"Nem jó ötlet" - így fogalmazott Csányi a Bloombergnek a devizakötvény-kibocsátásról, amiről Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezetője beszélt a napokban egy interjúban. Egy ilyen lépés rontaná a kormány hitelességét az IMF-hitelszerződéshez szükséges megállapodással kapcsolatos szándékait illetően - véli Csányi.
Nyilvánosságra hozták Csányi fizetésétAz OTP szerdán közölte a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága valamint audit bizottsága tagjainak 2011-ben nyújtott pénzbeli és nem pénzbeli juttatások összegét. Eszerint Csányi Sándor az igazgatóság elnökeként április végéig havi 750 ezer forintos tiszteletdíjat vehetett fel a banktól, május 1-jétől pedig 780 ezer forintot és 1000 darab OTP-törzsrészvényt kapott havonta. |
Töröcskei korábban úgy nyilatkozott: még az IMF/EU megállapodás előtt érdemes lehet Magyarországnak devizában denominált kötvényt kibocsátania. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint inkább az IMF/EU-megállapodás birtokában lehet a legkedvezőbb feltételeket elérnie Magyarországnak egy devizakötvény-kibocsátáshoz. Elemzők is úgy foglaltak állást: lényegesen olcsóbb finanszírozást érhet el Magyarország az IMF/EU-megállapodás birtokában.
Az IMF-hitel döntő fontosságú Magyarország számra, és a kormány meg is fog állapodni róla, mivel ez áll érdekében - és mindenki más érdekében is Magyarországon, véli Csányi.
Korábban Csaba László közgazdász úgy nyilatkozott: már egyáltalán nem létkérdés Magyarország számára, hogy "védőhálót" szerezzen az IMF-től - ezt már a miniszterelnöknek is kifejtette, aki a közgazdász megítélése szerint egyelőre fele-fele arányban hajlik a megállapodásra és annak elutasítására. Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő igazgatója viszont azt mondta nemrég: jelen körülmények között szükség van az IMF-re, mint olyan finanszírozóra, aki alacsony kamat mellett biztosíthat forrást számunkra. A lejáró államadósság refinanszírozását ugyan az IMF nélkül is lehetne biztosítani, ehhez azonban komoly költségvetési átalakításokra lenne szükség, és meglehetősen sokba is kerülne.