Hirdetés
Hirdetés

Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!

Gáspár András, 2012. március 27., 13:10
Privátbankár
Cimkék
IMF
, OTP Alapkezelő
, kötvényalap
, Szalma Csaba
, IMF/EU-megállapodás

A rendszerváltás óta zajlik az a folyamat, aminek eredményeképpen Magyarország újra az IMF küszöbére sodródott. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint van élet az IMF-en kívül is, viszont rendkívül komoly erőfeszítéseket igényel, és nagyon drága is - a devizakötvény-kibocsátásnak ezért a szakember szerint nincs itt az ideje. Közeleg a beszállási pont a kötvénypiacon - vagy már itt is van.

Hogy jutottunk ide?

A rendszerváltás után az állam gyorsan elveszítette pénzügyi vagyonát – részben a külföld felé történő eladósodás, részben pedig egyes vállalatok és bankok konszolidálása miatt. A 2000-es években a folyamat nem állt meg, egészen 2007-ig egészen magas szintű államadósságot kényszerült finanszírozni az ország. Az állami transzferek ellenértékét nem takarította meg a vállalati és a lakossági szektor, így külföldről kellett finanszírozni – vázolta fel a jelenlegi kötvénypiaci helyzet kialakulását eredményező folyamat alapjait Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója a társaság által szervezett háttérbeszélgetésen.

A háztartások eladósodottsága 2003 végére – állami támogatás segítségével – 5-ről 17 százalék körüli szintre emelkedett, ami még nem nevezhető veszélyesnek. Az állami támogatások elapadása ellenére azonban a háztartások nem álltak le, devizahitelekkel helyettesítették a kedvezményes forinthiteleket. Az eladósodottság szintje a GP 40 százaléka környékére emelkedett 2009-re. Emiatt magas devizatartalékot kell fenntartania az országnak, ami tiszta ráfizetés. Ráadásul a nagy eladósodottság miatt magas az országkockázati felár, a régióban a legmagasabb CDS-felárral a magyar eszközökkel kereskednek. A 10 éves kötvényekre az egyik legmagasabb hozamot kell fizetnünk Európában – az elmúlt 10 évben folyamatosan régiós versenytársaink fölé kellett ígérnünk a finanszírozhatóság érdekében.

A központi költségvetés bruttó adósságán belül a 2006-os 28 százalékról 2011 végére közel 50 százalékra emelkedett a devizaadósság aránya. Eközben azok a hazai szektorok, amelyek képesek voltak a forintban denominált hosszú lejáratú értékpapírok tartására (magyarán az állam finanszírozására), telítődtek – ismét a külföldi hitelezők szerepe erősödött, a tőlük való függés azonban fokozott kockázatot jelent. Nem véletlen, hogy amikor a válság miatt visszafogták befektetési tevékenységüket, a nemzetközi szervezetekhez kellett fordulnunk. A hazai nyugdíjpénztárak mint jelentős állampapír-befektetők jelentős visszaszorulása 2011-ben a külföldi szereplők súlyának további emelkedéséhez vezetett.

Van élet az IMF nélkül - de mennyiért?

Egyelőre nem látni, hogy mikorra lehet meg a megállapodás az IMF-fel, mindkét oldal részéről látható a csúszás. Meg lehetne kerülni az IMF-et – ehhez azonban jelentős költségvetési átrendezés, a finanszírozási igény masszív csökkentése szükséges. A fenntartható adósságpályához alacsony kamat, magas növekedés és alacsony államháztartási hiány szükséges.

Jelen körülmények között szükség van az IMF-re, mint olyan finanszírozóra, aki alacsony kamat mellett biztosíthat forrást számunkra. A lejáró államadósság refinanszírozását ugyan az IMF nélkül is lehetne biztosítani, ehhez azonban a finanszírozási igény jelentős csökkentésére, elsődleges többlet felhalmozására lenne szükség a költségvetésben - ez segítene elhitetni a befektetőkkel, hogy tartós a javulás, alacsonyabb hozam mellett is érdemes megvenni a magyar kötvényeket. A jelenlegi helyzet azonban nem így áll.

