A köztelevíziónak adott exkluzív interjút a miniszterelnök az uniós csúcs után. A ma este adásba kerülő beszélgetésben Orbán Viktor hangsúlyozta, a magyar álláspont kezdetektől fogva az volt, hogy később, a parlamenti vita után dönt Magyarország arról, hogy csatlakozik-e a brüsszeli EU-csúcson elfogadott kormányközi szerződéshez. Mint ismert, a péntek hajnalban véget ért uniós tárgyalás után az az értesülés látott napvilágot, hogy Magyarország hivatalosan is kinyilvánította Nagy-Britanniával egyetemben, hogy nem írja alá a megegyezést, amely szigorúbb költségvetési politikát ír elő a tagállamoknak és 3% feletti államháztartási hiány esetében szankciókat helyez kilátásba.
A kontraktust az eurózóna tagállamai mind elfogadták végül, másik 9 tag megvitatja "odahaza", míg London elzárkózik attól. A tagállamoknak, így Magyarországnak is márciusig van ideje döntést hozni az ügyben.
"Nem lehetett egy díszvacsora alatt dönteni"
Orbán szerint Magyarország érdeke az, hogy megoldódjon az eurózóna válsága, de úgy, hogy azért a magyar embereknek ne kelljen fizetniük és hogy ne szűküljön a magyar gazdaságpolitika mozgástere. A miniszterelnök szerint több fontos részletről még informálódni kell, például, hogy a szerződést aláírókra mikortól vonatkoznak a szabályok, így a a szankciók.
Amire nem számított a miniszterelnök
A miniszterelnök szerint az eurózóna tagjainak nem volt más választása, mint aláírni az egyezményt, nekik a közös pénz után ki kell alakítaniuk a közös költségvetési politikát. "Magyar ország még nincs azon a szinten, nekünk még van lehetőségünk választani" - mondta Orbán arra a kérdésre, hogy lehet, hogy az euróövezet tagjai dönteni tudtak a szerződés aláírásáról.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy semmit sem akarnak feladni eredeti céljaikból, Magyarországnak kell az egyik legversenyképesebb uniós tagállamnak lennie 4 éven belül. De a következő év nagyon nehéz lesz. Orbán azt mondta, nem számított rá, hogy az eurózóna tagjai ilyen súlyos válságba kerülnek, miközben a kormány a múlt terhes örökségével próbál meg leszámítani.
Esernyő, csigavér és hüvelykujj
"Napsütésre készültünk, egy erős eurózónára, hogy a görög válság megoldódik, de nem így lett. Esernyőre is szükség lesz, de ahogy látom viharkabátra is" - mondta Orbán arról, hogy az európai válság hatásai alól nem tudjuk kivonni magunkat és hogy miért fordult mégis az IMF-hez a kormány, miközben a hivatalos kapcsolatfelvétel előtt Matolcsy György gazdasági miniszter még arról beszélt a parlamentben, hogy nincs szükségünk a "kiebrudalt" Valutaalapra.
A kormányfő szerint ilyen helyzetben, mikor a piacok ennyire idegesek, a "csigavér a hüvelykujjszabály".
A kormányfő elmondta, az EU által az IMF-nak nyújtandó 200 milliárd eurós csomagba Magyarország nem fizet be, az eurózónatagok mellett Nagy-Britannia és Svédország vesz abban részt. A kormányfő elmondta, a 2009-es "összeomlás" óta Magyarország részt vesz egy IMF-programba, így nem is fizethet be most a Valutaalapnak.
Új költségvetés kell
A kormányfő már a csúcs után már jelezte, teljesen át kell írni a magyar költségvetést. Az európai országok rosszul teljesítenek, Németország is, a magyar növekedés is lassabb lesz. A kormány 0,5%-ra viszi le prognózisát, de számolnak vele, hogy ennél is gyengébben teljesít jövőre a magyar gazdaság. A válságot a forint árfolyama megsínyli, a költségvetés új árfolyamon kell átszámolni - mondta a kormányfő.
A 2012-es "országvédelmi" költségvetést eredetileg 268 forintos euróval számolták ki, már régóta látszott ez tarthatatlan lesz, akárcsak a 1,5%-os növekedés jövőre. A miniszterelnök az interjúban csak annyit mondott "följebb kell emelni az árfolyamot", konkrét adatot nem mondott.
A nemzetgazdasági tárca szerint 300 forintos euró esetén is vannak tartalékok a költségvetésben, így a jövő évei 3% alatti hiánycél tartható lesz, miközben tovább csökken az államadósság. A kormányfő szerint a költségvetésben sok tartalék van, az euró válság miatt eleve így terveztek. A 300 milliárdos puffer még sem lehet elég jövőre, főleg a növekedési kilátások romlása miatt.
"Nem lesz vészes"
Orbán az újabb "kiigazítások" kapcsán annyit mondott, hogy továbbra is 3 fő szabály szerint kívánják orvosolni a válságot. 1. Tehermegosztás: mindenkinek fizetnie kell, lásd különadók. 2. Megerősítés: meg kell erősíteni azokat a dolgozókat, családokat és kkv-kat, akik eddig a "hátukon vitték Magyarországot". 3. Szerkezetátalakítás: meg kell reformálni azokat a rendszereket, amelyek csak az adósságot növelik. Ezeket a törvényeket év végéig meghozzák, jövőre kezdődhet a nagy ellátórendszerek "bejáratása", így az egészségügy, és az oktatás esetében. A nyugdíjrendszer átalakítása is eszerint történt a miniszterelnök szerint és annak már nagyjából a "végén vannak".
A kormányfő szerint azért is van szükség további kiigazításokra, mert nem maradhatunk jövő év végére tartalékok nélkül, a mostani válságban viszont felélnénk a jövő évi tartalékainkat. A miniszterelnök szerint épp az "előrelátás miatt" nem "lesz vészes" a büdzsé főszámainak átírása.
Az új költségvetésről már holnap szó lesz a Parlamentben, az eddig a büdzsébe írt 1400 milliárdos kiigazítás vagyis megszorítás még tovább duzzadhat - ez lehet a rendszerváltás legnagyobb ilyen csomagja.
A kormányfő megnyugtat mindenkit, szerint Magyarország megáll a lábán és ez a jövőben sem lesz másképp.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
