Csak félreértés volt, hogy Magyarország nemet mondott

"A britek, talán gyorsabban is, mint gondolnánk, megtalálják az Európához visszavezető utat" - mondta Hahn az ORF Im Zentrum című politikai műsorában. Úgy vélekedett, Brüsszelben a tagállamok túlnyomó többsége felsorakozott a mélyebb integráció mellett. "Meggyőződésem, hogy a britek, akik gyakorlatiasságukról híresek, fel fogják ismerni, hogy nincs értelme a különállásnak" - tette hozzá. Hahn szerint erre utal a brit ipar reakciója is. A biztos kijelentette: helyesnek tartja, hogy a többi 26 tagállam megmutatta, "nem zsarolható".

A brit lapok mindenesetre nem voltak ilyen optimisták a szigetország által képviselt álláspont megváltozásával kapcsolatban: az összefoglalók szerint David Cameron Európa magányos embere lett, a Nagy-Britannia pedig nagy lépést tett az Európai Unióból kifelé vezető úton. Részletek >>

A 26 tagállam között létrejött megállapodásról szólva az EU-biztos azt mondta, nem egyedülálló példa az EU történetében, hogy összetett kérdésekre először kormányközi megállapodás keretében született megoldás, és hogy egy ilyen megállapodás később közösségivé válik. A mostani esetben fontos volt gyorsan cselekedni, hogy az EU  megfelelő jelzést küldjön a piacoknak - mondta. Hahn az unióssá vált kormányközi megállapodás példájaként említette a schengeni szerződést. Ezt eredetileg az akkori Európai Gazdasági Közösség tíz tagállamából öt ország - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Nyugat-Németország - kötötte meg 1985-ben, és 1997-ben került be a közösségi jogba.

Félreértés volt a magyar elutasítás

A műsor vendége volt Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet is. A diplomata kijelentette, félreértésen alapultak az első hírek, hogy Magyarország nem támogatja a megállapodást. "A magyar kormány álláspontja egyértelmű: először ki kell kérni a parlament véleményét, mert a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekről van szó" - mondta. Hozzátette, hogy nyolc másik tagállam is így tesz. Hangsúlyozta: a magyar kormány nem mondta azt, hogy Nagy-Britanniával közös állásponton van. A nagykövet a riporter kérdésére kijelentette, hogy Magyarországon nagyon pozitív az alaphangulat Európával kapcsolatban. Hogy milyen lesz a "végkicsengés", azt nehéz megmondani - tette hozzá.

Andreas Mölzer, az EU-szkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője előzőleg Magyarországot említve példaként, annak a véleményének adott hangot, hogy tekintettel kell lenni azokra az országokra is, amelyek saját útjukat akarják járni, és nem akarják magukat "a nagyok és Brüsszel döntésének kiszolgáltatni". A nagykövet Mölzer szavaira reagálva hozzátette: azokban az esetekben, amikor a magyar kormány lépéseit a különutas jelzővel illetik, arról van szó, hogy a kormány egyedül az ország stabilitását tartja szem előtt. Magyarország stabilitása Ausztria számára is fontos - tette hozzá.

A köztévének adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: a magyar álláspont kezdetektől fogva az volt, hogy később, a parlamenti vita után dönt Magyarország arról, hogy csatlakozik-e a brüsszeli EU-csúcson elfogadott kormányközi szerződéshez. Mint ismert, a péntek hajnalban véget ért uniós tárgyalás után az az értesülés látott napvilágot, hogy Magyarország hivatalosan is kinyilvánította Nagy-Britanniával egyetemben, hogy nem írja alá a megegyezést, amely szigorúbb költségvetési politikát ír elő a tagállamoknak és 3% feletti államháztartási hiány esetében szankciókat helyez kilátásba.

A kontraktust az eurózóna tagállamai mind elfogadták végül, másik 9 tag megvitatja "odahaza", míg London elzárkózik attól. A tagállamoknak, így Magyarországnak is márciusig van ideje döntést hozni az ügyben.