Az Államadósság Kezelő Központ részéről a napokban felvetődött egy esetleges devizakötvény-kibocsátás lehetősége – a Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel inkább megvárná az IMF-megállapodás létrejöttét. Szalma Csaba is inkább ez utóbbi megoldás felé hajlik. Ha sikerül ugyanis a devizakötvény-kibocsátás, az kétféle üzenetet is közvetíthet: egyrészről értékelhető jó hírként, mivel azt jelezné, hogy képesek vagyunk a saját lábunkon megállni, finanszírozni magunkat akár az IMF nélkül is.

Lehet azonban ennek olyan üzenete is, hogy egyáltalán nem is akarunk megegyezni a nemzetközi szervezetekkel – Szalma Csaba szerint összességében inkább negatív üzenete és hatása lenne (azaz hozamemelkedéssel járna), ha Magyarország most lépne ki a devizás piacra. Felvetődik a kérdés, miért kellene most devizakötvényt kibocsátani, ha később egy megállapodás után lényegesen kedvezőbb feltételek mellett lehetne piacra lépni.

Figyeljük a kötvényeket!

Összességében a jelenlegi 8-9 százalékos hozamok megfelelően tükrözik a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat - véli Szalma Csaba. Lefelé és felfelé is közel azonos valószínűséggel változhatnak a hozamok. Nem kizárt, hogy a közeljövőben a jelenleginél kedvezőbb beszállási pont is adódhat - érdemes figyelni a kötvénypiacot és a kötvényalapokat. A legnagyobb biztonságot kereső befektetőknek érdemes az inflációhoz kötött Prémium államkötvényeket vásárolni.

Az OTP decemberben indított, deviza alapú kötvényekbe fektető EMEA-alapjának indulástól számított, nem évesített hozama jelenleg 7,71 százalékon áll. A 10 legnagyobb pozíció között az MFB, az OTP Jelzálogbank euró-kötvényei, magyar euróban és svájci frankban denominált államkötvények, OTP eurókötvény is szerepel.

Hirdetés

 


Az OTP Supra alap a magyar állampapírok leminősítésekor az EKB-tól korábban fedezetként tartott, a bóvli-kategóriába minősítés után viszont a piacra jórészt visszaáramló kötvények hirtelen magasba szökő, majd rövid idő alatt normalizálódó hozamán keresett jól.

 

 


Az OTP Supra Származtatott Befektetési Alap árfolyama az elmúlt 1 évben
További információk a befektetési alapokról - hozamszámító, grafikongyár a Privátbankáron >>

 

Az alapot a rövidebb távon magasabb hozamot remélő, de magasabb kockázatot is eltűrő befektetőknek ajánlják. Szalma Csaba elmondta: továbbra is tartják a korábban felvett devizás kötvénypozíciókat, arra számítanak, hogy magas hozamot alacsony volatilitás mellett képesek biztosítani - az elmúlt fél évben 10 százalék alatt maradt a hozamingadozás mértéke. A Suprában nem csak kötvény-, hanem részvény- és devizapozíciókat is felvettek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mibe érdemes fektetni az idén?

Mibe érdemes fektetni az idén?

Ha az EU-s pénzek pár év múlva el is apadnak, az államnak, jegybanknak megvannak a lehetőségei, hogy a gazdaságot 2022-ig jó állapotban tartsa. A világban sem részvényektől, sem kötvényektől nem vár a következő években túl sokat Zsiday Viktor, a Citadella Alap kezelője, az árfolyamok sok évig sávozhatnak, mint a hetvenes években. Azért van megoldás. Interjú.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Tipp

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Alapblog

Heti várható események, adatok

  • március 26
    GDP (év/év, igazított) - Q4
    március 27
    		 MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    Fogyasztói bizalom (végleges) - március
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - március
    március 28
    		 KSH: Foglalkoztatottság - 2017. december–2018. február
    KSH: Munkanélküliség - 2017. december–2018. február
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - Q4
    Yahoo! - 2017 Q4
    március 29
    		 KSH: Ipari termelői árak - február
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom - január
    Munkanélküliségi ráta - március
    Munkanélküliek számának változása (ezer fő) - március
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - március
    GDP (év/év, végleges) - Q4
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 30
    Munkanélküliségi ráta - február

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk