Orbán Viktor elárulta, mi az, amire nem számított

A köztelevíziónak adott exkluzív interjút a miniszterelnök az uniós csúcs után. A ma este adásba kerülő beszélgetésben Orbán Viktor hangsúlyozta, a magyar álláspont kezdetektől fogva az volt, hogy később, a parlamenti vita után dönt Magyarország arról, hogy csatlakozik-e a brüsszeli EU-csúcson elfogadott kormányközi szerződéshez. Mint ismert, a péntek hajnalban véget ért uniós tárgyalás után az az értesülés látott napvilágot, hogy Magyarország hivatalosan is kinyilvánította Nagy-Britanniával egyetemben, hogy nem írja alá a megegyezést, amely szigorúbb költségvetési politikát ír elő a tagállamoknak és 3% feletti államháztartási hiány esetében szankciókat helyez kilátásba.

A kontraktust az eurózóna tagállamai mind elfogadták végül, másik 9 tag megvitatja "odahaza", míg London elzárkózik attól. A tagállamoknak, így Magyarországnak is márciusig van ideje döntést hozni az ügyben.

"Nem lehetett egy díszvacsora alatt dönteni"

A kormányfő megismételte, hogy a szerződés olyan mértékben érinti Magyarország szuverenitását, hogy arról nem lehetett gyorsan dönteni egy díszvacsora alatt, azt meg kell vitatnia az országgyűlésnek.

Orbán szerint Magyarország érdeke az, hogy megoldódjon az eurózóna válsága, de úgy, hogy azért a magyar embereknek ne kelljen fizetniük és hogy ne szűküljön a magyar gazdaságpolitika mozgástere. A miniszterelnök szerint több fontos részletről még informálódni kell, például, hogy a szerződést aláírókra mikortól vonatkoznak a szabályok, így a a szankciók.

Amire nem számított a miniszterelnök

A miniszterelnök szerint az eurózóna tagjainak nem volt más választása, mint aláírni az egyezményt, nekik a közös pénz után ki kell alakítaniuk a közös költségvetési politikát. "Magyar ország még nincs azon a szinten, nekünk még van lehetőségünk választani" - mondta Orbán arra a kérdésre, hogy lehet, hogy az euróövezet tagjai dönteni tudtak a szerződés aláírásáról.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy semmit sem akarnak feladni eredeti céljaikból, Magyarországnak kell az egyik legversenyképesebb uniós tagállamnak lennie 4 éven belül. De a következő év nagyon nehéz lesz. Orbán azt mondta, nem számított rá, hogy az  eurózóna tagjai ilyen súlyos válságba kerülnek, miközben a kormány a múlt terhes örökségével próbál meg leszámítani.

Esernyő, csigavér és hüvelykujj

"Napsütésre készültünk, egy erős eurózónára, hogy a görög válság megoldódik, de nem így lett. Esernyőre is szükség lesz, de ahogy látom viharkabátra is" - mondta Orbán arról, hogy az európai válság hatásai alól nem tudjuk kivonni magunkat és hogy miért fordult mégis az IMF-hez a kormány, miközben a hivatalos kapcsolatfelvétel előtt Matolcsy György gazdasági miniszter még arról beszélt a parlamentben, hogy nincs szükségünk a "kiebrudalt" Valutaalapra.

A kormányfő szerint ilyen helyzetben, mikor a piacok ennyire idegesek, a "csigavér a hüvelykujjszabály".

A kormányfő elmondta, az EU által az IMF-nak nyújtandó 200 milliárd eurós csomagba Magyarország nem fizet be, az eurózónatagok mellett Nagy-Britannia és Svédország vesz abban részt. A kormányfő elmondta, a 2009-es "összeomlás" óta Magyarország részt vesz egy IMF-programba, így nem is fizethet be most a Valutaalapnak.

Új költségvetés kell

A kormányfő már a csúcs után már jelezte, teljesen át kell írni a magyar költségvetést. Az európai országok rosszul teljesítenek, Németország is, a magyar növekedés is lassabb lesz. A kormány 0,5%-ra viszi le prognózisát, de számolnak vele, hogy ennél is gyengébben teljesít jövőre a magyar gazdaság. A válságot a forint árfolyama megsínyli, a költségvetés új árfolyamon kell átszámolni - mondta a kormányfő.

A 2012-es "országvédelmi" költségvetést eredetileg 268 forintos euróval számolták ki, már régóta látszott ez tarthatatlan lesz, akárcsak a 1,5%-os növekedés jövőre. A miniszterelnök az interjúban csak annyit mondott "följebb kell emelni az árfolyamot", konkrét adatot nem mondott.

A nemzetgazdasági tárca szerint 300 forintos euró esetén is vannak tartalékok a költségvetésben, így a jövő évei 3% alatti hiánycél tartható lesz, miközben tovább csökken az államadósság. A kormányfő szerint a költségvetésben sok tartalék van, az euró válság miatt eleve így terveztek. A 300 milliárdos puffer még sem lehet elég jövőre, főleg a növekedési kilátások romlása miatt.

"Nem lesz vészes"

Orbán az újabb "kiigazítások" kapcsán annyit mondott, hogy továbbra is 3 fő szabály szerint kívánják orvosolni a válságot. 1. Tehermegosztás: mindenkinek fizetnie kell, lásd különadók. 2. Megerősítés: meg kell erősíteni azokat a dolgozókat, családokat és kkv-kat, akik eddig a "hátukon vitték Magyarországot". 3. Szerkezetátalakítás: meg kell reformálni azokat a rendszereket, amelyek csak az adósságot növelik. Ezeket a törvényeket év végéig meghozzák, jövőre kezdődhet a nagy ellátórendszerek "bejáratása", így az egészségügy, és az oktatás esetében. A nyugdíjrendszer átalakítása is eszerint történt a miniszterelnök szerint és annak már nagyjából a "végén vannak".

A kormányfő szerint azért is van szükség további kiigazításokra, mert nem maradhatunk jövő év végére tartalékok nélkül, a mostani válságban viszont felélnénk a jövő évi tartalékainkat. A miniszterelnök szerint épp az "előrelátás miatt" nem "lesz vészes" a büdzsé főszámainak átírása.

Az új költségvetésről már holnap szó lesz a Parlamentben, az eddig a büdzsébe írt 1400 milliárdos kiigazítás vagyis megszorítás még tovább duzzadhat - ez lehet a rendszerváltás legnagyobb ilyen csomagja.

A kormányfő megnyugtat mindenkit, szerint Magyarország megáll a lábán és ez a jövőben sem lesz másképp.