makro / Külgazdaság Most jó Oroszországban pszichológusnak lenni?
Elek Lenke | 2024. február 22. 15:01
Oroszországban nő a gyermekpszichológusok és az alkoholfüggőség elleni küzdelem specialistái iránti kereslet – adja hírül a Kommerszant nevű tekintélyes orosz napilap. 
Makro / Külgazdaság Baj van Svédországban: történelmi mélypontra süllyedt a nők termékenységi rátája
Privátbankár.hu | 2024. február 22. 14:51
Huszonkét éves negatív rekordot döntött meg tavaly Svédországban a népesség növekedése - derült ki a svéd statisztikai hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott számadataiból.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG