Hozta a papírformát az Európai Központi Bank, amikor 25 bázisponttal, történelmi mélypontra, 0,75 százalékra csökkentette az euróövezetben érvényes irányadó rátát. Az EKB nemcsak az irányadó kamatot csökkentette, hanem megvágta az egynapos, overnight kamatot is, 0,25 -ről 0 százalékra. Egy harmadik, speciális rátát is csökkentett az EKB: 1,75-ről 1,5 százalékra csökkent az egynapos bankközi hitel kamata. Az euró történetében még sohasem volt ennyire alacsony az irányadó kamat.
A bejelentés után nemsokkal megtartotta sajtótájékoztatóját az EKB elnöke, Mario Draghi, aki elsősorban a válság kimenetelének bizonytalanságát hangsúlyozta. Draghi elmondta, hogy továbbra is nagy bizonytalanság övezi a kilábalás menetét, elsősorban a nyersanyagárak és az adóváltozások miatt pedig nehéz megbecsülni az inflációs pályát. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincsen veszélyben az árstabilitás. A bankelnök üdvözölte a múlt heti EU-csúcs döntéseit, elsősorban a közös pénzügyi felügyelet ötletét.Az EKB bejelentése után drasztikusan gyengült az euró, miközben a forint piacán nem látszott érdemi mozgás.
Az EKB bejelentése előtt nem sokkal szinte egyszerre jelentette be aktuális döntéseit a kínai jegybank és a brit központi bank. A kínaiak csaknem pontosan egy hónappal a legutóbbi kamatvágás után bejelentették, hogy csökkentik a betéti és a hitelkamatokat is. A kínai központi bank lassú lépésekkel operál, ez a döntés is azt jelzi, hogy a korábban nagyon szigorúan tartott monetáris kondíciók lassú lazításával igyekszik a kínai vezetés lassítani a gazdasági teljesítmény csökkenését. Szintén kamatcsökkentésre készül az ázsiai térség másik fontos feltörekvő országa, Dél-Korea. Szöul várhatóan július 12.-én jelenti be az irányadó kamat csökkentését. Itt a vártnál gyorsabban csökkenő infláció és az exportpiacok lassulása indokolhatja a döntést.
A brit jegybank sokak várakozásával ellentétben ugyan nem jelentette be az irányadó kamatszint csökkentését, ugyanakkor közölte, hogy kiterjeszti az eszközvásárlási programját. Egyszerűbben fogalmazva a Bank of England még több pénzzel szál be az államadósság finanszírozásába. A brit jegybank 50 milliárd fonttal megemelte a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 325 milliárd fontos (120 ezer milliárd forintos) keretösszegét. A mennyiségi enyhítés keretének emelését a londoni elemzői közösség jó ideje valószínűsítette, tekintettel az ismét recessziós brit gazdasági környezetre.
Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - technikai értelemben az idén visszasüllyedt a recesszióba, mivel a tavalyi utolsó negyedévben mért visszaesés után az idei első három hónapban is csökkent a brit hazai össztermék (GDP) értéke, ráadásul a brit statisztikai hivatal részletes adatokra alapozott, felülvizsgált kimutatása szerint nagyobb mértékben, mint ami az első, részleges becslésben szerepelt.
A világgazdaság nagy erőpontjaiban gyakorlatilag zéró százalék közeli kamatszintek alakultak ki idénre, ezen kívül a jegybankok monetáris enyhítésekre kényszerülnek. Ez annak a jele, hogy a krízis annyira széleskörű lett, hogy a monetáris eszközök tárházának végső kimerítése felé közelítenek a központi bankok.
Vádat emeltek a merénylővel szemben. 
