"A jövőben nehezebb időkre számíthatunk" - mondta Mikael Damberg pénzügyminiszter szerdán Stockholmban tartott sajtótájékoztatóján.
Az idei növekedési előrejelzést a szerdán kiadott prognózisában 1,9 százalékra csökkentette a svéd kormány az áprilisban előrejelzett 3,1 százalékról. A 2023-as növekedési előrejelzés 1,1 százalékra csökkent 1,6 százalékról, a 2024-es viszont 2,1 százalékra emelkedett 1,6 százalékról, a 2025-ös pedig 2,0 százalékra 1,7 százalékról.
A pénzügyminiszter szerint a magas infláció és az emelkedő kamatlábak várhatóan visszafogják a növekedést az elkövetkező években. A magas infláció és az emelkedő kamatlábak hatással vannak a háztartások vásárlóerejére, ami egyértelműen visszafogja a magánfogyasztást idén és jövőre is. Az export és a beruházások várhatóan szintén lassabban fognak növekedni a jövőben.
A lakossági fogyasztás az idén 3,2 százalékkal növekszik az áprilisban jelzett 3,8 százalék helyett, jövőre pedig 1,5 százalékkal 2,8 százalék helyett. Az export az idén 4,6 százalékkal nő az áprilisban jelzett 4,8 százalék helyett, jövőre pedig 2,0 százalékkal 2,6 százalék helyett.
A munkaerőpiaci helyzet egyértelműen javult a világjárvány óta. A mutatók a közeljövőben a foglalkoztatás növekedésére utalnak, de az év második felétől kezdve a foglalkoztatás várhatóan lassabban fog nőni. A munkanélküliség idén várhatóan tovább csökken, a tavalyi 8,8 százalékról az áprilisban jelzett 7,6 százalék helyett 7,5 százalékra, majd jövőre 7,4 százalékra, ami azonban több az áprilisban jelzett 7,0 százaléknál.
A svéd kormány növekedési előrejelzését azonban számos bizonytalansági tényező terheli. Oroszország ukrajnai inváziója például a kulcsfontosságú nyersanyagok kínálatának és árának alakulására jelent bizonytalansági tényezőt. Emellett az Európába irányuló gázszállítások csökkenése is tovább ronthatja a svéd gazdaság teljesítményét. Az is bizonytalan, hogy a központi bankok világszerte hogyan fognak fellépni az infláció megfékezése érdekében, különösen, ha a magas infláció tartósnak bizonyul.
"A gazdasági kilátások eléggé bizonytalanok és várhatóan nehezebb idők jönnek. Az oroszországi háború miatti magas árak, különösen az energia- és élelmiszerárak, elsősorban azokat sújtják, akiknek amúgy is nehéz anyagi gondjaik vannak. Ezért fontos, hogy a költségvetési politika támogassa a gyenge anyagi helyzetű háztartásokat" - mondta Mikael Damberg pénzügyminiszter.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,60 pontos nyitás után tovább emelkedett csütörtökön délelőtt. 
